Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-09 / 182. szám

141 A HÉTVÉGE HŐSE KOZÁK DANUTA K2 500 méteren .csak" a bronz jött össze neki, egyesben pedig lemaradt a dobogóról a negye­dik hellyel. Már-már úgy tűnt, a 34 éves ötszörös olimpiai bajnok nem hallgathatja meg újra a Himnuszt az ötkarikás játékokon - aztán a négyessel mégis behúzta a végén az elsőséget. Összesen nyolc dobogós helyével minden idők második legeredményesebb magyar olimpikonja lett a hét elsőséggel (plusz egy ezüsttel és két bronzzal) csúcstartó Gerevich Aladár mögött. A HÉTVÉGE MONDATA „Megkönnyebbültem, alig várom, hogy visszamenjünk a hotelbe, és vége van az egésznek." Gregg Popovich, a bajnok amerikai férfiko­­sárlabda-válogatott 72 éves szövetségi kapitánya a franciák elleni döntő után elmondta, még életében nem nyomta a vállát ekkora felelősség. A HÉTVÉGE REKORDERE ALLYSON FÉLIX A 400 méteren nyert egyéni bronza után Allyson Felix aranyérmes lett az amerikai női 4x400 méteres váltóval, így a legendás Carl Lewist megelőzve minden idők legeredményeseb amerikai atlétája lett a nyári játékokon. Sőt, tizedik olimpiai érmével az egész sporttörténelem legered­ményesebb női atlétájává vált. A HÉTVÉGE SZÁMAI. mm mm Ennyi trófeánál jár Dani Alves, a IT TT brazilokkal olim­piai bajnok labdarúgó minden sorozatot figyelembe véve. 38 évesen, az olimpiai focitornák legidősebb győzteseként továbbra sem gondolkodik a visszavonuláson, ellenkezőleg, 50 serleg megszerzése a célja, jövőre például vb-t akar nyerni a válogatottal. A HÉTVÉGE SZÁMA II. ■** Az Egyesült Államok női *t# kosárlabda-válo­gatottja megszakítás nélkül 55 olimpiai győztes meccsnél tart, legutóbb az 1992-es játé­kok elődöntőjében kapott ki. SPORT-OLIMPIA 2021. augusztus 9.1 www.ujszo.com „Olyan nincs, hogy ne mi nyeljünk” Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna és Bodonyi Dóra pózol az aranyéremmel (Fotó: MTI) A magyar női kajaknégyes ismét mdgvédte címét 500 méteren, az egység vezérevezőse, Kozák Danuta pályafutása hatodik ötkarikás aranyérmát szerezte. A Kozák Danuta, Csi­pes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra összeállítású egység fantasztikus verseny­zéssel sorozatban harmadszor hozta Magyarországnak az aranyérmet eb­ben a számban. Nem kezdtek rosszul a magyarok, ahogy a riválisok sem, féltávnál fe­hérorosz, magyar, új-zélandi volt a sorrend. Kozák aztán növelte a csa­pásszámot, és a hajrához közeledve már a magyar hajó orra volt elöl. A lendület pedig kitartott a célig. Az immár hatszoros ötkarikás bajnok Kozák úgy fogalmazott, számára ez egy életre szóló diadal. „Sok szenvedés és keserűség árán, de végül sikerült, ennek pedig na­gyon örülök - nyilatkozta, majd hozzátette, egyesben és párosban elért eredményénél hiányzott vala­mi, ami ezúttal megvolt benne. - Talán egyfajta dühnek hívnám, mert egészen más mentális állapotban álltam be ma a rajtgépbe. Társaim a futam előtt megöleltek, biztattak, én pedig láttam a szemükben a tüzet, ami azt jelezte számomra, hogy mindannyian nagyon meg akarják nyerni ezt az aranyérmet.” Csipes Tamara azt mondta, a né­gyesben is azzal a gondolattal ült be a kajakba, hogy 32 éves, és nagy valószínűséggel ennél gyorsabb már nem lesz. „Az elmúlt 21 évből me­­rítkeztem, azt mondogattam ma­gamban, hogy most vagyok itt, most van itt a lehetőség, most kell meg­csinálnom - árulta el az egyesben ezüstérmes kajakos, aki arról is szót ejtett, hogy a fináléban a zuhogó eső egyáltalán nem zavarta őket, szerin­te profi sportolóként ezeket a körül­ményeket tudni kell kizárni. - A kö­vetkező hónapokban szeretnék anyukaként létezni, mert egyébként is azt érzem, hogy én elsősorban anya vagyok. A lányom most kezdi az óvodát, rá akarok koncentrálni, bár még lesz egy vb, arra lehet, hogy összekapom magam. Önbecsülést viszek haza magammal Tokióból, azt az érzést, hogy igenis bármire képes vagyok.” Bodonyi Dóra elárulta, a párosok versenye után csalódottnak érezte magát, de volt ideje átértékelni a tör­ténteket, és már pénteken is úgy jött ki a Sea Forest kajak-kenu pályára, hogy „olyan nincs, hogy ne mi nyer­jünk”. „Most már elhiszem, hogy én is tudok olimpiai bajnok lenni, és vi­szonylag könnyen félre tudom tenni, hogy az előző néhány nap alatt mi tör­tént” - fogalmazott Bodonyi. Kárász szerint hullámzó volt a lel­kivilága az elmúlt napokban, és az ő esetében nem lehet dühről vagy dac­ról beszélni, neki más volt a motivá­ciója. „Tudtam, hogy mindannyian ugyanazt a célt akaijuk elérni, és nagy önbizalmat adott az is, hogy az ilyen esetekben tudunk egymásra számíta­ni. Szentimentális vagyok, ez a futam érzelmi szempontból is nagy élmény volt nekem. Egyfajta bizonyosságot jelent számomra az olimpiai bajnoki cím”-tette hozzá Kárász. (MTI) Ötödik hely kenu párosban A Bállá Virág, Takács Kincső kenupáros az ötödik helyen végzett 500 méteren. „Mindent kiadtunk magunkból, de nagyon fájt ez a pálya, mert rettenetesen párás volt a levegő. Rendben volta raj­tunk, jöttünk egy rendkívül jó utazót, indítottunk is, bár a végén éreztem, hogy elsavasodtam, ezért átadtam Kincsőnek a tempót - értékelt a futam után Bállá. - Nem tudom, a többiek miben ennyi­vel jobbak, hogy a végén még így megtudnak indulni." (mti) Éremért mentek, meg is szerezték A Samuel Balá2, Danis My­­iák, Vlöek Erik, Botok Ádám összeállítású szlovákiai ka­­jaknógyes a harmadik helyen zárta a K4 500 méter döntőjét. Vicék még a Tokióba utazásuk előtt nyilat­kozta lapunknak, hogy a spanyolok és a németek között fog eldőlni az olimpiai elsőség sorsa, ők viszont nagyon szeretnék megsze­rezni a bronzot. Szavai maximáli­san valóra váltak: már féltávnál egyértelmű volt, az említett két ha­jó közül kerül ki a győztes. A hajrá pedig elsősorban a bronzról volt hi­vatott dönteni. A befutó olyannyira szoros volt, hogy Vicék az első pil­lanatban nem is mert örülni. „Fel­néztem, és teljesen magunk mellett láttam az oroszokat, akik pedig ad­dig nem brillíroztak. Meg kellett vámom, hogy valaki a partról is be­kiabálja, hogy harmadikok va­gyunk, nem akartam előre ünnepel­ni” - ámlta el Vicék, aki szlovákiai rekorderként hatodik olimpiáján vett részt, és összességében a negyedik érmét szerezte. „Szép sorban jöttek egymás után a játékok, de ha az em­ber belegondol, mi minden van egy­­egy ötkarikás szereplés mögött, rá­jön, hogy nem is olyan egyszerű ál­landóan csúcsformában lenni. Ezt nehéz lesz megismételni, főleg egy ilyen igényes sportágban. Szép kar­rierem van - jegyezte meg a decem­berben 40 éves Vicék, nem véletle­nül használva jelen időt. - Hál’Is­­tennek jól érzem magam, ki tudtam harcolni a helyet a négyesben, még van bennem valami. Ha nem lesz rá komoly okom, még nem szeretném abbahagyni a kajakozást. Az edzé­sek nem okoznak gondot, eredmé­nyeim vannak, így motivációm is. Fiatal, jó csapat van körülöttem, mindenki győzni akar, ezért is sze­retnék még kajakozni.” Viceken kívül Mysáknak volt még olimpiai tapasztalata korábbról, ő is ott ült a riói ezüsthajóban. Báláz és Botek azonban először szerepelt nyári játékokon. „Ez életem leg­szebb napja, remélem, még sok ha­sonlóban lesz részem. Nagyon örü­lök, hogy Erik megszerezte a negye­dik olimpiai érmét, most kicsit meg­ünnepeljük ezt” - nyilatkozta Botek. Az egység edzője, a mindig kőke­mény Likér Péter megkönnyezte vé­dencei sikerét. „Nem akarok önző­nek tűnni, de ezek az örömkönnyek saját magamnak is szóltak. Az el­múlt időszakban a magánéletben és szakmailag is nagyon nehéz pillana­tokat éltem meg. Rettentően nehéz feladat volt olyan négyest kialakíta­ni az olimpiára, hogy az megfeleljen az elvárásoknak. Rióval összeha­sonlítva most sokkal több meló és vita előzte meg az éremszerzést. De tisztában vagyok vele, hogy olim­piai dobogóra senki sem állhat fel csak úgy” - nyilatkozta a komáromi szakember. Likér elmondta, a németeket nem volt esélyük befogni, de nem lett vol­na elégedett a negyedik hellyel, amely végül a mögöttük 12 ezreddel záró oroszoknak jutott. „Örülök, hogy bizonyítottuk, nem csak véletlenszerűen nyerünk egy-egy ér­met, hanem rendszeresen legyőzzük a nagyhatalmakat -jegyezte meg Li­kér, aki három év múlva Párizsban is hasonló dologra készül. - Eriknek ez volt a hatodik olimpiája és a negye­dik érme, és azt mondhatom, hogy talán nem is az utolsó. Három év múlva lesz az újabb, mi pedig szere­tünk rekordokat dönteni. Épp a ma­gyarországi kollégáktól tudtam meg, hogy én lettem az első kajakedző, akinek két érme is van. Nagyon örü­lök, tudtam, hogy menny vagy pokol vár rám a verseny után.” (ot, TASR) Bálái, Myáák, Vidék és Botek (jobbról balra) csak óvatosan mert örülni célba érés után (Fotó: tasr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom