Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-31 / 175. szám

www.ujszo.com | 2021. július 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Egek ura Járattörléssel nem szerzik vissza a turisták öbb mint száz járatot kellett törölni hétfőn, ez sok tízezer - köztük sok szlovákiai - ember éle­tét keserítette meg. Az ok: az olasz légi irányítók úgy gondolták, a he­lyi kormány nem vette eléggé fi­gyelembe a véleményüket, amit a tervezett légügyi reformhoz küld­tek. A magyar légi irányítók is a mun­kabeszüntetéshez folyamodtak volna, béremelésért, ám Orbán Viktor egy rendelettel megtiltotta a sztrájkot. Vagyis nemcsak az uta­zási szezon kezdődött el, de meg­nőtt a sztrájkok veszélye is a légi közlekedésben. Egy demokratikus országban fontos a munkavállalók védelme, és az, hogy érdekérvényesítésük­höz a munkabeszüntetéshez is fo­lyamodhassanak. Ez igaz a béke­időkre, ám most nem ilyen időket élünk. Sőt. A légi közlekedés a legnagyobb károkat szenvedte el a koronavírus-járvány okozta korlá­tozások miatt, a legtöbb légitársa­ság, szakmai szervezet - a légi irá­nyítók is - nagyon sok állami tá­mogatást kaptak, hogy túléljék a válságot. Most az elsődleges cél, hogy mielőbb talpra álljon az ága­zat, hogy újra megteljenek a gépek utasokkal. De ehhez türelemre, ki­tartásra van szükség - mind az uta­sok, mind a légitársaságok, mind az ágazatban dolgozók részéről. Hi­szen a turisták utazás iránti bizal­mát vissza kell szerezni, és ez biz­tosan nem sikerül, ha bármikor tö­rölhetik a járatot, külföldön hagyva az utasokat, csak azért, mert egy­­egy szakszervezet úgy gondolja, most jött el az érdekérvényesítés ideje. Teszik ezt főszezonban, amivel nagyon sok utas nyaralását keserítik meg. Most talán más esz­közökhöz kellene folyamodniuk. Ahogy már „megszokhattuk”, a légitársaságok, azon belül a fapa­dosok ilyen helyzetben magukra hagyják az utasokat, mondván, rendkívüli körülmény, nem tehet­nek róla. A Ryanair például a hétfői utazás iránti bizalmát járatot törölte, majd az utasoknak pénteki átfoglalást biztosított. Ha­sonlóanjárt el a Wizz Air is, egy­­gépnyi utast hagyott Rómában. A légitársaságok levélben értesítették az utasokat, de igazi megoldást, se­gítséget nem kínáltak (átfoglalás péntekre, vagy a pénz visszafizetése szerepelt a lehetőségek között). Az utasokat magukra hagyták, oldják meg a hazatérést. Némi szervezést igényelt volna, hogy másnap pótjá­ratot küldjenek az utasokért. A nyári szezonban kezd éledezni a turizmus, a légi közlekedés. Ez jó hír a majdnem másfél éves kény­szerszünet után. Az ágazatban dol­gozóknak, a légitársaságoknak most nagyobb megértést kellene tanúsítaniuk, ügyfélbarátabb meg­oldásokkal kellene elérni, hogy visszatérjen az utasok bizalma. És a sztrájkok, az utasok tömegeinek külföldön hagyása nem tartozik ezek közé. Hogy az utasok ne le­gyenek sem áldozatok, sem kiszol­gáltatottak azért, amihez gyakor­latilag semmi közük. Hogy az uta­zás, nyaralás újra élmény és öröm­forrás legyen. Ha már a hosszú be­zártság után újra útra kelhetünk. (Lubomír Kotrha) Lengyel aktivisták az amerikai alelnökhöz fordultak a TVN24 miatt A nyílt levél aláírói hangsú­lyozzák: fel akarják hívni Ka­mata Harris figyelmét arra, Lengyelországban veszély­ben van a szólásszabadság. Nyílt levélben figyelmeztetik a lengyel aktivisták Kamala Harris amerikai alelnököt arra, hogy Len­gyelországban egyelőre nem hosszabbították meg az amerikai Discovery társaság tulajdonában lé­vő TVN24 hírtelevízió hamarosan lejáró működési engedélyét - közölte csütörtökön a lengyel sajtó. Az eredetileg a hat lengyel női ak­tivista, köztük Agnieszka Holland neves filmrendező, valamint a len­gyelországi feminista tüntetések szervezője, Marta Lempart által jegyzett, szerdán közzétett levelet egy nap alatt több mint ötezren írták alá a Gazeta Wyborcza lengyel balliberá­lis napilap szerint. A magukat a de­mokrácia védelmezőinek nevező aláírók azt hangoztatják: fel akarják hívni Harris figyelmét arra, hogy Lengyelországban veszélyben van a szólásszabadság. Utalnak a lengyel médiatörvény­nek az alsóházba benyújtott törvény­­módosítási tervezetére. Ez megvál­toztatná azokat a szabályokat, me­lyek alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési en­gedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítaná az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegy­zett cégekre jelenleg is korlátozódó engedélyeztetési jogosultságon, hogy ezen alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől. A le­vél szerzői szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 hírteleví­zió működési engedélyét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utób­bi napokban több lengyel ellenzéki politikus is. Az amerikai Discovery tulajdoná­ban lévő, de hivatalosan Hollandiá­ban, az amszterdami Schiphol repü­lőtér területén bejegyzett, Polish Te­levision Holding BV cég által fel­ügyelt TVN24 működési engedélyé­ről múlt héten szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásá­ról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és te­levíziótanács (KRRiT). A szavazás eredménye döntetlen lett, sajtóérte­sülések szerint a testület kétségeit ép­pen a TVN24 tulajdonosi viszonyai ébresztették. Az engedélyeztetési el­járást folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26- án jár le, meghosszabbítását a cég ta­valy februárban kérvényezte. Mateusz Morawiecki lengyel kor­mányfő kedden úgy reagált a média­­törvény tervezett módosítását érő ki­fogásokra: a javaslat célja kivédeni azokat a kockázatokat, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által. (MTI) Patkóit biztosíték NYERGES CSABA N ézem Szlovákiát és Magyarországot. Mindkét országban sok a feszültség. Szlovákiában számos eset kiveri a biztosítékot, hogy aztán mindig újrakapcsolják a rendszert, és a dolgok megint nyugodtabb mederben menjenek tovább. Magyaror­szágon már nincsenek hagyományos biztosítékok. Vagy megpatkolták őket, vagy egyszerűen kiiktatták a biztosítószekrényt. Itt van példának az oltottak és az oltatlanok ügye. Szlovákiában, ha a kormány egészen kicsi különbséget akar tenni az oltottak és oltatlanok között, és pozitívan diszkriminálná az oltottakat, az oltást elutasítók íziben blokkolják a határokat, vagy utcára vonulnak, tüntetnek akár a parlament, akár a köztársasági elnöki palota előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz for­dulnak (ezt egyébként gyakran a köztársági elnök is megteszi, de ha kell, kritizálja is a radikalizálódott tüntetőket, mint most), a független Alkot­mánybíróság pedig teszi a dolgát. Magyarországon simán elsőrendű polgárokká léptethették elő a beol­­tottakat, és másodrendűekké fokozhatták le az oltatlanokat, számos jogtól megfosztva őket. Aki pedig ágálni mert a keleti vakcinák ellen, azt gya­korlatilag lehazaárulózták, és most több millió polgár vakarhatja csöndben a fejét, ha utazni szeretne az unióban. Mint ahogy azon is izgulhat a har­madik adag beadatásáig, hogy van-e elég ellenanyag a szervezetében, és a mai napig mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha teszteltetni akaija magát. Senki nem vonult az utcára. Ugyanígy, ha a Pegasus-botrány hasonló hévvel Szlovákiában robban­na ki, biztos vagyok benne, hogy elzavarnák a regnáló hatalmat. Pár órán belül. Magyarországon hosszú hetek óta egy kis lájtos tüntetésecskére fu­totta mindössze. Ugyanígy, egy magyarországihoz hasonló homofóbtör­­vény is biztosan kivemé a biztosítékot Szlovákiában. Legalább is a köz­­társasági elnök ideát ilyen esetekben azonnal az Alkotmánybírósághoz fordul, és a testület persze nem statisztál a hatalom manipulativ játékaihoz. Ami az elektromos hálózatban a biztosítékszekrény, az a közéletben a fékek és ellensúlyok rendszere. Ezek a fékek és ellensúlyok vagy teljesen eltűntek már Magyarországon, vagy úgy viselkednek, mint a patkóit biz­tosítékok a szekrényben. Átengednek mindent. A polgárok pedig kö­zönnyel nézik, hogy a mosógép kiég a közös otthonukban, és most már hegyekben áll a mosatlan. Hogy minden rádióból ugyanazt a hírt hallják. Hogy a Fertő tónál a tulajdonosaikkal bontatják le vízparti házaikat, hogy aztán aNER kedvenc oligarchája ott is luxusszállodát építhessen. Hogy a magyar köztársasági elnök valószínűleg csak akkor fordulna az alkot­mánybírósághoz, ha a zavarosban horgászok jogai csorbulnának a békés halakkal szemben. Nem tudom, hogyan jutott Szlovákia oda, hogy még az oltottak pozitív diszkriminációja is utcára viszi az embereket. Mint ahogy azt sem, miért nem karcolja meg az emberek igazságérzetét Magyarországon, ha ellen­zékiek, újságírók, a hatalommal nem szimpatizáló üzletemberek és még ki tudja kiknek a mobiltelefonjaiba telepítenek kémprogramokat. Csak azt tudom, a biztosítékok azért vannak, hogy megóvjanak a túlfeszültségtől, vagyis attól, hogy végül ránk égjen a ház. A mi nagy, közös, sok munkával, a demokratikus berendezkedés hitével épített házunk. FIGYELŐ Katonákkal fékezik a járványt Sydney-ben több száz katonát ve­zényeltek ki az utcára, hogy se­gítsenek betartani a járványügyi korlátozásokat. Ausztráliában jú­niusban kezdett terjedni a delta variáns, azóta közel 3000 embert fertőzött meg, és kilenc ember ha­lálát okozta. Sydney-ben az öthe­tes lezárás ellenére is tovább ter­jedt a koronavírus, pénteken 170 új esetet regisztráltak. Többen megkérdőjelezték, hogy valóban szükséges volt-e a katonák utcára vezénylése, mondván, ez a döntés túl keménykezű, az Ausztrál Jo­gászok Szövetsége pedig aggasz­tónak nevezte a fegyveres erők bevetését egy liberális demokrá­ciában. A legújabb korlátozások szerint, ami augusztus 28-ig érvé­nyes, az emberek nem hagyhatják el otthonaikat, csak ha sportolni, dolgozni vagy bevásárolni men­nek. Az ausztrál katonák a hétvé­gén egy továbbképzésen vesznek részt, mielőtt hétfőn megkezdik a járőrözést, és ellenőrzik, hogy senki nem hagyta-e el 10 kilomé­ternél távolabb a lakóhelyét. Ausztráliában a felnőtt lakosság­nak eddig mindössze a 17 száza­lékát oltották be. (444.hu) Málta felelős az újságírónő haláláért Egy független jogászokból álló háromfős bizottság szerint a mál­tai államot közvetlen felelősség terheli a legismertebb oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia 2017-es haláláért. A szakértők ar­ra a megállapításra jutottak, hogy az állam nem volt képes felmérni, mekkora veszély fenyegeti az új­ságírót, nem tette meg azokat az elvárható lépéseket, amelyekkel meg lehetett volna akadályozni a merényletet. Caruana Galiziát 2017 októberében, otthona köze­lében ölték meg egy pokolgéppel, s a gyilkosság miatt kipattant bot­rány 2019-ben elvezetett a mi­niszterelnök, Joseph Muscat le­mondásához. Kiderült ugyanis, hogy a merénylethez és a korrup­ciós ügyekhez közük volt a kor­mányfő közeli szövetségeseinek is. Áz „egyszemélyes Wikileaks­­ként” is ismert Caruana Galizia 53 évet élt, s 30 évig tartó pályafutása során több korrupciós ügyletet is leleplezett. (hvg.hu) SZABÓ LACI

Next

/
Oldalképek
Tartalom