Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-29 / 173. szám

Tanácsok M ivel a mód­szereik napról napra változ­nak, így szinte lehetetlen teljes listát készí­teni, ezért most a leggyak­rabban előforduló csalási módszerekre hívjuk fel a fi­gyelmet, illetve azt is elárul­juk, hogyan tudunk védekez­ni a támadások ellen. E-MAILES CSALÁSOK Továbbra is az- egyik leg­gyakoribb módszer, amikor e-mailben kapjuk a vírust, a rosszindulatú szoftvert vagy az arra mutató linket. Rendkívül gazdag a bűnö­zők listája, van, amikor egy csatolmányt küldenek, hogy azt nyissuk meg, van, amikor jelszómódosításra szólíta­nak fel, de olyan is előfordul, hogy a barátaink, ismerőse­ink nevében írnak, a közös jellemző azonban az, hogy mindig kell kattintani. A legfontosabb, hogy min­dig legyünk bizalmatlanok, mindig számoljunk el tízig, mielőtt rákattintunk egy-egy csatolmányra, linkre. Előtte pedig a linkre mutató kur­zorral ellenőrizhetjük, hogy valójában hova is vezetne, ha kattintanánk - ebből pe­dig az esetek többségében kiderül, hogy egy csaló ol­dalra, amelynek köze nincs a levél tartalmában, tárgyá­ban szereplő céghez, sze­mélyhez. KAMPÁNYOK Az e-mailes csalások másik verziója, amikor kampány­szerűen, egy-egy aktuális témára fűzik a levelet, hi­szen ilyenkor mindenki kí­váncsi a legfrissebb hírekre. Ezeknél általában még egy ismert szervezet nevét felhasználják. Egy példa: a koronavírus-járvány alatt folyamatosan támadtak mindenkit, a legfrissebb infor­mációkat ígérve, az oltásokkal, a vírus­sal, az esetszámokkal kapcsolatban, és hogy hihetőbb legyen a törté­net, még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ne vével is visszaéltek. A leve­lek tartalmaztak egy linket, amely „bővebb informá­ciót" kínált, ám a kattintás után települt a kémszoft­ver, zsarolóvírus a gépbe. A megoldás: ugyanaz, mint az e-mailes csalások eseté­ben: bizalmatlanság, óva­tosság, és nem klikkelés. CSALÓ WEBSHOPOK Már korábban is nagyon sok olyan internetes bolt működött, amellyel jó eset­ben csak problémák voltak, rosszabb esetben átverte az embereket, ám a jár­vány idején, amikor sokkal többen tértek át a vásárlás eme formájára, rendkívüli módon megszaporodtak. Nem kell messzire menni, csak a szlovák nyelvű olda­lak között több száz ilyen van. Közös jellemzőjük, hogy visszaélnek egy-egy márka nevével, nem lehet őket elérni, és ha küldenek is valamit, az nem az, nem olyan minőség, amit rendel­tünk. Olyan webshopok is vannak, amelyek gyakorla­tilag zsebre teszik a pénzt, és többé nem jelentkeznek (ezek az oldalak általában egy-két hónapig élnek, utá­na egy újabbat hoznak lét­re, ott folytatják a csalást). A megoldás, hogy vásárlás előtt legyünk körültekintők, nézzük meg az üzemeltető adatait (van-e ügyfélszolgá­lat, telefonszám), de a leg­jobb, ha csak biztonságos, megbízható e-shopokban vásárolunk. BÖRZÉK, CSOMAGOK Ez új jelenség, melynek lényege, hogy az online börzékre feltett hirdeté­sekre reagálnak, általában WhatsAppon, Viberen vagy e-mailben, azzal, hogy ér­dekli őt a termék, amiért futárt küld. Előre fizetne, eh­hez azonban szüksége van a bankkártyaadatokra. Sok­szor bevonják a népszerű, ismert csomagküldő szol­gáltatók nevét is, majd ha gyanút fogunk, és elállnánk, akkor jogi perrel fenyeget­nek. Megoldás: ha eladunk, IGYVEDEKEZHETÜNK az online bűnözők ellen Hackerek, vírusok, kémprogramok, átverések, online csalások, zsarolóvírusok. Csak néhány kifejezés, amelyet az utóbbi években meg kellett tanulnunk. Bár távolinak tűnhetnek, hiszen láthatatlanok, ám mindenkire, mindenki nyugalmára és legfőképpen pénzére veszélyt jelentenek. mindig legyünk rendkívül óvatosak, és semmi esetre se adjuk ki a kártyaadatokat (legfeljebb a számlaada­tot, amire előre utalhat). Egy másik módszer, amikor olyan levelet, üzenetet kapunk, hogy csoma­gunk érkezett, és a kézbesítéshez