Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-11 / 184. szám

RÉGIÓ 4 I 2021. augusztus 11.1 www.ujszo.com Megújuló energiából működő háztartás NÉMETI RÓBERT A 21. század olyan kihívások­kal néz szembe, mint a túlné­pesedés vagy az egyre riasztóbb eredményeket produkáló klímaváltozás. Utóbbival egy bodrogközi kistelepülésen élő család évekkel ezelőtt felvette a harcot. Az évek során egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a megújuló energia felhasználására, manapság pedig már csak abból működtetik a háztartásukat. fl'TTOl A bodrogköziek számára talán ismerős lehet a Tomojka vezeték­név. Elsősorban azért, mert ők azok, akik naponta jelentkeznek regioná­lis híranyagokkal a tévében és az internetes portálokon, de azért is, mert hosszú évek óta egyre na­gyobb hangsúlyt fektetnek a környe­zettudatos életformára és a megújuló energia felhasználására. Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy a kör­nyéken az elsők között voltak, akik családi házuk tetején napkollektoro­kat helyeztek el, az pedig szinte már biztos, hogy ők az első olyan régió­beli család, akik robbanómotoros személygépjár-müveiket az utóbbi évek alatt 100 százalékban elektro­mosra cserélték. Az, hogy miért tart­ják olyan fontosnak a környéken még inkább csak gyerekcipőben járó élet­stílust, valószínűleg annak is köszön­hető, hogy korábban több éven át Nagy-Britanniában éltek s olyan meglátásokkal szembesültek, me­lyek idehaza mondhatni csak most jönnek divatba. Nem a pénz a lényeg „Amikor valakivel a napkollekto­rokról vagy a megújuló energia fel­­használásához szükséges berende­zések egyikéről beszélek, általában mindig azt hallom, hogy a környe­zetbarát berendezéseket csak a na­gyon gazdagok engedhetik meg maguknak. Elsősorban azt kell ma­gunkban tudatosítani, hogy az em­berek többsége számtalan olyan dologra költi a pénzét, aminek az ára igazából sohasem térül meg. Ha­lomra vásároljuk az új cipőket, a té­véket, a notebookokat, a telefono­kat és számos olyan kacatot, amiből valójában semmi hasznunk nem származik. Ha viszont egy napkol­lektort akar valaki venni, rögtön azon töri a fejét, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül megtérüljön az ára. Ha valaki igazán fontosnak tartja a megújuló energia felhasz­nálásának fontosságát, nem biztos, hogy a megtakarítást kell elsőrendű célként kitűzni, hanem inkább arra kell gondolni, hogy egy olyan rend­szerbe fektetjük a pénzünket, amellyel szén, gáz, fa vagy egyéb fosszilis tüzelőanyag felhasználása nélkül oldjuk meg a családi házunk áramellátását. Számomra ez a fő cél és a motiváció, és őszintén szólva elszomorít, hogy egyelőre még csak nagyon kevesen tartják fontosnak ezeket a szempontokat” - magya­rázta lapunknak Tomojka Vojtko Béla. Háromszoros teljesítmény Míg a legelső fotovoltaikus pane­lek - nagyjából egy évtizeddel ez­előtt - részben állami támogatással kerültekfel Tomojkáék angol vidéki stílusú házának tetejére, az évek so­rán annyira megkedvelték a rend­szert, hogy nemrég megháromszo­rozták a panelek számát és ezáltal a fotovoltaikus rendszer teljesítmé­nyét is megnövelték. „A házunkat már eredetileg is úgy terveztük, hogy idővel biztosan paneleket helyezünk majd el a tetőn. Az első paneleket a felépítést követő években szereltük fel. Először 3kW/h-s teljesítményt tudtunk generálni, majd később 6-ra, nemrégiben pedig további panelek felszerelésével 9 kW/h-s teljesít­ményre növeltük a rendszer teljesí­tőképességét. Mivel több mint egy éve pusztán csak elektromos autók­kal közlekedünk, a napkollektorok­ból nyert energiának köszönhetően évente közel 4000 euróval kevesebb pénzt fizetünk ki a ház és az autók üzemeltetéséért. Normális esetben minél több a fogyasztás, annál haté­konyabban térül meg a rendszerbe fektetett pénz. A panelek tapaszta­lataim szerint délidőben termelik a legtöbb energiát, ami a mi esetünk­ben maximálisan 9 kW per óra. Egy átlagos nyári napon 42-45 kW-ot tu­dunk termelni. Ha figyelembe ve­szünk egy átlag háztartás energiafo­gyasztását, ami óránként 800 watt és 1,5 kW között mozog, akkor a napi átlag fogyasztás körülbelül 8 kW. Ez ugyebár jóval kevesebb annál, mint amit a panelekkel elő tudunk állíta­ni. Magyarán mondva, sokkal töb­bet termelünk a napból, mint amire szükségünk van” - magyarázta To­mojka Vojtko Béla. Áram a felhőben Mivel a család a feleslegesen megtermelt villanyáramot vissza­táplálta az állami hálózatba, egy még hatékonyabb és még kömyezetbará­­tabb rendszer érdekében úgyneve­zett virtuális „felhő” akkumulátorok felhasználására fizettek elő. Tomoj­ka szerint a lényeg az, hogy a túl­termelést és a virtuális akkumulá­torba feltöltött energia mennyiségét egy automatikus rendszer folyama­tosan méri. „Ez a szolgálgatás egy csésze kávé árába, 2,40 euróba ke­rül, s valójában azt teszi lehetővé, hogy amikor nem tudom kihasznál­ni 100 százalékban a pane leink által termelt fölösleges energiát, akkor azt automatikusan feltöltöm a fel­hőbe. Ennek köszönhetően hétköz­napokon 16 és 8 óra között - abban az esetben, ha a panelek nem képe­sek elegendő villanyáramot gene­rálni - visszakapom a villanyára­mot a felhőből az állami hálózaton keresztül. Ilyenkor az áramért már nem kell fizetnem, pusztán a háló­zat felhasználásáért számláz a cég minimális összeget. Ez papíron iga­zából a reálisan felhasznált villany­áram felének felel meg” - magya­rázta a kétgyermekes családapa. El­mondta azt is, hogy a szolgálgatási nyújtó cég a 2,40 eurós havi költség mellett további 1,20 euróért azt is garantálja, hogy a tőlük megvásá­rolt, a panelek által többletként ki­termelt energiát a hálózatból való visszatöltés során garantáltan meg­újuló energiaforrásból biztosítja az előfizető számára. „Persze tisztában vagyok azzal, hogy a hálózatból nem lehet csak a tiszta, megújuló forrás­ból származó villanyáramot leszü­retelni, hiszen Szlovákia áramellá­tásának mindössze 14 százaléka származik ilyen forrásokból, de mi­vel én egy olyan cégnek fizetek az áramellátásért, aki száz százalékban megújuló energiát biztosít a háztar­tásunknak, nyugodt lélekkel kije­lenthetem, hogy mi már teljes mér­tékben megújuló energiaforrásból tartjuk fenn a házunkat” - mondta Tomojka Vojtko Béla. Alternatív megoldások A négytagú család szerint földünk és a következő nemzedék jövője ér­dekében mindenképp érdemes el­gondolkodni a fotovoltaikus rend­szer beiktatásán, persze tisztában vannak azzal, hogy erre nem min­denkinek van lehetősége. Azok, akik még nem állnak készen a váltásra, Tomojka szerint már azzal is sokat segítenek, ha a jelenlegi áramszol­gáltatójukat olyanra cserélik, akik megújuló forrásokból állítják elő és juttatják el hozzájuk a villanyára­mot. „A felhős rendszer után igazá­ból már csak a teljesen hálózatmen­tes, úgynevezett off-grid rendszer a legtisztább, legkömyezetbarátabb megoldás. Ez úgy működik, hogy a felhasználónak saját akkumulátorai vannak, melyekben eltárolja a fel nem használt energiát későbbi fel­­használásra. Számunkra ez jelenleg felesleges lenne, ugyanis két elekt­romos autónk van, melyekben ren­geteg áramot tudunk elraktározni. Bár egy 10 kW-os befogadó­­képességű akkumulátor nagyj ából 5- 6 ezer euróba kerülne és teljesen függetlenné tenne az állami hálózat­tól, az autóink akkumulátoraiban ennél jóval többet, összesen közel 70 kW-ot tudok tárolni. így hát a ko­csi számunkra nemcsak közlekedési eszköz, hanem energiatároló is. Az egyik autónk mindig rá van kapcsol­va a töltőre, hogy a felesleges vil­lanyáramot később utazás formájá­ban nyerjem vissza. így bárhogyan is nézem, sokkal jobban járunk, ha sa­ját akkumulátorok helyett inkább féláron visszavásárlom a hálózatból az áramot, hiszen nemcsak olcsóbb, de tudom, hogy a szolgálgatással a megújuló forrásokból származó energia előállítását támogatom. Ez az egész alfája és ómegája” - ma­gyarázta a családapa, aki a költségek leegyszerűsítése érdekében beszél­getésünk végén számokban is felvá­zolta, mennyivel csökkentették ki­adásaikat a fotovoltaikus rendszer beiktatása óta. Benzinre sem költenek A napkollektoros rendszer és az elektromos autók beszerzése előtt havi 300 kW-ot fogyasztottak el egy hónap alatt, ami éves szinten átla­gosan 3600 kW-os fogyasztást je­lentett számukra. A villanyáramot az összes többi lakoshoz hasonlóan az állami hálózatból nyerték. Amikor megvették az első, majd később a második elektromos autót, és a vizet gáz helyett villanyárammal melegí­tették, az éves energiaszükségletük 12 000 kW-ra nőtt, vagyis meghá­romszorozódott. „Tehát amikor még nem voltak saj át napkollektoraink és elektromos autóink, havonta meg­közelítőleg 55 eurót fizettünk az áramszolgálgatónak. Az elektromos autózásért havonta 150-180 eurót kellene fizetnem a panelek nélkül, de a paneleknek köszönhetően az au­tók folyamatos töltését és a házunk teljes mértékű energiaellátását, il­letve a virtuális akkumulátorok szolgálgatás költségét egybevéve mindössze havi 40 eurót fizetünk a mostani szolgálgatónak. Ebben a költségben az autók napi szintű működtetése is benne van, ami nem kevés, hiszen éves szinten közel 55 ezer kilométert tettem meg a két ko­csival. Ha belső égésű motor hajta­ná az autókat, csak a benzinért ha­vonta 300-350 eurót dobnék ki az ablakon, nem beszélve a motor fo­lyamatos karbantartásáról és az egyéb üzemeltetési költségekről” - zárta Tomojka Vojtko Béla. A lista legalján Az elektromos autózást figye­lembe véve a Pravda napilap leg­frissebb elemzése szerint Szlovákia európai szinten gyakorlatilag a béka feneke alatt van. Az európai orszá­gokat tekintve múlt éven Norvégi­ában adták el a legtöbb elektromos személygépjárművet, a 2020-as. statisztika szerint a Norvégiában el­adott autók 54,3 százalékát már részben vagy teljes mértékben elektromos motorok működtetik, vagyis a 141 412 legyártott autóból 76 789 elektromos volt. Az elemzés szerint a szlovákiai autópiac nagy­jából fele a norvégnak, ami azt je­lenti, hogy országunk versenyké­pessége érdekében múlt éven leg­alább 38 ezer elektromos autót kel­lett volna idehaza értékesíteni. A számok viszont azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben mindössze 918- at adtak el. És ez országos szinten az eddigi legjobb volt! Míg az EU-ban eladott és beregisztrált elektromos autók éves átlaga tavaly az 5,2 szá­zalékot is elérte, idehaza ugyanez 1,2 százalék volt. Persze az orszá­gok közötti különbség nagymérték­ben függ az állami támogatásoktól is. A gazdagabb országokban, pél­dául Franciaországban vagy Né­metországban jóval több segítséget kaptak az államtól az elektromos autókat vásárlók, mint idehaza, egy­­egy megvásárolt autóért a lakosok átlagosan 5-9 ezer eurós állami tá­mogatást kaptak. Nem utolsósorban arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elektromosautó-piac fejlő­dését az emberek vásárlókedve is jócskán befolyásolja. Az új elektro­mos autók továbbra sem tartoznak a legolcsóbbak közé. Az országban közlekedő mintegy 2 ezer elektromos autó közül kettővel a Tomojka család közlekedik (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom