Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-07 / 154. szám

2 KOZELET 2021. július 7. I www.ujszo.com Akadály az elektronikus váróterem? A pozsonyi Nemzeti Futballstadionban (NFŐ) vasárnap és hétfőn azokat a személyeket is beoltották, akiknek nem volt előzetes időpontjuk az oltásra. Az érdeklődés hatalmas volt, a két nap alatt több mint 2200 regisztrálatlan személy kapta meg a vakcinát. A megyei önkormányzat szerint ezen a hétvégén megismétlik az akciót. (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. A szlovák fővárosban továbbra is jól halad a lakosság átoltása, ás bár az utóbbi napokban csökkent az érdeklődés, az elektronikus váróterem megkerülésével a szakértőknek több ezer embert sikerült rávennie a vakcina beadatására. A legfrissebb átoltottsági adatok alapján Szlovákiában a teljes lakos­ság körülbelül 38 százaléka kapta meg a koronavírus elleni vakcinák első dózisát, a második adagot pedig a lakosság mintegy 30 százalékának sikerült beadni. Ahogy arról több­ször is beszámoltunk, az egyes ré­giók átoltottságában hatalmas a kü­lönbség. A legjobban egyértelműen Pozsony és környéke áll, viszont a keleti országrész, azon belül pedig főként a vidéki régiók jócskán el vannak maradva. A szakértők körülbelül augusztus közepére vagy szeptember elejére datálják a harmadik hullám felerő­södését, így az embereknek körül­belül másfél hónapjuk maradt arra, hogy elősegítsék a járványhelyzet enyhe lefolyását. Az oltási kedv or­szágos szintű megnövelésével pró­bálkozik az egészségügyi miniszté­rium. Ennek eredményeként szüle­tett meg az a megosztó döntés, hogy a beoltottaknak sok esetben nem lesz szükségük PCR-tesztre, a nem be­oltottaknak azonban igen (és ezt rá­adásul saját zsebből kell megtéríte­niük). Nyílt nap Az oltás beadatására buzdítja a la­kosságot Matús Valló, Pozsony fő­polgármestere is. Szlovákiában fel­tehetően ez az egyetlen város, amely még a harmadik hullám megérkezé­se előtt elérheti a 75 százalékos át­oltottságot. Alexandra Brazionvá szerint legalább ennyi embert kell beoltani ahhoz, hogy a főváros a jár­vány kellős közepén is viszonylag szabadon működhessen, és ne kell­jen újra szigorú óvintézkedéseket hozni. Az oltási hajlandóság a főváros­ban az átlaghoz képest magasabb volt, de az utóbbi hetekben csökken­ni kezdett. Tomás Szalay, a Pozsony Megyei Önkormányzat egészség­­ügyi osztályának igazgatója arra lett figyelmes, hogy egyre többen nem jelentek meg arra az időpontra, ame­lyet az elektronikus várótermi re­gisztráció után kaptak. Múlt hét szombaton a regisztráltak 20 száza­léka nem jelent meg az egyik vakci­naközpontban, és vasárnap délelőtt, is sokan elmaradtak. Végül Szalay úgy döntött, hogy egy rögtönzött „nyílt napot” tartanak, vagyis azokat is beoltják, akik időpont nélkül mennek az oltásra. „Ügy gondol­tam, hogy használjuk ki, ha már itt vannak az orvosok, a nővérek és a vakcinák” - írta a közösségi oldalán. Szalay kapcsolatba lépett az önkor­mányzat kommunikációs vezetőjé­vel, aki Pozsony megye Facebook­­oldalán tette közzé, hogy időpont nélkül is lehet menni a vakcináért. A hírt azonnal felkapta a sajtó, és va­sárnap estére már közel 1000 re­gisztrálatlan személyt oltottak be. „Délután kettőre kezdett megtelni a stadion előtti tér, de egészen gyor­san győztük. Az SMS-sel rendelke­zők általában 5-7 percet vártak, de sokan azért, mert korábban érkez­tek. Az időpont nélkül érkezőket is sikerült 30 percen belül regisztrálni. Estére ez az idő 40 percre húzódott” -mondta Szalay. A rögtönzött akcióval Juraj Dro­­ba, a Pozsony Megyei Önkormány­zat elnöke is elégedett volt. Bejegy­zésében kifejtette, hogy a stadion­ban található öt regisztrációs pontot nyolcra növelték, és az előre regiszt­ráltakat külön sorba terelték, hogy nekik előnyük legyen. „Minket ugyan megizzasztott a munka, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy abból az ezer beoltott személyből ötszázan még csak az első dózisért jöttek. Lehet, hogy más városban már volt időpontjuk, de az is lehet, hogy éppen a »last minute« ajánla­tunk győzte meg őket. A kollektív immunitás az, ami kivezethet ben­nünket a járványból, és a megyei ön­kormányzat ehhez így járul hozzá. A jövő héten valószínűleg újra meg­csináljuk, úgyhogy kövessenek minket” - jelentette be Droba. Nagy siker A „nyílt nap” sikere után Sza­­layék úgy döntöttek, hogy hétfőn is oltani fogják a nem regisztrált em­bereket. Ezen a napon 1600 sze­mélynek kellett volna érkeznie idő­pontra, közülük végül 164-en nem jelentek meg. Az érdeklődés viszont ismét hatalmas volt a regisztrálatla­nok részéről. A vakcinaközpontba főként 12 és 15 év közti gyerekek ér­keztek, de a beoltásuk után a felnőt­teknek is elkezdték beadni a vakci­nákat. A nap végére több mint 1250 személyt oltottak be, akiknek nem volt előzetes időpontja. Szalay meg­jegyezte, ekkora érdeklődésre még ő maga sem számított, majd feltette a kérdést, hogy mi lehet a nyílt nap si­kerének titka. „Az internetes re­gisztráció vajon ekkora akadályt je­lent? Vagy a korona.gov.sk honlap renoméja tehet róla?” - írta a szak­ember. Ezekkel a kérdésekkel megkeres­tük az egészségügyi minisztériumot is. Zuzana Eliásová szóvivő el­mondta, a tárca értékeli az önkor­mányzatok és a vakcinaközpontok előrelátó és felelősségteljes hozzá­állását. Azt is megkérdeztük Eliásovától, hogy van-e értelme egyáltalán az elektronikus váróte­remnek, hiszen a pozsonyi nyílt nap éppen arra világított rá, hogy az em­berek jelentős része nem megy el a neki meghatározott időpontra, az előzetes regisztráció nélküli oltás iránt viszont nagy az érdeklődés. A szóvivő erre kitérő választ adott: „Az egészségügyi minisztérium proaktí­­van dolgozik az újabb megoldáso­kon, hogyan tehetné hatékonyabbá az oltás módszereit. A végső dönté­sek után tájékoztatni fogjuk a köz­véleményt”. A klímaváltozásnál is jobban tartunk a fertőző betegségek elterjedésétől BUGÁRANNA Brüsszel. Míg az Európai Unió polgárai az éghajlatváltozást tartja bolygónk legsúlyosabb problémájának, addig Szlovákiában a fertőző betegségek elterjedésétől tartanak legjobban az emberek - derül ki az Eurobarométer legújabb felméréséből. Az uniós közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek közül 10- ből 9-en súlyos problémának tartják az éghajlatváltozást. Szlovákiában már a 2019-es adatgyűjtés során is a harmadik helyen végzett a klíma­­változás, idén a válaszadók többsé­ge azt mondta, a szegénység, éhség és az ivóvíz hiánya a második leg­égetőbb probléma a világon. A koronavírus-járvány szemmel lát­hatóan hatással volt a március kö­zepétől április közepéig tartó kuta­tásra, hiszen a hazai résztvevők 27%-a a fertőző betegségek elterje­dését jelölte az első számú kihívás­nak, mellyel szembe kell néznünk. Az EU-s átlag ennél 10%-kal ala­csonyabb. Ki a felelős? A megkérdezettek több mint há­romnegyede ettől függetlenül na­gyon súlyos problémának véli az éghajlatváltozást is, Szlovákiában tízből hatan (63%) úgy gondolják, a kormány felelőssége, hogy megfe­lelő válaszlépéseket tegyen ezen a területen - a két évvel korábbi ada­tokhoz képest itt 5 százalékpontos emelkedés figyelhető meg. Az uni­ós átlaghoz viszonyítva (41%) ná­lunk kevesebben tudatosítják saját felelősségüket az ügyben - mind­össze a válaszadók 26%-a mondta azt, ő maga is felelősséget érez az éghajlatváltozás visszafordításáért. Ez az arány a 2019-ben mért szá­mokhoz képest 8 százalékponttal visszaesett. Ennek ellenére, 10-ből 7-en azt állították, az elmúlt fél év­ben egyéni szinten is aktív szerepet vállaltak a klímaváltozás megféke­zésében, és a mindennapok során tudatosan a fenntartható megoldá­sokat választották. A válaszadók háromnegyede jelezte, igyekszik csökkenteni a hulladéktermelést, méghozzá rendszeres szelektálás­sal, ami hozzájárul az újrahaszno­sítás folyamatához. Hazánkban az uniós átlagot (59%) is meghaladta azok aránya (66%), akik, ha tehetik, csökkentik az egyhasználatú műanyag termékek használatát. Sőt, mint kiderült, egyre többen arra is odafigyelnek az új háztartási beren­dezések vásárlásánál, hogy az ala­csonyabb energiafogyasztású alter­natíva mellett döntsenek. Zöld gazdaság Az európaiak háromnegyede véli úgy, hogy a gazdasági helyreállítást célzó befektetéseknek elsősorban az új zöld gazdaságra kell összpontosí­taniuk. Tíz megkérdezett európai kö­zül több mint nyolc (81%) egyetért azzal, hogy több közpénzt kell áldoz­ni a tiszta energiára, még akkor is, ha ez a fosszilis tüzelőanyagokra nyúj­tott támogatás csökkenését vonja maga után. Szlovákiában a felmérés­ben résztvevők 82%-a egyetértett az­zal a kijelentéssel, hogy az éghajlat­­változás okozta károk helyreállítási költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházá­sok nagyságát. Tízből közel kilencen azt mondták, a közegészségügy ja­vulása érdekében a környezetvéde­lemmel kapcsolatos kérdéseknek prioritást kellene élvezniük. Ugyan­­ennyien tartották fontosnak, hogy az EU ambiciózus célokat tűzzön ki a megújuló energia használatának elő­mozdítására. A válaszadók többsége pedig kiemelte, az energiahatékony­ságjavításában fontos szerepe van az uniós támogatásnak. Közös prioritás A felmérés készítői kitértek az európai zöld megállapodásra is, melyben az Európai Parlament és a tagországok vállalták, hogy az EU 2050-re klímasemleges kontinenssé válik, illetve hogy 2030-ig az 1990- es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentik a nettó üvegházhatású gáz kibocsátását. Az uniós polgárok szerint az üvegházhatást okozó gá­zok kibocsátását a lehető legalacso­nyabb szintre kell csökkenteni, hogy az EU időben teljesítse a klímasem­legesség területén tett vállalásait. Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök üdvözölte, hogy a világjár­vány és a nem túl kedvező gazda­sági helyzet ellenére az éghajlat­politika támogatottsága továbbra is magas az unióban. „Az emberek tisztában vannak az éghajlat és a biológiai sokféleség terén jelentke­ző válságok hosszú távú kockáza­taival, ezért határozott fellépést várnak az ipari szereplőktől, a nem­zeti kormányoktól és az Európai Uniótól. A legújabb Eurobarométer­­felmérés eredménye egyértelmű felhívás a politikusoknak és az üz­leti élet képviselőinek, az Európai Bizottság számára pedig további motivációval szolgál az »Irány az 55%!« elnevezésű intézkedéscso­mag véglegesítéséhez, amelyet a tervek szerint még ebben a hónap­ban előterjesztésre kerül az éghajlat­politikai célok mielőbbi teljesítése érdekében” - nyilatkozta Timmer­mans. A jogalkotási javaslatcsoma­got július 14-én terjeszti elő az Eu­rópai Bizottság, azt követően, hogy az Európai Parlament június végén jóváhagyta a klímarendeletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom