Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-10 / 183. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2021. augusztus 10. 3 „Ha most nem cselekszünk, utána hiába kapunk észbe, hogy ez már elviselhetetlen” A Németországban pusztító árvíz, vagy a Görögországban ezekben a napokban tomboló óriási tűzvész, melynek füstje narancssárgára festette Athént és környékét is, a klímaváltozás egyik negatív következménye. Térségünkben, ha nem történik változás, nagyobb hőségekre, szárazságokra és enyhébb telekre kell felkészülni. (Felvételek: tasr/ap) BUGÁRANNA Pozsony. Az emberiség a tevékenységével minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely immár visszafordíthatatlanná vált - derült ki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb kijelentéséből. A szakértők azonnali intézkedéseket sürgetnek, ha nem cselekszünk most, holnap már késő lehet - állítják. A nemzetközi klímatudósok tegnap ismertették az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb adatokat, Az elemzés eredményei korántsem szívderítőek, épp ellenkezőleg, a sajtótájékoztatón többször elhangzott a „drámai” kifejezés, mely arra utal, az emberiség túl messzire ment - ha nem változtatunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségén, annyira tönkretesszük a környezetünket, hogy a Föld az élhetőség határáig melegszik. „Jó lenne, ha ez a jelentés megkonditaná a vészharangot a fosszilis energiahordozók használatával kapcsolatban” - jelentette ki tegnap António Guterres ENSZ-főtitkár, majd hozzátette, ez már vörös riasztás az emberiség számára, a vészjelző fülsüketítőn visít, és a bizonyítékok megcáfolhatatlanok. A főtitkár hangsúlyozta, nincs vesztegetni való időnk, már nem engedhetjük meg magunknak a késlekedés luxusát, de még nincs késő, közös erővel találhatunk megoldást. „A fosszilis energiahordozók elégetéséből származó, üvegházhatást okozó gázok, amelyek hatását csak fokozza az őserdők kiirtása, megfojtják bolygónkat. Ha most összefogunk, akkor még elkerülhetjük a klímakatasztrófát” - mondta. Aggasztó tények A dokumentum elemzése nem könnyű feladat, a tudósok 3000 oldalon keresztül, 14 ezer publikációt felhasználva foglalták össze a klímával kapcsolatos aktuális tudnivalókat. A döntéshozók, kormányok és politikusok részére egy rövidebb, 42 oldalas összefoglaló is készült, melyben a legfőbb tényeket emelik ki a szakemberek. A jelentés másik két részét fokozatosan mutatják be, a következő fejezet feltehetően jövőre lesz elérhető a nyilvánosság részére. A Greenpeace Magyarország pontokba szedte a kutatás legfőbb megállapításait, például azt, hogy az előző Értékelő Jelentés (2014) óta erősen melegedett a Föld felszíne, az utolsó 5 év (2016-2020) volt a legmelegebb legalább 1850 óta. Kiderült az is, már egyértelmű, hogy az emberi tevékenység hatására melegszik a légkör, az óceán és a szárazföld. Szintén fontos, hogy a jelentés szerint az éghajlatváltozás üteme példátlan az emberiség történelmében, a felmelegedés 1,09°C körül volt 2011-2020 között az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. A tudósok aggodalmukat fejezték ki a tengerszint emelkedésének és a jégtakarók olvadásának felgyorsulása miatt, és nem tartják kizárhatónak, hogy a jégtakarók összeomlanak, valamint úgy vélik, az óceánok áramlásának változása, beleértve a Golf-áramlat leállását is, bekövetkezhet. Tényként közük, hogy a felmelegedés tovább fog folytatódni, amíg a szén-dioxid-kibocsátások elérik a nettó zéró szintet. Mindenki megérzi A párizsi klímaegyezményben rögzített cél, mely értelmében az országok vállalták, hogy 1,5 fok alatt tartják az átlaghőmérséklet növekedését, most mindennél fontosabb, hiszen csak így kerülhetjük el a klímakatasztrófát. Ha nem csökkentjük minél előbb a kibocsátásokat, akkor a jelenlegi szint mellett 2030- ig elfogyaszthatjuk azt a maximális C02-mennyiséget, aminek kibocsátásával még tartható a 1,5 fokos cél. 2030-ra, tehát a feltételezettnél 10 évvel korábban elérhetjük ezt a szintet - fejezték ki nyugtalanságukat a klímaszakembérek. Azt, hogy a 1,5 fok és 2 fok közötti felmelegedés között mi a különbség, a gyakorlatban Katarina Juríková, a Greenpeace Szlovákia vezetője ismertette lapunkkal. Bár a fél fok nem tűnik nagy különbségnek, ha a felmelegedés eléri a két fokot, akkor 420 millióval több ember lesz kitéve szélsőséges hőhullámoknak (az 1,5 fokos globális hőmérséklet megőrzése tehát százezreket menthet meg a hőségtől.) A 2 fokos felmelegedés a korallok 99%-nak pusztulását eredményezné, a 1,5 fok esetén ez az arány 70-90%-ra becsülhető. Az éghajlatváltozás következtében a világ népessége vízhiányban fog szenvedni, ha a felmelegedés eléri a 2 fokot, a szomjazó emberek száma a kétszeresére emelkedhet. Ébresztő! Juríková emlékeztetett, a jelentés kimondja, az éghajlatváltozás következményeinek intenzitása a növekvő hőmérséklettel arányosan fog emelkedni. „Ez azt jelenti, minden tized fok számít, és minden tonna szén az atmoszférában szerepet játszik abban, mennyire drámai változások jönnek. A jelentés azonban rámutat arra is, ha megtesszük a szükséges lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátása érdekében, valamint azért, hogy 1,5 fok alatt tartsuk a felmelegedést, akkor a jövőbeli változások enyhébbek lesznek, és könnyebben megbirkózunk velük” - tette hozzá Juríková. Perger András, a szervezet magyarországi klíma- és energiakampány-felelőse szintén egyetért abban, hogy nem egy elvont jelenségről van szó. „Az éghajlatváltozás nem egy jövőbeli fenyegetés, hanem már mindennapjaink valósága, ami napról napra rosszabbá válik. A Magyarországon és a világban rekordokat döntő, heteken át tomboló hőhullámok és aszályok, az erdő- és bozóttüzek, a heves esőzések és a nyomukban kialakult árvizek pusztításai, az olvadó jégsapkák és az összeomló ökoszisztémák világosan mutatják, mennyire veszélyes területre tévedtünk. A klímatudósok jelentése egyértelműen figyelmeztet arra, hogy a kifogások ideje lejárt, a további késlekedés és tétlenség katasztrófa felé sodorja az emberiséget” - írja Perger az állásfoglalásban. Tükör Valérie Masson-Delmett, a kutatást kidolgozó munkacsoport alelnöke úgy véli, a jelentés tükröt állít a társadalomnak. A szakértők egyetértettek abban, hogy a negatív változás már az egész világon érezteti hatását. Néhány esemény, mint például a tengerszint megnövekedése - ami 2 vagy akár 5 méter is lehet - olyan változás, amit egyszerűen nem leszünk képesek visszacsinálni. Közép-Európa számára a prognózisok alapján árvizek és tartós szárazságok váltakozása vetíthető előre. Az egyre rövidebb telet rendkívül forró nyár válthatja, a hőség olyan határt érhet el, amely nemcsak a mezőgazdaságra van negatív hatással, de az emberek egészségére is káros. Aszály ás árvíz A hőmérséklet azonban csak az egyik tényező, amely megkeserítheti a mindennapjainkat, nem szabad megfeledkezni a vízciklusok változásáról sem - az árvíz és szárazság hatalmas kihívást jelenthet. „A különböző szélsőség gyakorisága, tartama, intenzitása megnövekszik. A meleggel kapcsolatos jelenségek, hőhullámok, szárazság mindenképp megerősödnek. Ami a hideg extrémeket illeti, ezek ellentétesen inkább csökkenni fognak, de nem egyezik a kettő mértéke” - árulta el érdeklődésünkre Dr. Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa a klímaváltozás érzékelhető hatásai kapcsán. „Ez a Kárpát-medence térségében mondható el, vannak azonban olyan következmények, amelyek nagyobb skálájú folyamatokból erednek, például a ciklonpályák és a csapadékot hozó légtömegek útja megváltozhat” - folytatta. Az, hogy ennél már csak rosszabb lesz-e a helyzet, annak a függvénye, mikor és milyen lépéseket teszünk — véli Pongrácz. „Ha így folytatódik tovább minden a kibocsátást illetően, akkor ezek a hatások nagy valószínűséggel súlyosabbak lesznek. Ha sikerül a globális kibocsátást csökkenteni az üvegházhatású gázokra vonatkozóan, akkor ezt a súlyosbodást még meg lehet akadályozni” - tette hozzá. A szakember szerint a következő 10 éven belül óriási változás nem lesz látható, de ez normális, hiszen az éghajlati rendszerben van olyan évek közötti mozgás, ami nem teszi lehetővé, hogy a változásokat évente megtapasztaljuk. „A átalakulás több évtizedes, évszázados skálán jelenik meg, mindenképp a jövő generáció problémája, de az a gond, hogy nem akkor kell elkezdeni a kibocsátáscsökkentést és az alkalmazkodás módjainak kidolgozását, hanem már most. Ha most nem kezdjük el, utána már hiába kapunk észbe, hogy ez már elviselhetetlen. A következményeket két évtizeden belül nem feltétlenül észlelhetjük, bár kicsit már most is érezzük, de ez még olyan szinten van, ami belefér abba a fluktuációba, ami egyébként is megvan” - véli Pongrácz. „Az egyik nyár melegebb, a másik hűvösebb, az egyik tél enyhébb, a másik kicsit hidegebb. Ezekbe belefér az, ami néhány éven belül bekövetkezik. Például idén május hűvös volt, a június pedig iszonyatosan meleg. Jövőre ez lehet, hogy fordítva lesz, ez néhány éves időtartamban nem érzékelhető. Ha viszont a hetvenes évektől kezdve nézzük, mindenképp érzékelhető a melegedés ténye nemcsak globális skálán, de Magyarországon is” - hangsúlyozta, majd hozzátette, az, hogy az egyik év kevésbé meleg, nem jelent visszafordulást, az okokat kell figyelembe venni, és a fosszilis üzemanyag használatát kellene visszafogni, és inkább a megújuló energiaforrásokra támaszkodni.