még ki kell fizetni pár eurót (1-5 euró között mo­zog, tehát nem nagy összeg). Általában a Szlovák Posta nevében érkeznek ezek a leve­lek, ha kattintanánk, egy hamis weboldalra irányít, ahol egyetlen cél van csak: kicsalni a kártyaadatokat, majd arról ellopni a pénzt. Ha ilyet kapunk, ignoráljuk a levelet, ha pedig csoma­got várunk, kövessük a hiva­talos nyomkövetési útvona­lon, a szállító weboldalán. FRISSÍTÉSEK Frissítéseket, biztonsági update-eket kínálnak sok­szor, e-mailben, ám ha rákat­tintunk, akkor már települ is a rosszindulatú program. A frissítéseket a legtöbb prog­ram, alkalmazás automati­kusan telepíti, nem küld róla e-mailt. Ha meg akarunk győződni róla, hogy csalás­ról van szó, elég rámenni a kurzorral a „telepítő" linkjére (nem rákattintani), azonnal látható, hogy egy idegen oldalra mutat. De akár meg­nyithatjuk a programot, és ott ellenőrizhetjük a frissí­tést, manuálisan is. KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK A közösségi hálózatok egyik veszélye, hogy na­gyon sokat vagyunk online, és ott nagyon sok mindent megosztunk magunkról. így a csalók személyre szabott „ajánlatokkal" bombázhat­nak bennünket, és csak idő kérdése, mikor esünk csap­dába. A cukiságokkal, az állatos fotókkal, a hihetetlen jelzővel ellátott posztokkal még a legóvatosabbakat is klikkelésre bírják. Ha min­dent megosztunk az életünk­ről, azzal is veszélybe sodor­hatjuk magunkat. Például ha a nyaralásról kirakjuk a fotót, kiírjuk, hogy melyik szuper hotelben vagyunk, a csalók­nak egyszerű dolguk van: egy hotelértékelési felkérés­nek tűnő üzenetet küldenek, arra kattintva pedig mártele­­pül is a vírus... MESÉK Az online csalások ősko­rában a nigériai csalás volt a legelterjedtebb, de a me­sékkel, a hirtelen meggazda-ONLINE BIZTONSÁG godás lehetőségével a mai napig emberek százezreit lehet csapdába csalni. Elég egy hihetőnek tűnő mese, és már kattan is. az egér, és apad a számla... Sose higy­­gyünk az idegenektől kapott, szívszorító mesékkel színesí­tett leveleknek, ígéreteknek, az mind kamu, egyetlen cél­ja van csak, hogy ellopja az áldozat pénzét. KUKKOLÓK A zsarolás egy formája, amikor arra hivatkoznak, hogy megszerezték az irá­nyítást a gép felett, és intim videófelvételek kerültek a birtokukba (általában masz­­turbálásról írnak), és ha az áldozat nem szeretné, hogy ezt elküldjék az ismerősök­nek, barátoknak, üzletfelek­nek, nyilvánosságra hozzák a neten, akkor fizetnie kell. Ez egy sima próbálkozás, az emberek pár százaléka az ijedtség miatt fizet... Bár az . említett felvételszerzés technikailag nem lehetetlen, de ha megfelelően védjük a gépet, akkor nem lehet baj. ZSAROLÓVÍRUSOK, KÉMPROGRAMOK A csalások legtöbbje a pénzre utazik, vagy zsaro­lással, vagy átveréssel, vagy hamis weboldalakkal arra veszik rá az áldozatot, hogy adja meg adatait, fizessen. Éppen ezért az online térben rendkívül kell figyelnünk, hi­szen minden pillanatban ve­szély leselkedik ránk. Ha va­lahol megadjuk a személyes adatainkat, a felhasználóne­vet, jelszót, a banki adatokat, akkor legyünk nagyon elő­vigyázatosak. Egy hiba, és a támadók azonnal lecsapnak, és megkeserítik az életünket. Nehéz ezt elkerülni, de nem lehetetlen. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK? Az online bűnözők ellen nagyon nehéz védekezni. De nem lehetetlen. Ami fon­tos, hogy mindig legyünk óvatosak, bizalmatlanok, mindig legyen a gépen an­­tivírusprogram (annak leg­frissebb verziója), és rend­szeresen mentsük a készü­léken található adatokat egy külső tárolóra. És még vala­mi: amikor nincs szükségünk rá, akkor takarjuk el, ragasz­­szűk le a kamerát. Szabó Laci 2021. JÚLIUS SZERKESZTŐSÉG: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Utazás Extra, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3. E-MAIL: ujszo@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom