Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-03 / 152. szám

4 RÉGIÓ 2021. július 3. lwww.ujszo.com Csallóköz-Szigetköz, együtt egymásért Koller Ingrid, Németh Tamás és Somogyi Gábor (A szerző felvétele) SOMOGYI KATALIN A Csallóköz Területi Idegen­­forgalmi Szövetség és a győri Arrabona EGTC a napokban Dunaszerdahelyen, a Ther­­malparkban tartotta közös projektzáré rendezvényét egy Cultractive nap keretében. DUNASZERDAHELY Tavaly augusztusban indult a Cultacross M+, és idén július végé­vel zárul. A tizenkét hónapos munka eredményéről Somogyi Gábor, a Csallóközi Területi Idegenforgalmi Szövetség elnöke és Németh Tamás, valamint Herke Zoltán, az Arrabona ETT (Európai Területi Társulás, an­gol rövidítése EGTC — European Grouping for Territorial Cooperati­on) igazgatója, illetve fejlesztési ve­zetője számolt be. „Meghatároztuk azt az irányvonalat, amerre az észak­csallóközi régióban szeretnénk fej­leszteni az idegenforgalmat. A hang­súly nem feltétlenül a minél több új vendég idecsábításán van, hanem a lehetőségek tárházának a kiszélesíté­sén. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az évente idelátogató több mint más­fél millió vendég tartózkodási ideje emelkedjen az eddigi átlag 2,6 nap fölé. Erre szolgál a fakultatív prog­ramok kínálatának a gazdagítása. Ezen a téren próbálunk együttmű­ködni a határ túloldalával, hogy a vendég, aki nálunk száll meg, láto­gasson el például Győrbe is, és ez for­dítva is érvényes legyen” - mondta Somogyi Gábor. Kiemelten fontos ez az elmúlt közel másfél év tapasztala­tának tükrében, hiszen valószínűleg az idegenforgalmi szektor szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a vi­lágjárvány következtében. Herke Zoltán, az Arrabona EGTC fejlesztési vezetője röviden ismertet­te az elmúlt közel egy év történését a Csallóköz és a Szigetköz közös tu­risztikai projektjéről. Megalakult a cultractive.eu weboldal, amely rész­letes tájékoztatást ad a Csallóköz és a Szigetköz kulturális és természeti lát­nivalóiról. Az oldal háromnyelvűén, magyarul, szlovákul és angolul is működik. 10-10 tematikus túraútvo­nalat kínál a Csallóközben és a Sziget­közben egyaránt. Kerékpáros és vízi útvonalak, illetve egyedi (történelmi, kulturális, népművészeti) tématerü­letek közül válogathatnak az érdek­lődők. Ízelítőül csak néhány a bősé­ges kínálatból: a BorCamino, ame­lyen a Pannonhalmi borvidéket fe­dezhetjük fel, vagy a Termáltúra Ko­máromtól Dunaszerdahelyig, vagy akár a Duna menti ligeterdőket felfe­dező gyalogtúra. A közös projekt ré­szeként elkészült két promóciós film is, amelyek bemutatják mindkét ré­gió természeti és kulturális értékeit. Az egyik az aktív turizmuson keresz­tül, kerékpár- és csónaktúrák segít­ségével, a másik pedig a városok adta lehetőségekre összpontosít. „Többen is betérnek irodánkba, amely a Fő ut­cán, pontosan a Városházával szem­ben van. Egyrészt információs anya­gért, érdekes módon hiába mondjuk, hirdetjük, hogy minden tájékoztatá­sunk letölthető, azért a látogatók java része a kézzel fogható információs anyagokat részesíti előnyben, mint amilyenek a térképek, a prospektu­sok és a nyomtatott szórólapok. Ta­valy nyáron, amikor megnyílt az iro­da, minket is meglepett a nagy ér­deklődés, ez az idei évben egyelőre még várat magára, de nyár elején va­gyunk, kínálatunk nagyon gazdag, bizakodva várjuk a szezon beindulá­sát” - zárta Koller Ingrid, a Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetség irodájának igazgatója. Folytatják a lévai várpark felújítását SZÁZ ILDIKÓ A lévai várpark felújítási terveire és a korszerű közvilágításra het­venezer eurót hagytak jóvá a tava­lyi költségvetésből. Az idei bü­dzséből csaknem félmillió eurót különített el a testület a várpark új életre keltésére. A gondosan és stílusosan elkerí­tett, zárható zöldterületen felújítják a kis tavak pódiumot és új járdákat építenek, valamint szociális helyi­ségeket, hogy még több kulturális rendezvény színhelye legyen a vár­park. Korábban nagyon népszerű volt a lévai családok körében az itt rendezett hagyományos kézműves kirakodóvásár. Eltávolítják a beteg fákat a várpark területéről és új fa­csemetéket ültetnek, virágágyáso­kat létesítenek. A revitalizációs ter­veket a nyitrai Szlovák Mezőgaz­dasági Egyetem Kertészeti és Táj­­mérnöki Karának hallgatói dolgoz­ták ki. Ezzel a tervvel csaknem egyidejűleg készült el a Léva zöld­területeit érintő átfogó koncepció, amely számos fejlesztést tartalmaz. A várparkot jóval korábban szeret­ték volna felújítani, ám a terület csak 2017-ben került Nyitra megye ön­­kormányzatától a város tulajdoná­ba, telekcserével oldották meg a helyzetet, hogy a megyei fenntar­tású ingatlanok alatti parcellák tu­lajdonjogát rendezhessék. A lévai­ak már korábban értesültek arról, hogy a biodiverzitás jegyében megőrzendő rétek egyike a várpark területén lesz. A városi hivatal egyik korábbi tanulmányából kiderült, a lévai lakosok is aggasztónak tart­ják, hogy Európában a méhek har­minc, a lepkék negyven százalékát a kihalás veszélye fenyegeti. Léván szeretnék elérni, hogy még a leg­frekventáltabb helyeken is csak tíz centiméter magasságában kaszál­ják a füveket, továbbá olyan terü­leteket is hagyni, ahol csak szep­tember 15-e után csupán egy alka­lommal kaszálnának. Megújult a városháza előtti terü­let is, ahol 112 négyzetméteren vi­rágágyások vannak. Mintegy ezer virágtövet ültettek ki és kétezer vi­rághagymát, továbbá új bokrokat, örökzöld növényeket, hogy az egész vegetációs időszakban sze­met gyönyörködtető látványban le­gyen részük a járókelőknek. Eltűntek a beton virágtartók a sé­tányról, és új, ízlésesebb, sötétszür­ke virágtartókat helyeztek ki. Lé­ván hetvennégy hektár zöldterület van városi parcellákon, és mintegy kilencezer fáról gondoskodnak. A közelmúltban csaknem száz­ötven fa állapotát mérték fel akusz­tikus tomográf segítségével. Múlt évben száztizenhat fát ültettek ki a városban, ha a diagnosztizálás so­rán kiderült, hogy valamelyik fát ki kell vágni, újabb facsemetéket ül­tettek ki. A lévai várparkban felújítják a kis tavat, pódiumot és járdákat építenek (A szerző felvétele) Otven éve alapították az óvodát Branislav Gröhlingtárcavezető és Manó Ivett igazgató (Képarchívum) TORNYAI BIANKA Nagyszabású ünnepséget tar­tottak a Meseország óvodá­ban az intózmóny létrejötté­nek ötvenedik évfordulója al­kalmából. A vendégek között volt az óvoda létrehozásának ötletgazdája és az oktatási miniszter is. NAGYFÓDI Több mint ötven évvel ezelőtt, 1970-ben alapították meg Nagyfö­­démesen a magyar óvodát. A koro­navírus miattnémicsúszássaljúlius 1- jén tartottak ez alkalomból ünnepsé­get az intézmény udvarán. Ünnepélyes találkozó A meghívott vendégek között volt Fekete Irén, a Szlovákiai Pedagógu­sok Szövetségének elnöke, Berky Angelika, az Óvodapedagógusok Országos Társulásának elnöke, Pék László Nagyszombat megyei képvi­selő, Fodor Attila, a Comenius Pe­dagógiai Intézet vezetője, Gogh Fe­renc, a község polgármestere, az ön­­kormányzat tagjai, Nagyfödémes testvértelepülése, Jánossomorja de­legációja, a helyi és környékbeli in­tézmények, szervezetek képviselői, az óvoda egykori és jelenlegi alkal­mazottai és az óvodások szülei. A Galántai járás nagyközsége a héten ünnepli első írásos említésének 800. évfordulóját. Ebből az alkalomból számos rendezvényt szerveztek, amelyekkel a falu vezetése minden helyi intézménynek, szervezetnek szeretné háláját kifejezni a falu lakos­ságáért végzett munkáért. Gogh Fe­renc polgármester csütörtökön ünne­pi reggelivel fogadta a pedagóguso­kat, amelyre meghívást kapott az ok­tatási miniszter, Branislav Gröhling és Svetlana Síthová oktatásügyi ál­lamtitkár, Jana Lysáková, a szaktárca hivatalvezetője, valamint Ján Rudolf, az Állami Tartalékalap vezetője is. A falu oktatási intézményei alkalma­zottainak így lehetőségük nyílt arra, hogy az oktatási miniszterrel szemé­lyesen találkozzanak, beszéljenek, feltegyék kérdéseiket. A küldöttség a reggeli után részt vett az óvodai ün­nepségen is. Biciklivel toborzott Az ünnepségen a résztvevők összefoglalót hallhattak az óvoda lét­rehozásáról. Manó Ivett, az intéz­mény igazgatója örömét fejezte ki, hogy a jelenlévők között köszönthet­te Melisek Rozáliát, akiben ötven év­vel ezelőtt megfogalmazódott, hogy magyar óvodát kellene létesíteni a fa­luban. Az egykori Helyi Nemzeti Bi­zottsághoz fordult ötletével, ahol azt a választ kapta, hogy gyűjtsön össze huszonöt aláírást a faluban azoktól, akik igényelnék a magyar óvodát. Melisek Rozália biciklivel járta kör­be a falut, és hamarosan visszatért az aláírásokkal a bizottságra, majd 1970- ben 25 gyerekkel meg is nyílt az első magyar óvoda Nagyfödémesen. Kö­szönetképpen a jelenlegi óvónő ok­levelet és virágcsokrot adott át Meli­sek Rozáliának, majd Branislav Gröhling is ajándékot adott át a hölgynek. A miniszter kifejtette, nagyra értékeli a tettét, hiszen tudja, hogy sokszor nagyon nehéz egy öt­letet megvalósítani. Emlékkiadvány és -tábla Az évforduló alkalmából emlékki­advány is készült, amely az óvoda öt­ven évét foglalja össze. Kiadását a Nagyszombat megyénél nyert pályá­zati támogatásból valósították meg. Tartalmazza a szülők és pedagógu­sok húsait, Melisek Rozália vissza­emlékezését az óvodaalapításról, osztályképeket és tablókat. Elkészí­tését Manó Ivett vállalta, akinek Zá­recky Magdaléna nyújtott nagy segít­séget. A nyugalmazott óvónő 42 évig dolgozott az intézményben, ebből 26 évig igazgatóként. Áz ünnepségen leleplezték az óvoda fennállásának 50. évfordulójára készített márvány emléktáblát, majd Fekete Irén, a Szlovákiai Pedagógusok Szövetsé­gének elnöke koszorút helyezett el a táblánál. Bővíteni szeretnének Jelenleg 61 gyermek jár a Meseor­szág óvoda három osztályába, de 12 jelentkezőt el kellett utasítani a be­iratkozáskor. Éppen ezért az igazga­tónő szeretné, ha a község által ter­vezett óvodabővítéskor négy osztályt nyithatnának. „Nagyon jó a munka­­közösség és az együttműködés a falu vezetésével, a helyi szervezetekkel. Jól felszerelt óvoda a miénk, a leg­újabb igényeknek megfelelő udva­runk van. A számos rendezvény, amelyet a tanév során rendezünk, mind arról tanúskodik, hogy a pe­dagógusaink szíwel-lélekkel dol­goznak a gyerekekért. Szeretnénk, ha az intézményünk a falu büszke­sége lenne, ahová jó bemenni, ahol jó lenni, dolgozni, és ahol a legjobb gyereknek lenni. Szeretnénk emberi tartással, szakmai felelősségválla­lással megőrizni óvodánkat, és azon fáradozni, hogy a gyerekek olyan óvodában nevelkedjenek, ahol min­den az ő érdeküket, fejlődésüket szolgálja” - hangsúlyozta Manó Ivett igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom