Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-09 / 182. szám
www.ujszo.com I 2021. augusztus 9. RÉGIÓ I 3 SZÁZ ILDIKÓ Fergeteges hangulat uralkodott a jubileumi, huszadik Nemzetközi Gasztronómiai Fesztivál szombati versenynapján. Ötven főzőcsapat vállalta a megmérettetést, és ötvennégyféle étellel próbálták elnyerni a hazai, magyarországi, csehországi és erdélyi versenyzők a zsűri kegyeit. KAMOCSA Vojtech Ariz és Bede Róbert mesterszakácsok látványkonyhájában számos fortélyt leshettek el az érdeklődők, a rögtönzött, minőségi tanfolyamok iránt a nők és a férfiak részéről egyaránt nagy volt az érdeklődés. A humorral fűszerezett fözőbemutatókat kóstolók tették teljessé. A nap fénypontja a fözőverseny kiértékelése volt a nagyszínpadnál, a szervezők kérésére idén minden győztes csapatból csak egy vehette át a díjat, nem vonulhattak fel csapatostul a színpadra. A legszebb fözőhelydíjat a gutái Sólymok, Keszegfalva csapata és az érsekújvári Badi Team vehette át. A legszebb öltözet^ díjat a zabaTANYa, a cseh Sokolíci Zlutava és a Badi Team kapta. A legjobb hangulatú csapat Kamocsa fozőcsapata Kiváló hangulat uralkodott az Oázis kempingben pénteken és szombaton lett, valamint a Badi Team és Zalaba község csapata. A Hagyománytisztelet díjat a Borzsovai csipetcsapat és Kaposszekcső fozőcsapata kapta. Aranyfakanál díjat vehettek át: Badi Team, ELKO-Group, Zalaba csapata, Athapheelaa, Werwolf- Ferrum, Old Boys Club, Szímő csapata, Bayfföccs 3., Baywatch, valamint a nagykeszi Pezo csapata. Az érsekújvári Badi Team tagjai elmondták lapunknak, hogy nevüket a vezetőjükről, a vadászként is ismert Banditól kapták, akinek az öccse gyerekkorukban Badinak nevezte el a testvérét, mert nehéz volt kimondania a Bandit. Rokonok és kollégák álltak közösen a fözőkondérhoz, és a vadgulyásuk elnyerte a szakértőkből álló zsűri tetszését. A Gasztrofesztivál mesterszakácsa címet a cseh Sokolíci Zlutava, a Koloni csibészek és a gútai Sólymok vehették át. Közönségdíjas lett a Kürti 6-os fogat. A Badi Team kapta a Benke Laci bácsi emlékére alapított vándorkupát, és ők lettek a fesztivál abszolút győztesei. Lukács Tibort, az egyre színvonalasabb főzőfesztivál megálmodóját hatalmas tortával lepték meg a huszadik évfordulón, melyet Lukács Imre, Kamocsa polgármestere adott át, a finomságot a helyi nyugdíjasok klubjának a tagjai készítették. A Régiók 'ízei rendezvényen önkormányzatok, helyi szervezetek népszerűsítették a hagyományos ételeket, az idegenforgalmi látványosságokat. Táncoltak, kézműves foglalkozásokat tartottak a fesztivál gyerekszigetén, este Bódi Guszti és Margó lépett színpadra, a szlovák közönségnek örökzöld slágerekkel a Duchonovci együttes kedveskedett. A fózőversenyen részt vevők közül többen sátort vertek, és péntektől vasárnapig élvezték a hangulatok a Vág homokkal borított fövenyét. Akadtak, akik kajakon, motorcsónakon érkeztek a fesztiválra, a szabadtéri strandon a megemelkedett vízszintnek köszönhetően derékig érő vízben labdázhattak az üdülők. A koronavírus-helyzetből adódó megszorításokat követően a hazai és a külföldi vendégek egyaránt örömmel fogadták, hogy ismét találkozhatnak a barátaikkal az Oázis kempingben, ahol kondérokban, grillrácsokon válogatott finomságok készültek. Sokan pihentek a vízparton (A szerző felvételei) Díjeső a 20. gasztronómiai fesztiválon A királyt koronázó szép akasztott nyughelye SZÁSZI ZOLTÁN Joggal kérdezheti bárki, hogy is van ez, hogy valakit akasztottként neveznek meg s egyben királykoronázénak is? A19. századi magyar történelemben ilyenre is található példa. Gróf Andrássy Gyuláról, Tőketerebes egykori uráról lehet ezt elmondani. TŐKETEREBES (TREBI Kalandos kor, kalandos élet, melynek épített emléke - Gyula gróf és felesége, leánykori nevén Kendeffy Katinka grófné - csodálatosan szép neogótikus, de már a szecesszió jegyeit is mutató mauzóleuma. A hely szelleme Mamárjárásiszékhely.ámalig 150 évvel ezelőtt még csak egy észak-déli irányban kitérj edő orsó alakú, szinte csak egyutcás település volt Tőketerebes, első írásos emléke 1219-es. A falu déli részén, az út keleti oldalán 1786-ban az akkori tulajdonos, bizonyos Csáky Imre gróf egy tekintélyes méretű, emeletes barokk kastélyt építtetett, amely az Ondava folyó s mellékágai által határolt mocsarakból kiemelkedő homokdombháton áll, ma kulturális és múzeumi célokat szolgál. A kastélyhoz tartozó franciakért egy olyan angolparkban folytatódott, ahol néhány századdal korábban Zemplén megye egyik igen jelentős téglából rakott erődítménye, Párics vára állt. Párics a 14. században még önálló településként létezett, területén román kori kis templom maradványai kerültek elő, alapítása nagy valószínűséggel még a tatáijárás előtti időkre tehető. Maga a kastély Csáky Imre lánya, Julianna és gróf Szapáry Péter házassága révén előbb Szapáry-birtok, majd Szapáry Etelka és gróf Andrássy Károly frigye után Andrássy-Tájoló Tőketerebesre a Kassa és Szlovákújhely közti 79-s úton lehet eljutni, a mauzóleum a városi parkban a 46.622/21.726 GPS- koordinátáknál található. birtok lett. Az ő fiuk gróf Andrássy Gyula (1823-1890) akinek egyes források éppen Tőketerebest adják meg szülőhelyéül. Más források szerint a betléri uradalomhoz közeli Oláhpatakon (Vlachovo) született Gyula gróf, akit a reformkor jelentős alakjaként, politikusként, államférfiként, a dualista kori Magyar Királyság külügyminisztereként és miniszterelnökeként is számon tart a történetírás. Élete, mint a korszak, melyben élt, regényes, eseménydús. A szép akasztott Andrássy Gyula grófot rendkívül szép, arányos testalkatú, finom és intelligens úriemberként, határozott politikusként, remek hazafiként és merész, okos államférfiként jellemezték kortársai, erényeit és jó tulajdonságait haláláig megőrizte. Mikszáth ezt írta róla: „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek.” S hogyan lett a neve szép akasztott? Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc bukása után emigrációba menekült, joggal félve a császári hatalom megtorlásától. Párizsig menekült, 1851-ben pedig távollétében halálra ítélték és jelképesen felakasztották, a gróf helyett egy szalmabábut húzva a bitóra. A párizsi úri társaság dámái ekkor ragasztották a „szép akasztott” nevet a grófra. Franciaországi tartózkodása alatt vette feleségül Kendeffy Katinkát, akivel 1857- ben tért haza Magyarországra. Hazatérése után Deák Ferenc pártjában vállalt vezető szerepet, a kiegyezés gondolatát és folyamatát támogató reálpolitikusként, mint Sátoraljaújhely országgyűlési követe. Karrieije csúcsán ő volt az, aki 1867-ben Ferenc József és Erzsébet királyné koronázásakor a koronát az uralkodó fejére helyezte és a királyné vállához érintette. Élete végéig kiváló kapcsolatban állt Erzsébet királynéval, aki a gróf 1890-es elhunytét, mint gyászos eseményt, egy jó barát és tanácsadó elvesztését írta meg naplójában. A mauzóleum Gyula grófot 1890-ben először a római katolikus templom sírboltjába temették el, édesanyja, Szapáry Ételka mellé, és halála után szinte azonnal megkezdődött a családi mauzóleum építése, amely 1893-ban Arthur Meinig német mérnök tervei alapján el is készült. Szobrászati munkáit Zala György, Ferenc József udvari szobrászművésze készítette, a kor akkor már ismert festőművésze, Munkácsy Mihály pedig a Siratás a kereszt alatt című festményt készítette el 1895-ben, amely a mauzóleum falát díszíti. Gyula grófot alig hat év után neje, Katinka grófnő is követte a sírba, mívesen kialakított szarkofágjaik előtt Zala György egy zokogó leány alakját faragta meg, amely Andrássy Ilona, a házaspár lányának arcvonásait viseli. 1905-ben Gyula és Katinka elsőszülött fia, Tivadar gróf földi maradványai is ide kerültek, s ez volt az utolsó főúri temetkezés Tőketerebesen. A mauzóleumot néhány éve felújították, a légiesen könnyed, mívesen szép épület mintapéldája a századforduló neogótikus építészetének, amelyet érdemes megtekinteni! Zemplén egyik legszebb neogótikus emléke a mauzóleum (Somogyi Tibor felvétele)
