Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-11 / 184. szám

www.ujszo.com I 2021. augusztus 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Nem divat a divat Nem szerették álomra hajtani a fejüket anélkül, hogy aznap az éghajlatváltozás megfékezéséért ne tettek volna valamit VERES ISTVÁN Gébics gubbasztott a ke­rítésoszlopon, amikor Bandika és Ervin meg­tudta, hogy Greta Thunberg három éve nem vásárolt magának új ruhát, mert ezzel mutat fügét a tűrhetetlen tempóban ter­melő divatcégeknek. A két munka­nélkülijó barát a világon a legfon­tosabbnak a környezetvédelem, pontosabban a környezetszennyezés elleni harcot tartotta, de azért klí­maaktivistáknak nevezni túlzás lenne őket. Ez utóbbinak maguk is tudatában voltak, viszont nem sze­rették álomra hajtani a fejüket anél­kül, hogy aznap az éghajlatváltozás megfékezéséért ne tettek volna va­lamit. Ön mikor vett utoljára új ru­hát, ha szabad kérdeznem? - hají­totta a háta mögé a cigaretta meg­gyújtása után a gyufaszálat Bandika. Ervin kénytelen volt elismerni, hogy ruhát utoljára 1997-ben vásárolt, akkor is csak egy fekete pólót, melyre az volt írva nagy fehér betűkkel, hogy „Magyar vagyok, nem turista!” Azóta inkább csak ta­lálgatom, meg kapogatom én is a ruhadarabjaimat, és hát mit mond­jak, elvagyok békében, köszönöm. Bandika egy pillanatra zavarbajött, majd megnyugtatta magát néhány komótos tempóban kipöffentett füstkarikával. Azért azt hadd kér­dezzem meg - vakart egyet a halán­tékán -, kitől kapogatja maga a ru­háit rendszeresen 1997 óta? Ervin a kert mögött magasodó hegyoldalra tekintett, megállapítva, hogy ismét zöldebb egy árnyalattal. Látott egy szajkót is, amint hangos cserregés­­sel átrepült az egyik fáról a másikra. Majd elmondta, hogy az ingyen ru­hadarabokat a családtagjaitól kapo­gatja, ugyanis jó húsz éve eldöntöt­te, hogy számára a ruha- és cipővá­sárlás akkora fájdalmat okoz, mint­ha egy tikkasztó nyári délutánon körfűrésszel vágnák ketté, hosszá­ban. Hát magában egy skandináv klímaaktivista veszett el, barátom - küldött egy újabb, combos füstkari­kát a lombok közé Bandika. Ervin kifejtette, hogy nem érzi magát klí­maaktivistának, viszont sokat tanult Jack Ma kínai üzletembertől, az Alibaba Group nevű vállalatcsalád egykori igazgatójától és tulajdono­sától. Ő mondta például azt, hogy a legnagyobb lehetőségek ott vannak, ahol a legnagyobb problémák. Ban­dika éppen helyeselni akart, amikor bemondta a rádió, hogy a delta után itt a sokkal veszélyesebb Covid­­variáns, a lambda. Mivel a csatorna folyamatosan apropózenéket ját­szott, el is indították a Kaoma 1989- es slágerét, a Lambadát. A két mun­kanélkülijó barát majdnem táncra perdült. Az volt a szerencséjük, hogy éppen akkor haladt el a portá­juk előtt a szúnyogirtó autó, amely tekintélyes adag rovarölőt permete­zett az udvarukra, meg rájuk is. Re­mélem, gyorsan hat - nyomta el a szivarcsikket Bandika. Ervin bólin­tottjelezve, hogy szerinte gyorsan. Na és hány betű van még a görög ábécében az ómegáig, ha szabad kérdeznemjárványügyileg? Bandi­ka nem felelt, mert nem tudta a vá­laszt. Ha tippelnie kellett volna, azt tippelte volna, hogy egy híján húsz. A szerző a Vasárnap munkatársa Klímaaktivista (Lubomír Kotrha) Isten hozott a klímajövőben! DUDÁSTAMÁS A lángoló kaliforniai, görög, török vagy szibériai erdők szívszo­rító képeit nézve mindannyian érezzük, hogy Földünk klímá­jával nincs minden rendben. Hogy ez mennyire igaz, azt jól mutatja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legújabb tanulmánya, mely szerint a globális felmelegedés már javában zajlik, és megállítani már nem lehet, csak lelassítani. A hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmány minden idők legátfogóbb tanulmánya a globális klímáról, me­lyen nyolc évig több száz klímakutató dolgozott. Több mint 14 000 tanul­mány adatainak feldolgozása után a klímakutatók teljességgel meg vannak győződve arról, hogy a globális felmelegedés alapvető oka az emberi te­vékenység. Ahogy ezt a tanulmány megfogalmazza: az emberiség rom­boló hatása a klímára egyértelmű tény. A klímakutatók ezen állításait egy sor lesújtó adattal támasztják alá. Az elmúlt évtizedben a felszíni hőmérséklet 1,09 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 1850 és 1900 között. Nem mellesleg, Földünk klímája legalább százezer éve nem volt olyan meleg, mint ma. Tovább fokozva, az elmúlt öt év volt a legmelegebb 1850 óta. Ezt az ipari forradalom kez­dete óta levegőbe bocsátott üvegházhatású gázok okozzák, melyeknek köszönhetően a globális felmelegedés mára már visszafordíthatatlan fo­lyamat. A jelenlegi szén-dioxid-kibocsátást figyelembe véve a 2015-ben aláírt Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény 1,5 Celsius-fokos célja a ku­tatók szerint már nagy valószínűséggel elérhetetlen, ugyanis a jelenlegi évi 40 milliárd tonnás globális szén-dioxid-kibocsátás mellett gyorsan kifutunk a cél elérését még garantáló 500 milliárd tonnás tartalékból. Ha a kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem csökken az elkövetkező évti­zedekben, akkor a század végére a felszíni hőmérséklet katasztrofális 3-4 Celsiusszal is növekedhet. Nem véletlen, hogy António Guterres ENSZ-fötitkár úgy fogalmazott, hogy a tanulmány vörös kód az emberiségnek. A végtelen klímatárgyalá­sok és a félmegoldások ideje lejárt, az elkövetkező évtizedben az emberi­ségnek meredeken csökkentenie kell a szén-dioxid kibocsátását, és ezért meg kell szabadulnia a fosszilis energiától. Közhely, de tényleg mind­annyian egy csónakban evezünk, és ebben a több lékből szivárgó hajóban már nincs idő az egymásra mutogatásra. A gazdaságilag fejlett országok­nak vállalniuk kell, hogy az elmúlt évszázadban döntő szerepük volt az üvegházhatású gázok kibocsátásában, és segítséget kell nyújtaniuk a fej­lődő országoknak, amelyeknek viszont el kell fogadniuk azt, hogy saját kibocsátásaikat már nem növelhetik. A most nyilvánosságra hozott adatok nagy nyomás alá helyezik a néhány hónap múlva kezdődő COP26 glasgow-i klímakonferencia résztvevőit, akiktől a világ közvéleménye ezek fényében jelentős áttörést vár. Legyinthetünk rezignáltan, hogy mit tehet a globális felmelegedés ellen a közép-európai átlagpolgár, akinek az életét olyan sokkal kéz­zelfoghatóbb gondok nehezítik, mint a munkanélküliség, a korrupció vagy éppen a globális koronavírus-járvány. Kár volna azonban így ten­ni, mindannyian hozzá tudunk járulni a jobb klimatikus jövőhöz. Égyé­­ni szinten elgondolkodhatunk azon, igazán szükség van-e minden vá­sárlásunkra, vagy igazán be kell-e ülnünk az autónkba. Sok apró lépés létezik arra, hogy a személyes karbonlábnyomunkat csökkentsük. En­nél is fontosabb azonban, hogy a parlamenti választáson olyan politikai pártokra tegyük le a voksunkat, melyeknek van átgondolt klímapoliti­kájuk. Nem vitás, Közép-Európában a globális klímaváltozás nem központi politikai téma, de csak rajtunk múlik, hogy ez a jövőben meg­változzon. Gondoljunk gyermekeinkre és unokáinkra, és tegyünk meg mindent azért, hogy ne kelljen a klímapokolban élniük. Sepsiszentgyörgy polgármestere szigorúbb szabályokat kér a fociban Antal Árpád, az erdélyi Sepsi­szentgyörgy polgármestere a fegyelmi szabályok szigo­rítására szólította fel a Román Labdarúgó-szövetséget (FRF), hogy visszaszorítsák a romániai stadionokban el­uralkodott magyarellenes­­sóget. Azt írta, „mélységesen felhábo­rító és kimondottan aggasztó lett a magyarellenesség gyakorisága és mértéke a romániai lelátókon”. An­tal szerint az FRF nem lépett fel kel­lő eréllyel a jelenséggel szemben, „ezért határozottan felszólítjuk a labdarúgó-szövetség vezetőségét, hogy egyrészt szigorítsanak a sza­bályokon, másrészt ezeket a szabá­lyokat szigorúan tartassák be”. Antal Árpád egyeztetett Rázván Burleanuval, az FRF elnökével, aki elmondta, hogy a szövetségnek a hatályos szabályok szerint kevés mozgástere van, és a kiszabható szankciók a mérkőzés megfigyelő­jének jelentésétől függnek. A hatá­lyos törvények értelmében az FRF csak a klubokra szabhat ki szank­ciókat, ezért az egyik megoldás az lenne, ha a törvényt úgy módosíta­nák, hogy a szurkolókat is büntetni lehessen akár a stadionokból való kitiltással. Antal szerint fontos, hogy az eu­rópai szövetségnek (UEFA) is je­lezzék a román futballban uralkodó állapotokat, és felkérjék, kísérje fi­gyelemmel a román bajnokságot. Antal Árpád azután foglalt állást, hogy hétfőn a román élvonalban a Sepsi OSK a Farul otthonában ját­szott mérkőzésen többször is fel­csendült a hazai szurkolók részéről a rigmus, hogy: „Kifelé a magyarokkal az or­szágból!” Niczuly Roland, a Sepsi kapusa arra panaszkodott a találkozó utáni nyilatkozatában, hogy a kapu mö­gött ülő hazai szurkolók leköpték. A meccset a kispadról a Gheorghe Hagi által irányított Farul nyerte 1-0-ra. Legutóbb múlt szerdán a másod­­osztályban rendezett Steaua Bucuresti-FK Csíkszereda mérkő­zésen csendültek fel magyarellenes rigmusok. Novák Eduárd romániai ifjúsági és sportminiszter hétfőn közölte, hogy a minisztérium erő­szak elleni bizottsága belső kivizs­gálást indított az ügyben. „Felszó­lítom mindazokat, akik ezeket az incidenseket elemzik, a Román Labdarúgó-szövetséggel az élen, hogy vonják felelősségre a tettese­ket!” - nyilatkozta Novák Eduárd, aki egyébként paralimpiai bajnok, és a tokiói paralimpián is verse­nyez. (MTI) FIGYELŐ Feloszlik egy kínai szakszervezet Bejelentette feloszlatását kedden a legnagyobb szakszervezet Hong­kongban, a lépés oka a tájékoztatás szerint a hatóságok részéről érkező „erős nyomás”. Az 1973-ban ala­pított Hongkongi T anárok Egye­sületét (PTU) az utóbbi időben számos bírálat érte a kínai állami média részéről, és megromlott a kapcsolata a hely oktatási hivatallal is, amely szerint a szervezet előse­gíti a politika beszivárgását az is­kolákba. A lépés tovább fokozhatja az aggodalmakat a demokrácia hongkongi helyzetével, a másként gondolkodók elleni szigorú ható­sági fellépéssel kapcsolatban, mi­után a kínai kormány tavaly júni­usban hatályba léptette az éles nemzetközi bírálatokat kiváltó nemzetbiztonsági törvényt. Ezzel elemzők szerint lényegében felszámolták Hongkong autonó­miáját, amelyet Pekingnek ötven évig kellett volna garantálnia az 1997-ben visszatért volt brit gyar­mat számára. A PTU elnöke sajtó­­tájékoztatóján kijelentette, az utóbbi időben jelentősen romlott a politikai és társadalmi helyzet Hongkongban, erős a szervezetre nehezedő nyomás, ilyen körülmé­nyek között nem tudnak tovább működni. A feloszlatásról szóló döntést nehéznek, kétségbeesett­nek és szívszorítónak nevezte, ugyanakkor hozzátette, nem talál­tak megoldást a válságra. A peda­gógusok szervezetét július végén a kínai állami médiában „rosszindu­latú tumornak” minősítették, ame­lyet el kell távolítani. Néhány órá­val később a hongkongi oktatási hivatal arról számolt be, hogy töb­bé nem ismerik el az ellenzéki el­hajlással vádolt, mintegy 95 ezer tagú egyesületet. Hangsúlyozták, hogy az utóbbi években a PTU úgy működik, mint egy politikai cso­port, s arra buzdítja a tanárokat és a diákokat, vegyenek részt „ille­gális tevékenységekben”. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom