Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-09 / 156. szám

www.ujszo.com | 2021. július 9. KULTÚRA 9 Elhunyt Főnöd Zoltán Egyetemi tanárként, irodalomtörténészként és publicistaként is tevékenykedett Fónod Zoltán (1930-2021) (Somogyi Tibor felvétele) BÚCSÚZUNK Életének 91. évében, hosszan tartó betegség után szerdán Pozsonyban elhunyt Fónod Zoltán irodalomtörténész, publicista, docens, a Come­­nius Egyetem Bölcsészettu­dományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének egykori vezetője, a Madách Könyv- és Lapkiadó egykori főszerkesztője. Fónod Zoltán valóságos intéz­mény volt a szlovákiai magyar iro­dalmi életen belül. Egyetemi tanár­ként a magyar irodalomtörténet el­kötelezett oktatásával egy egész hazai magyar szakos tanári nemze­dék szellemiségét meghatározta, szerkesztőként pedig irányt muta­tott az alkotóknak. Egyik legfontosabb feladatának tartotta Fábry Zoltán munkásságá­nak feltárását, rendszerezését és fo­lyamatos közzétételét. Ő volt a szerkesztője az 1980 és 2001 között megjelent tizenkét kötetes Fábry­­életmű-sorozatnak. Emellett meg­írta a két világháború közötti kor­szak csehszlovákiai magyar irodal­mának történetét is. Cikkei, glosszái, művelődés­­politikai esszéi 1956-tól jelentek meg. Az ötvenes-hatvanas években kifejtett közírói munkásságát az alkalomszerű írások, kultúrpoliti­kai reflexiók, recenziók, irodalmi portrék közlése mellett a kölcsönös megismerés igényétől motivált in­terjúk készítése jellemezte, me­lyekben a magyar, a cseh, a szlovák kulturális és politikai élet kiemel­kedő személyiségei szólaltak meg. Számos antológiát állított össze, így ismertetve meg a nagyközönséggel a fontos alkotókat. Kutatói tevékenysége főként az 1918-1945 közötti időszakra irá­nyult, a két háború közötti időszak kisebbségi magyar irodalmának feltárásán és kritikai számbavételén fáradozott. Emellett hosszú éveken át volt a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke, ahol a kortárs írók érdekeit képviselte. Tanári hivatását 1998-ban fejezte be. 1996-tól az Irodalmi Szemle, 1998-tól a Szabad Újság című heti­lap együttes főszerkesztője volt, 2003-tól csupán az Irodalmi Szem­le irányítására koncentrált. Nyolc­vanéves koráig maradt aktív a lap élén. A nyolcvanas évek elejétől szer­vezte A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikonénak kiadását, amelyet a pártállami irodalompoli­tika különböző indokokkal több­ször is megakadályozott, végül csak 1997-ben sikerült kiadni. Mind a korábbi, mind a bővített, javított irodalmi lexikon főszerkesztője­ként fontos szerepe volt a kiadvány minőségi igényei meghatározásá­ban, s abban is, hogy rangos kiad­vány hirdesse a kisebbségi iroda­lom szerepét az egyetemes magyar irodalomban. Munkássága elismeréseként 1987-ben Madách Imre-, még ugyanebben az évben - elsőként a díj megalapítása után - Fábry-díjat kapott. 1990-ben A Magyar Köz­társaság Csillagrendjével tüntették ki, 2000-ben A Szlo-vák Köztársa­ság Ezüstplakettjét, 2001-ben a Magyar Művészetért Díjat kapta meg, 2002-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll dí­ját vehette át. 2004-ben a Posonium Irodalmi Díj Életműdíjával jutal­mazták. Szülőfaluja, Ekecs dísz­polgára lett. 2001-től az MTA kül­ső köztestületi tagja volt. „Ha nem lennék kincstári opti­mista, már rég föladhattam volna. Nehogy azt gondoljuk viszont, hogy velünk ér véget a történelem! A vi­lág alakul, a múlt század ordas esz­méi közben megbuktak, de vajon honnan s mikor támadnak ránk újabb ordas eszmék? Aggodalom­mal figyelem, ahogyan közössé­günk újra és újra képtelen tanulni a múltból, tanulságokat, konzekven­ciákat levonni. Aggodalommal fi­gyelem - mert tudjuk: aki nem okul a történelemből, kénytelen lesz újra átélni —, hogy a felnövekvő nemze­dékek mintha meg akarnák ismétel­ni mindazt, amit átéltünk” - mondta a lapunknak adott interjújában 85. születésnapján. Quk) RÖVIDEN Jubiláns írók köszöntése Pozsony. A Szlovákiai Magyar írók Társasága ma 13 órától ün­nepi összejövetelen köszönti az életjubileumukat a közelmúlt­ban vagy közeljövőben ünneplő tagjait a társszervező Pozsonyi Magyar Intézet székházában. Beszédet mond Venyercsan Pál, az intézet igazgatója, valamint Hodossy Gyula, az írótársaság elnöke. Ajubilánsok: Czagány Erzsébet (90), Koncsol László (85), Ardamica Ferenc (80), Motesiky Árpád (80), Mészáros László (80), Miklósi Péter (75) Kovács Magda (75), Lacza Éva (70), Alabán Ferenc (70), Hor­váth Géza (70), Hogya György (65) és Csáky Pál (65). Közre­működnek: Nagy Erika, Bese Bernadett, Jancsó Péter, Tóth Gábor István, Presinszky Emma és Nógel Alexa. (kult) Ma este bemutató a Jókai Színházban Komárom. A Komáromi Jókai Színházban a 2020-as év végén kezdődtek Szigeti József A vén bakancsos és fia, a huszár pró­bái. A járványhelyzet azonban rögtön az elején megnehezítette az alkotók dolgát. A próbafo­lyamat idén februárban meg­szakadt. Négy hónap után látott újra neki a társulat a próbáknak. Az eredményt a ma 19 órakor kezdődő premieren tekinthetik meg először a színház bérletes nézői. Hosszú idő után először most van lehetőség arra, hogy teljes nézőtér előtt játsszon a társulat - az előadás alkotói, színészei nagy örömmel várják a találkozást. A bemutatót köve­tően a színház még négy továb­bi alkalommal játssza a darabot: július 10-én 19 órakor, 11-én 15 órakor, 23-án és 24-én 19 órakor kezdődnek az előadások. (kult) A cannes-i nyitófilm, az Annette már a hazai mozikban is látható Ilyen sem volt még: a 74. cannes-i fesztivál nyitófilmjót már a mustra ideje alatt - tegnaptól - vetítik egyes szlovákiai mozik. „Éljük meg Cannes-t Szlovákiá­ban” mottóval hirdeti a Szlovákiai Filmklubok Asszociációja (ASFK) a francia Leos Carax rendező Annette című, angol nyelvű zenés filmjét, melynek az Oscar-díjas Marion Co­­tillard és Adam Driver alakítják a fő­szerepeit. Az Annette-et azonban, mely a mozik újranyitását követően az igé­nyesebb filmek kedvelőinek köré­ben az egyik legjobban várt mozgó­képes alkotás, nemcsak ez a Cannes­­naí párhuzamosan futó hazai bemu­tató teszi vonzóvá, hanem - a ren­dező személye mellett - a forgató­­könyve és a zenéje is. Mindkettő Ron Mael és Russell Mael műhelyében született: a Mael testvérek az ame­rikai Sparks art-pop duó alapítói. Leos Carax általában meghökken­tő történetekkel és vizionárius film­nyelvvel lepi meg a közönségét. Vár­va várt új filmjét is csupa titokzatos­ság lengi körül: meglehetősen szűk­szavú és rejtélyes a hivatalos ismer-Az alapsztori: a stand-upos humorista beleszeret a világhírű opera-énekesnőbe (Forrás: ASFK) tető is. A történet helyszíne Los An­geles, a művészek világa. Henry (Adam Driver), a stand-upos humo­rista beleszeret a világhírű opera­énekesnőbe, Annbe (Marion Cotil­­lard). Mindennapjaikat gyökeresen megváltoztatja kislányuk, Annette megszületése, aki kivételes ajándé­kot kapott az élettől. Bár az alapsztori alapján andalitó nagyromantikus szereími történet­nek tűnhet az Annette, ne erre szá­mítsunk. A különös filmjeiről ismert Leos Carax - Rossz vér, A Pont Neuf szerelmesei, Imitátorok - ugyanis a sablonos alaphelyzetből nem várt csavar bevetésével kiszámíthatatlan folytatást tartogat, amiből bármi ki­sülhet. Annyi már a cannes-i hírek­ből is bizonyos, hogy az Annette egy allegóriákkal és utalásokkal teletűz­delt, pesszimista hangulatú költői mozi, amely nem elsősorban a sze­relemről és a párkapcsolat idillikus­­ságáról regél, sokkal inkább arról fogalmaz meg tételeket, ami a két főszereplő - a két művész - hivatá­sának és mindennapjainak a velejá­rója: a dicsőség hajszolása, egyben annak az igénye, hogy elismerjék művészi teljesítményüket, a pro­dukciót, amit nyújtanak. (tébé)

Next

/
Oldalképek
Tartalom