Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-12 / 185. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. augusztus 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Átadja Szudán a korábbi elnököt Kartúm. Átadja Szudán a Nem­zetközi Büntetőbíróságnak (ICC) Omar el-Besír korábbi elnököt, aki ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt elfogatóparancsot adtak ki - je­lentette be a szudáni külügymi­niszter. A 2003-ban kirobbant dárfúri konfliktusban betöltött szerepe miatt körözés alatt álló több egykori szudáni vezetőt is átadnak a hágai székhelyű bíró­ságnak - mondta Mariam al- Mahdi külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott az ICC új főügyészével. (MTI) Kémkedett a brit követség embere Berlin. Oroszországnak folyta­tott kémkedés gyanúja miatt őri­zetbe vették a berlini brit nagy­­követség egyik alkalmazottját - közölte a német szövetségi leg­főbb ügyészség. A David S. né­ven azonosított férfi a német és a brit szervek közös nyomozása szerint legalább egyszer átadott a munkája révén hozzá került do­kumentumokat egy orosz hír­szerző szervezet képviselőjének. Szolgálatáért készpénzt kapott. A brit állampolgárságú nagykövet­ségi dolgozót kedden fogták el Potsdamban. Néhány hónap alatt ez a második orosz vonatkozású kémügy Németországban. (MTI) A fideszeseknek se tetszik a Pegasus Budapest. A magyar lakosság 74%-a hallott arról, hogy az iz­raeli kémprogram segítségével kormány kritikus újságírókat, közéleti szereplőket és üzletem­bereket figyeltek meg - derül ki a Publicus Intézet július végi fel­méréséből. A kormánypárti sza­vazók 25%-a gondolja azt, hogy a kormány okolható a megfigye­lésekkel, 41 %-uk pedig elutasítja ezt a feltételezést. Az ellenzékiek között viszont kimagasló, 84%­­os azok aránya, akik szerint a kormány utasítására használták a Pegasust. A fideszesek 71%-a szerint nem elfogadható, hogy kormánykritikus embereket fi­gyeljenek meg, de csak 5%-uk véli úgy, hogy Orbán Viktornak le kellene mondania, ha kiderül­ne, hogy valóban a kormány áll a megfigyelések mögött. (444, Npsz) Az EU tiltakozik Kína ítélete miatt Brüsszel. Az Európai Unió is­mételten felszólítja Kínát, hogy tartsa be nemzetközi jogi kötele­zettségeit, és biztosítsa a kémke­déssel vádolt Michael Spavor számára a tisztességes igazság­ügyi eljárást - írta Nabila Mass­­rali, az EU külügyi szolgálatá­nak szóvivője, miután tegnap Kínában 11 év börtönre ítélték a kanadai üzletembert. A szóvivő szerint Spavort 2018 decembe­rében önkényesen vették őrizet­be, és hivatalosan csak 2020jú­niusában emeltek vádat ellene. A tárgyalást zárt ajtók mögött tartották, megakadályozták, hogy ügyvédet válasszon. (MTI) Varsóban válságban a kormány ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Kilép az Egyetértés párt a lengyel kormánykoalícióból, ami ezzel formálisan elveszít­heti többségét a parlament­ben. Több lengyel városban tüntettek a TVN24 amerikai hírtévé védelmében. Mateusz Morawiecki miniszterel­nök leváltotta helyettesét, akinek pártja ultimátumot adott. Ezzel megszűnt a kormány parlamenti többsége, de könnyen lehet, hogy mégis folytatja a kormányzást. Jaros­­law Gowin miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter és Egyetértés nevű pártja a gazdasági program bí­rálatával rombolta a kormány iránti bizalmat, ezért fel kell menteni tiszt­ségéből - jelentette be Piotr Müller kormányszóvivő. A Jog és Igazsá­gosság (PiS) által vezetett kormány két kisebb pártja közül a mérsékel­tebb Egyetértés szerint a javasolt gazdasági program adóemelést jelent a vállalkozók számára, rontja a nyug­díjasok helyzetét. Emellett elutasít­ják az amerikai tulajdonú, független és kritikus TVN televízió megszün­tetésére irányuló tervet, amelyet Ja­­roslaw Kaczynski, a PiS elnöke min­den áron át akar erőltetni a parlamen­ten az éles amerikai tiltakozások el­lenére. Gowin pártjának elvben 11 képviselője van, nélkülük a most 232 képviselőből csak 221 marad a 460 fos szejmben. Ám a PiS napok óta egyenként dolgozza meg mindegyi­küket. Van, akinek előnyöket ajánl, van, akire nyomást gyakorol, és ab­ban bízik, hogy nem mindenki lesz hű Gowin pártelnökhöz. A kormányko­alíció eddig három pártból állt: a PiS és az Egyetértés mellett a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett Szolidáris Lengyelország­ból. A PiS parlamenti frakciójában ülnek viszont az Egyetértésből nem­rég kivált Republikánus Párt tagjai is. Emellett egy-két független képviselő voksa elvileg biztosíthatja a PiS többségét egyes szavazásokon. Varsóban és több más lengyel vá­rosban tüntettek kedd este a TVN24 amerikai tulajdonú hírtelevízió vé­delmében, tiltakozva a lengyel mé­diatörvény tervezett, sokak szerint éppen a csatorna ellen irányuló mó­dosítása miatt. A varsói tüntetésen felszólalt Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke, aki július elején át­vette a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) irányítását. Felolvasta a PO nyilatkozatát a sza­bad médiáról, amelyben úgy fogal­maztak: „meg akarják szüntetni a független médiát, mivel tudatában vannak annak, hogy a legveszélye­sebb ellenfelük az igazság”. A mó­dosítójavaslat a felszínen arról szól, hogy nem európai vállalkozás ne birtokolhasson lengyel médiacéget. Valójában arról, hogy hatalmi esz­közökkel betiltsák az ország legna­gyobb - és kormányzattól független - hírtévéjét, ami az amerikai Disco­very érdekeltsége. (MTI, hvg) Riga és Vilnius védekezik Tovább taroló tálibok Riga/Vilnius. Rendkívüli helyze­tet vezetett be a lett kormány a Fe­héroroszországgal közös határon a hirtelen megnőtt illegális bevándor­lás miatt. A november 10-ig érvény­ben lévő rendkívüli helyzetben a ha­tárőrök felhatalmazást kapnak fizikai erő és különleges eszközök alkalma­zására az illegális határátlépők feltar­tóztatása és visszaküldése érdekében. Leonids Kalnins, a lett fegyveres erők főparancsnoka elmondta: gyors rea­gálású különleges csoportokat állí­tottak fel, amelyek segítenek a határ­sértők megállításában, továbbá a pi­lóta nélküli légi járműveket és a re­pülőgépeket kezelni tudó szakembe­reket is küldtek a határhoz. Lettor­szágban csak az elmúlt öt napban 283 határsértőt tartóztattak fel, miközben az év eleje óta összesen 343-at. Jóváhagyta a migrációs válság mi­att a határvédelemben közreműködő katonák hatáskörének bővítését rendkívüli ülésén a litván parlament. Arvydas Anusauskas védelmi mi­niszter hangsúlyozta, a további ha­táskörökkel csak azokat a katonákat ruházzák fel, akik részt vesznek a kü­lönleges feladatok ellátásában az il­legális bevándorlás miatt nemrég be­vezetett rendkívüli helyzetnek meg­felelően. Valdemaras Rupsys vezér­kari főnök szerint több mint ezer ka­tonát küldtek a belügyminisztérium közvetítésével a határhoz. Litvánia több mint 500 km-es szakaszon szán­dékozik drótkerítést építeni a Fehér­oroszországgal közös, körülbelül 680 km hosszú határ mentén. Litvánia és Lengyelország azzal vádolja Fehér­oroszországot, hogy hibrid háborút folytat az illegális bevándorlók áten­gedésével. Litvánia szerint Minszk azért teszi ezt, mert menedékjogot adott fehérorosz másként gondolko­dóknak, köztük Szvjatlana Ciha­­nouszkaja ellenzéki vezetőnek. (MTI) Kabul. A radikális iszlamista tálibok kedd éjjel elfoglalták az északkelet-afganisztáni Badahsán tartomány székhelyét, Faizábádot - közölte a tartományi tanács egyik tagja. Zabihullah Attik elmondta, hogy több napja folytak a harcok a biztonsági erők és a tálibok között, és az előbbiek végül a közeli ke­rületekbe vonultak vissza. Faizá­­bád a 9. tartományi székhely, ame­lyet a kabuli kormány ellen har­coló tálibok elfoglaltak, alig egy nappal az ország nyugati felében található Faráh tartomány azonos nevű székhelye után. A tálibok májusban indítottak átfogó offen­­zívát a kormányerők ellen, kihasz­nálva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő meg­kezdte a kivonulást az országból. Az afgán biztonsági erők több száz tagja megadta magát a táli­­boknak szerdán Kunduzban - kö­zölte egy tartományi tanácsos. Amruddín Váli elmondta, hogy a katonákat, rendőröket és milicistá­­kat a kunduzi repülőtér védelmével bízták meg, miután Kunduz városa a hétvégén elesett. Elangsúlyozta: a tálibok bekerítették őket, tüzérségi támadást indítottak ellenük, amire nem volt módjuk válaszolni. Eközben Ásraf Gáni afgán el­nök megérkezett az ország északi részén található Mazar-i-Sarífba, amelyet a tálibok ostromolnak. Az államfő célja, hogy mozgósítsa a forrásokat és a csapatokat, és összehangolja a választ a radiká­lisok támadására. Mazar-i-Saríf elvesztése nagy érvágás lenne a kormánynak, amelynek nem ma­radna befolyása az ország északi felében. Egy esetleges tálib győ­zelem akár azt is lehetővé tenné, hogy a radikálisok Kabulra össz­pontosítsák erőiket. (MTI) Zaklatás miatt lemondott New York kormányzója Lemondott Andrew Cuomo New York-i kormányzó, akit egyre többen vádolnak szexu­ális zaklatással. A demokrata párti politikus azzal vódekezett, hogy sórtósei nem voltak szándékosak. New York. Andrew Cuomo man­hattani irodájából közvetített beszé­dében kijelentette, nem akar kárt okozni, és 14 napon belül elhagyja hivatalát. „Ez az egyik legnehezebb időszak a kormányzat számára. A kormánynak ma valóban működnie és teljesítenie kell. Ez élet-halál kér­dése. Az utolsó dolog, amit a kor­mányzatnak tennie kellene, az hogy zavaró tényezőkre pazarolja az ener­giáját, és én nem lehetek ennek az oka” - fogalmazott Cuomo. Andrew Cuomót az év eleje óta 11 nő vádolta meg azzal, hogy szexuális tartalmú megjegyzéseket tett nekik, vagy „illetlenül” érintette meg őket. A kormányzó a kezdetektől tagadta Andrew Cuomo kormányzó (TASR/AP) az ellene felhozott vádakat, de ko­rábban elnézést kért, ha - ahogyan fogalmazott - akaratlanul kellemet­len helyzetbe hozott néhány nőt. Le­­titia James, New York állam főügyé­sze egy héttel ezelőtt ismertette az ál­tala vezetett független vizsgálat részleteit. James akkor kijelentette: a kormányzó több nőt is szexuálisan zaklatott, köztük olyanokat, akik a politikus irodájában dolgoztak. A vizsgálat azt is megállapította, hogy Andrew Cuomo és támogatói bosszút álltak az egyik korábbi alkalmazot­ton, aki vádakkal állt elő. „A kor­mányzó és csapata lépéseket tett an­nak érdekében, hogy megtoroljanak legalább egy volt alkalmazottat, amiért elmondta történetét. A füg­getlen vizsgálat arra a következtetés­re jutott, hogy Andrew Cuomo kor­mányzó szexuálisan zaklatott több nőt, és ezzel megsértette a szövetségi és a tagállami törvényeket egyaránt” - fogalmazott a főügyész. Hozzátet­te: a zaklatási vádak mellett Cuomót felelősség terheli az „ellenséges és mérgező munkahelyi légkörért” is. Az ügy miatt már állami és orszá­gos politikai vezetők is követelték a 63 éves kormányzó lemondását. A Demokrata Párt prominensei közül például Bill de Blasio, New York polgármestere, Charles Schumer, az amerikai szenátus többségi, demok­rata párti vezetője és Andrea Stewart-Cousins, New York állam szenátusának többségi, demokrata párti vezetője is felszólította a poli­tikust, hogy hagyja el hivatalát. Joe Biden amerikai elnök a Cuomo el­leni vizsgálat ismertetése után azt mondta: a New York-i kormányzó­nak le kellene mondania. Biden ak­kor úgy fogalmazott: tartja magát ahhoz, amit márciusban mondott, hogy ha beigazolódnak a Cuomo el­len felhozott vádak, akkor úgy véli, a kormányzónak le kellene monda­nia. A zaklatási botrányokat meg­előzően februárban egy szövetségi vizsgálat is indult Andrew Cuomo ellen. A demokrata párti politikust és munkatársait azzal gyanúsítják, hogy adatokat titkoltak el a nyilvá­nosság elől a New York államban lé­vő idősotthonokban történt, korona­vírus okozta halálesetek számával kapcsolatban. (MTI) A lengyel kormány ellehetetlenítené a TVN amerikai hírtelevíziót (JASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom