Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-31 / 175. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ 2021. JULIUS 31. KITEKINTŐ 13 A barna teknős a Keng Kracsan Nemzeti Park „lakója" (Fotók: TASR/AP, Shutterstock) Basilica de Ocoltlán, Tlaxcala Vasúti híd az iráni Mázandarán tartományban, a 1400 kilométer hosszú transziráni vasútvonal egyik szakasza (Fotó: Wikipedia/Aii 1986) 8 Természeti helyszínek A világörökségi listára 9 olyan természeti helyszínek is felkerültek, mint a japán Amami-Osima-szigeten, a Tokunosima-szigeten, az .Okinava-sziget északi részén és az Iriomote-szigeten elhelyezkedő mintegy 43 ezer hektárnyi szubtrópusi esőerdő. A terület teljesen lakatlan, biodiverzitása kiemelkedő, az itt élő fajok jelentős százaléka globálisan kihalástól fenyegetett. Itt él például a veszélyeztetett amami nyúl (Pentalagus furnessi) és a hosszú szőrű Rjúkjú-patkány (Diplothrix legata). Ezek olyan ősi fajokat képviselnek, melyeknek sehol a világon nincsenek élő rokonai. Felkerült a listára a koreai getbol, vagyis árapályterület a Sárgatenger keleti részén, a Koreai Köztársaság délnyugati és déli partjainál. Négy régióból áll, ezek a Szocshon Getbol, Gocshang Getbol, Shinan Getbol és a Bosong-Suncshon Getbol. Oszszetett geológiai, oceanográfiai és klimatológiai adottságai változatos üledékrendszert alkotnak. A területen 2150 állat- és növényfaj él, köztük 22 globálisan veszélyeztetett vágy sérülékeny. A thaiföldi Keng Kracsan erdőkomplexum a Tenasserim-hegység mentén található. Az örökzöld és lombhullató fafajokat is magába foglaló területen számos itt honos és globálisan veszélyeztetett növényfaj él, emellett gazdag a madárvilága is és nyolc veszélyeztetett madárfaj otthona. De itt él a súlyosan veszélyeztetett sziámi krokodil (Crocodylus siamensis), a veszélyeztetett ázsiai vadkutya, más néven dói (Cuon alpinus), a banteng (Bős javanicus), az ázsiai elefánt (Elephas maximus), a sárgafejű teknős (Indotestudo elongata), a barna teknős (Manouria emys) és nyolc macskafaj is. A negyedik természeti helyszín a grúziai Kolkhik (Colchic) esőerdő és vizes élőhely, mely 90 kilométer hosszan húzódik a Fekete-tenger meleg és szélsőségesen nedves keleti partjánál. Ökoszisztémái a tengerszinttől több mint 2500 méteres magasságra nyúlnak fel. Élővilága rendkívül változatos, mintegy 1100 növényfaj (44 veszélyeztetett), csaknem 500 gerinces és nagyszámú gerinctelen fej él itt. (MTI, euronews, ug) döntés lehetőséget biztosít a turizmus fenntartható fejlesztésére a térségben. A tárcavezető éppen Verespatakon tartózkodott kedden, hogy számba vegye a múlt heti árvizek pusztításait. A keddi döntés annak a pernek a kimenetelét is befolyásolhatja, amelyben a kanadai Gabriel Resources társaság 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól. A társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation ugyanis megvásárolta a bányalicencet, de mintegy 15 éven keresztül hiába próbálkozott a felszíni bánya megnyitásához szükséges engedélyek beszerzésével. Ezeket a román állam intézményei nem bocsátották ki számára. Románia Dacian Ciolos vezette szakértői kormánya 2016- ban kezdeményezte, hogy nyilvánítsák Verespatakot a világörökség részévé. Bukarest akkor arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Verespatakon ma is látogathatók azok a föld alatti járatok, amelyeket a római birodalom aranybányászai ástak mintegy 1900 évvel ezelőtt. Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Goid Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013- ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. (Mn) át tartó fejlődéséről, valamint öszszetett hitrendszeréről és rítusairól tanúskodnak. A turistáknak 311 lépcsőfokot kell megmászniuk, hogy feljussanak az áprilistól októberig látogatható Cordouan világítótorony legfelső szintjére dése réven valósulhatott meg. Egyes térségekben hatalmas hegyi területeket kellett átvágni, 174 nagy hidat, 186 kisebbet, 224 alagutat kellett megépíteni számára. A világörökség része lett továbbá az indiai Pamappa-templom a Haidarábádtól 200 kilométerre északkeletre fekvő Palampet faluban. Siva istennőnek építették mészkőből 1213-tól, építése mintegy 40 éven át tartott. A templom szobrai a kakatijan kultúra (1123— 1323) és a térség tánckultúrájának szokásait idézik Az indiai Dholavira, a harappai civilizáció déli központja a száraz Khadir szigetén található Gudzsarát államban. A Kr. e. 3000- 1500 között lakott ősi város az egyik legjobban megőrzött városi település ebből az időszakból Délkelet-Azsiában. Gudzsarát államban Dholavira már a harmadik világörökségi helyszín. Japán északi részéről az őskori Dzsómon-kultúra lelőhelyeit vették fel a listára. A helyszín 17 régészeti lelőhelyet foglal magában Hokkaido szigetének déli részén és Tohoku északi részén. A leletek a Dzsómon-kultúra 10 000 éven Az arab világból A Jordánia középső ré- 9 szén elterülő as-Salt ősi városa szintén felkerült a világörökségi listára. A Balqa-felföldön, mintegy 790-1100 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő település az ottomán birodalom idején virágzó kereskedelmi központ volt. A város központjában mintegy 650 történelmi jelentőségű épület áll, amelyek a helyi hagyományokat az európai stílusokkal keveredve tükrözik. A világörökség része lett az iráni Havraman-Uramanat kulturális helyszín. A havrámi nép egy földműves, pásztorkodó kurd törzs, amely körülbelül i. e. 3000 óta lakja a régiót. A Zagrosz-hegység szívében, Kutdisztán és Kermanshah tartományokban, Irán nyugati határa mentén fekvő terület két részből áll: a közép-keleti völgyből és a nyugati völgyből, amelynek lakossága az évezredek során alkalmazkodott a zord hegyvidéki környezethez. Verespatak polgármestere nem örül Az UNESCO Világörökség Bizottsága a világörökség részévé nyilvánította az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatakot és környékét. A világörökségi státusz azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben. A román kormánykoalíció második legnagyobb pártja, az USR-Plus közleményében azt hangoztatta: az UNESCO döntésével a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megőrzésére építve fejlődhessen. Verespatak polgármestere, a legnagyobb kormánypárt (Nemzeti Liberális Párt) színeiben megválasztott Eugen Furdui Az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatak azonban elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A polgármester úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának e kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését. Tánczos Barna, a román kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere úgy vélte: a » Felkerült a listára ■ A világörökségek listáján már 1996 óra szereplő holland védművonal, az Amszterdam körül 135 kilométer hosszan gyűrű alakban kiépített erődrendszer egy újabb területét emelték be az UNESCO listájára. ■ A Belgiumhoz és Hollandiához is tartozó úgynevezett Jóakarat kolóniák" négy települést foglalnak magában: egy belgiumi és három hollandiai kolóniát. Ezek együttesen egy 19. századi társadalmi reformkísérletről tanúskodnak, amely a városi szegénység enyhítésére tett kísérletet a távoli helyeken létrehozott mezőgazdasági kolóniák révén. ■ A világörökségi listára felkerült a szlovén főváros Joze Plecnik építész, várostervező által a két világháború között tervezett épületei. Ebben az időszakban vált Ljubljana provinciális városból modern 20. századi nagyvárossá. Joze Plecnik személyes, igen emberi elképzeléseivel jelentősen hozzájárult a város egységes városképének a kialakításához. Az által tervezett épületek között megtalálható a szlovén nemzeti könyvtár, több templom, piac és egy temető is, amely a kegyeleti építészet felülmúlhatatlan példája. ■ A világörökség részévé váltak az Oroszország észak-nyugati részén lévő Onyega-tó és Fehér-tenger hatezer-hétezer éves sziklarajzai, amelyek Európa egyik legnagyobb kiterjedésű emlékei az újkőkorszakból. A térségben húsz kilométeren át húzódó sziklákon mintegy 4500 ilyen rajz található, amelyek embereket, állatokat, csónakokat, mértani formákat ábrázolnak. A sziklarajzok a kőkorszak embereinek jelentős művészi kvalitásairól és kreativitásáról tanúskodnak. ■ Felkerült az UNESCO-listára Törökországban megtalálható Arslantepe-domb, mely egy 30 méter magas úgynevezett teli, vagyis ősi várost rejtő törmelékhalom, településdomb. Az itt végzett feltárások régészeti bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a terület legalább az időszámítás előtti 6. évezredtől egészen a római birodalom idejéig lakott volt. ■ Szaúd-Arábia délnyugati részén fekvő Hima kulturális térség a kőkorszakból származó hétezer éves sziklavéseteivel ugyancsak felkerült a listára. ■ Afrikából az Elefántcsontpart északi részén épült nyolc mecset - amelyek a nyugat-afrikai szavannái térségre jellemző 17-19-századi szudáni stílust képviselik - is felkerült a világörökségi listára. A térségben épült több száz ilyen mecsetből csupán 20 maradt fenn. (MTI)
