Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-11 / 184. szám
RÉGIÓ 4 I 2021. augusztus 11.1 www.ujszo.com Megújuló energiából működő háztartás NÉMETI RÓBERT A 21. század olyan kihívásokkal néz szembe, mint a túlnépesedés vagy az egyre riasztóbb eredményeket produkáló klímaváltozás. Utóbbival egy bodrogközi kistelepülésen élő család évekkel ezelőtt felvette a harcot. Az évek során egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a megújuló energia felhasználására, manapság pedig már csak abból működtetik a háztartásukat. fl'TTOl A bodrogköziek számára talán ismerős lehet a Tomojka vezetéknév. Elsősorban azért, mert ők azok, akik naponta jelentkeznek regionális híranyagokkal a tévében és az internetes portálokon, de azért is, mert hosszú évek óta egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezettudatos életformára és a megújuló energia felhasználására. Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy a környéken az elsők között voltak, akik családi házuk tetején napkollektorokat helyeztek el, az pedig szinte már biztos, hogy ők az első olyan régióbeli család, akik robbanómotoros személygépjár-müveiket az utóbbi évek alatt 100 százalékban elektromosra cserélték. Az, hogy miért tartják olyan fontosnak a környéken még inkább csak gyerekcipőben járó életstílust, valószínűleg annak is köszönhető, hogy korábban több éven át Nagy-Britanniában éltek s olyan meglátásokkal szembesültek, melyek idehaza mondhatni csak most jönnek divatba. Nem a pénz a lényeg „Amikor valakivel a napkollektorokról vagy a megújuló energia felhasználásához szükséges berendezések egyikéről beszélek, általában mindig azt hallom, hogy a környezetbarát berendezéseket csak a nagyon gazdagok engedhetik meg maguknak. Elsősorban azt kell magunkban tudatosítani, hogy az emberek többsége számtalan olyan dologra költi a pénzét, aminek az ára igazából sohasem térül meg. Halomra vásároljuk az új cipőket, a tévéket, a notebookokat, a telefonokat és számos olyan kacatot, amiből valójában semmi hasznunk nem származik. Ha viszont egy napkollektort akar valaki venni, rögtön azon töri a fejét, hogy a lehető legrövidebb időn belül megtérüljön az ára. Ha valaki igazán fontosnak tartja a megújuló energia felhasználásának fontosságát, nem biztos, hogy a megtakarítást kell elsőrendű célként kitűzni, hanem inkább arra kell gondolni, hogy egy olyan rendszerbe fektetjük a pénzünket, amellyel szén, gáz, fa vagy egyéb fosszilis tüzelőanyag felhasználása nélkül oldjuk meg a családi házunk áramellátását. Számomra ez a fő cél és a motiváció, és őszintén szólva elszomorít, hogy egyelőre még csak nagyon kevesen tartják fontosnak ezeket a szempontokat” - magyarázta lapunknak Tomojka Vojtko Béla. Háromszoros teljesítmény Míg a legelső fotovoltaikus panelek - nagyjából egy évtizeddel ezelőtt - részben állami támogatással kerültekfel Tomojkáék angol vidéki stílusú házának tetejére, az évek során annyira megkedvelték a rendszert, hogy nemrég megháromszorozták a panelek számát és ezáltal a fotovoltaikus rendszer teljesítményét is megnövelték. „A házunkat már eredetileg is úgy terveztük, hogy idővel biztosan paneleket helyezünk majd el a tetőn. Az első paneleket a felépítést követő években szereltük fel. Először 3kW/h-s teljesítményt tudtunk generálni, majd később 6-ra, nemrégiben pedig további panelek felszerelésével 9 kW/h-s teljesítményre növeltük a rendszer teljesítőképességét. Mivel több mint egy éve pusztán csak elektromos autókkal közlekedünk, a napkollektorokból nyert energiának köszönhetően évente közel 4000 euróval kevesebb pénzt fizetünk ki a ház és az autók üzemeltetéséért. Normális esetben minél több a fogyasztás, annál hatékonyabban térül meg a rendszerbe fektetett pénz. A panelek tapasztalataim szerint délidőben termelik a legtöbb energiát, ami a mi esetünkben maximálisan 9 kW per óra. Egy átlagos nyári napon 42-45 kW-ot tudunk termelni. Ha figyelembe veszünk egy átlag háztartás energiafogyasztását, ami óránként 800 watt és 1,5 kW között mozog, akkor a napi átlag fogyasztás körülbelül 8 kW. Ez ugyebár jóval kevesebb annál, mint amit a panelekkel elő tudunk állítani. Magyarán mondva, sokkal többet termelünk a napból, mint amire szükségünk van” - magyarázta Tomojka Vojtko Béla. Áram a felhőben Mivel a család a feleslegesen megtermelt villanyáramot visszatáplálta az állami hálózatba, egy még hatékonyabb és még kömyezetbarátabb rendszer érdekében úgynevezett virtuális „felhő” akkumulátorok felhasználására fizettek elő. Tomojka szerint a lényeg az, hogy a túltermelést és a virtuális akkumulátorba feltöltött energia mennyiségét egy automatikus rendszer folyamatosan méri. „Ez a szolgálgatás egy csésze kávé árába, 2,40 euróba kerül, s valójában azt teszi lehetővé, hogy amikor nem tudom kihasználni 100 százalékban a pane leink által termelt fölösleges energiát, akkor azt automatikusan feltöltöm a felhőbe. Ennek köszönhetően hétköznapokon 16 és 8 óra között - abban az esetben, ha a panelek nem képesek elegendő villanyáramot generálni - visszakapom a villanyáramot a felhőből az állami hálózaton keresztül. Ilyenkor az áramért már nem kell fizetnem, pusztán a hálózat felhasználásáért számláz a cég minimális összeget. Ez papíron igazából a reálisan felhasznált villanyáram felének felel meg” - magyarázta a kétgyermekes családapa. Elmondta azt is, hogy a szolgálgatási nyújtó cég a 2,40 eurós havi költség mellett további 1,20 euróért azt is garantálja, hogy a tőlük megvásárolt, a panelek által többletként kitermelt energiát a hálózatból való visszatöltés során garantáltan megújuló energiaforrásból biztosítja az előfizető számára. „Persze tisztában vagyok azzal, hogy a hálózatból nem lehet csak a tiszta, megújuló forrásból származó villanyáramot leszüretelni, hiszen Szlovákia áramellátásának mindössze 14 százaléka származik ilyen forrásokból, de mivel én egy olyan cégnek fizetek az áramellátásért, aki száz százalékban megújuló energiát biztosít a háztartásunknak, nyugodt lélekkel kijelenthetem, hogy mi már teljes mértékben megújuló energiaforrásból tartjuk fenn a házunkat” - mondta Tomojka Vojtko Béla. Alternatív megoldások A négytagú család szerint földünk és a következő nemzedék jövője érdekében mindenképp érdemes elgondolkodni a fotovoltaikus rendszer beiktatásán, persze tisztában vannak azzal, hogy erre nem mindenkinek van lehetősége. Azok, akik még nem állnak készen a váltásra, Tomojka szerint már azzal is sokat segítenek, ha a jelenlegi áramszolgáltatójukat olyanra cserélik, akik megújuló forrásokból állítják elő és juttatják el hozzájuk a villanyáramot. „A felhős rendszer után igazából már csak a teljesen hálózatmentes, úgynevezett off-grid rendszer a legtisztább, legkömyezetbarátabb megoldás. Ez úgy működik, hogy a felhasználónak saját akkumulátorai vannak, melyekben eltárolja a fel nem használt energiát későbbi felhasználásra. Számunkra ez jelenleg felesleges lenne, ugyanis két elektromos autónk van, melyekben rengeteg áramot tudunk elraktározni. Bár egy 10 kW-os befogadóképességű akkumulátor nagyj ából 5- 6 ezer euróba kerülne és teljesen függetlenné tenne az állami hálózattól, az autóink akkumulátoraiban ennél jóval többet, összesen közel 70 kW-ot tudok tárolni. így hát a kocsi számunkra nemcsak közlekedési eszköz, hanem energiatároló is. Az egyik autónk mindig rá van kapcsolva a töltőre, hogy a felesleges villanyáramot később utazás formájában nyerjem vissza. így bárhogyan is nézem, sokkal jobban járunk, ha saját akkumulátorok helyett inkább féláron visszavásárlom a hálózatból az áramot, hiszen nemcsak olcsóbb, de tudom, hogy a szolgálgatással a megújuló forrásokból származó energia előállítását támogatom. Ez az egész alfája és ómegája” - magyarázta a családapa, aki a költségek leegyszerűsítése érdekében beszélgetésünk végén számokban is felvázolta, mennyivel csökkentették kiadásaikat a fotovoltaikus rendszer beiktatása óta. Benzinre sem költenek A napkollektoros rendszer és az elektromos autók beszerzése előtt havi 300 kW-ot fogyasztottak el egy hónap alatt, ami éves szinten átlagosan 3600 kW-os fogyasztást jelentett számukra. A villanyáramot az összes többi lakoshoz hasonlóan az állami hálózatból nyerték. Amikor megvették az első, majd később a második elektromos autót, és a vizet gáz helyett villanyárammal melegítették, az éves energiaszükségletük 12 000 kW-ra nőtt, vagyis megháromszorozódott. „Tehát amikor még nem voltak saj át napkollektoraink és elektromos autóink, havonta megközelítőleg 55 eurót fizettünk az áramszolgálgatónak. Az elektromos autózásért havonta 150-180 eurót kellene fizetnem a panelek nélkül, de a paneleknek köszönhetően az autók folyamatos töltését és a házunk teljes mértékű energiaellátását, illetve a virtuális akkumulátorok szolgálgatás költségét egybevéve mindössze havi 40 eurót fizetünk a mostani szolgálgatónak. Ebben a költségben az autók napi szintű működtetése is benne van, ami nem kevés, hiszen éves szinten közel 55 ezer kilométert tettem meg a két kocsival. Ha belső égésű motor hajtaná az autókat, csak a benzinért havonta 300-350 eurót dobnék ki az ablakon, nem beszélve a motor folyamatos karbantartásáról és az egyéb üzemeltetési költségekről” - zárta Tomojka Vojtko Béla. A lista legalján Az elektromos autózást figyelembe véve a Pravda napilap legfrissebb elemzése szerint Szlovákia európai szinten gyakorlatilag a béka feneke alatt van. Az európai országokat tekintve múlt éven Norvégiában adták el a legtöbb elektromos személygépjárművet, a 2020-as. statisztika szerint a Norvégiában eladott autók 54,3 százalékát már részben vagy teljes mértékben elektromos motorok működtetik, vagyis a 141 412 legyártott autóból 76 789 elektromos volt. Az elemzés szerint a szlovákiai autópiac nagyjából fele a norvégnak, ami azt jelenti, hogy országunk versenyképessége érdekében múlt éven legalább 38 ezer elektromos autót kellett volna idehaza értékesíteni. A számok viszont azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben mindössze 918- at adtak el. És ez országos szinten az eddigi legjobb volt! Míg az EU-ban eladott és beregisztrált elektromos autók éves átlaga tavaly az 5,2 százalékot is elérte, idehaza ugyanez 1,2 százalék volt. Persze az országok közötti különbség nagymértékben függ az állami támogatásoktól is. A gazdagabb országokban, például Franciaországban vagy Németországban jóval több segítséget kaptak az államtól az elektromos autókat vásárlók, mint idehaza, egyegy megvásárolt autóért a lakosok átlagosan 5-9 ezer eurós állami támogatást kaptak. Nem utolsósorban arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elektromosautó-piac fejlődését az emberek vásárlókedve is jócskán befolyásolja. Az új elektromos autók továbbra sem tartoznak a legolcsóbbak közé. Az országban közlekedő mintegy 2 ezer elektromos autó közül kettővel a Tomojka család közlekedik (A szerző felvételei)
