Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-29 / 173. szám
www.ujszo.com I 2021. július 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Olimpiai geopolitika Már a verseny megrendezése is abszolút politikai kérdés olimpiai játékok mindig kettős módon kerülnek a sajtóba. Egyfelől a verseny gyakran platformként szerepel, amelyen a nemzetek egyenlők és békében mérik össze egymással erejüket. Az ókori hagyomány szerint még a háborúikat is függőbe helyezték ez időre. A másik valóság a mi századainkban - az 1896-os első modem olimpiától kezdve - sokkal inkább a politikai küzdelemé. Nem a sportról, hanem a sportolók mögötti országokról és vágyaikról szól. Tele vagyunk példákkal. A nácizmus alatt a karlendítés vagy nem lendítés; az amerikai feketék vagy a zsidók részvétele tette egyértelműen a politika áldozatává a versenyt Berlinben. 1948-ban nem hívták meg Japánt és Németországot, a Szovjetunió pedig a meghívás ellenére nem ment el Londonba, a már élesedő hidegháború miatt. A melboume-i olimpia a magyar-szovjet vízilabdameccsről és a disszidáló sportolókról szólt nekünk. Az 1968-as játékokon már az affoamerikai sportolók egyenjogúsági küzdelme látszott, míg 1972- es müncheni olimpiára az izraeli sportolók elleni brutális terrorakció miatt emlékezünk. A moszkvai olimpiát az USA, a Los Angeles-i versenyt pedig a Szovjetunió bojkottálta. Van olimpia politika nélkül? Soha nem is volt! A mostani szériákban jól látszik, hogy már a verseny megrendezése is abszolút politikai kérdés, sokszor hatalmi vágy vezérli, amely ezzel kíván támogatást szerezni az országon belül. így például az ukrán háború alatt rendezett szocsi téli olimpia, a 2008-as pénzügyi válsággal egybeeső pekingi olimpia ilyen látványosságokat szolgáltak - vagyis inkább figyelemeltereléseket. Nincs ez másként a foci-világbajnokságokkal sem... Tokióban szintén zajlik a világpolitika. A dél-koreai elnök végül nem ment el a japán fővárosba, mert a japán miniszterelnök nem volt hajlandó fogadni. Az oroszok a doppingbotrány miatt nem tudtak nemzeti színben felvonulni. A doppingellenőrzés sajnos sokszor politikai színezetet ölt, pedig utólag nemegyszer kiderül, milyen széles körű a jelenség. Ami Moszkvát illeti, véletlen épp még hadgyakorlatot is tartanak a Kuril-szigetek mellett a tengeren, pont az olimpia alatt. A hongkongiak a saját zászlójukat váiják az eredményhirdetéseken. Tajvan szintén kritikus pont, mint mindig, Kína számára. Az olimpia globális láthatósága vonzza a politikai szereplőket és cselekvésre ösztönzi őket. Ezzel épp az olimpiai szellemmel mennek gyakran szembe, de úgy látszik, ez a kettősség inkább az alaptermészete a játékoknak, mintsem hibája. (Lubomír Kotrha) Zavargások vagy a rendszer áldozatai? Az elmúlt kilenc nepban öt magae rangú kubai vezető lelte halálát, az okok mág nem tisztázottak. A kommunista rezsim nem ad ki hivatalos tájékoztatást, de emiatt egyre szélsőségesebb találgatások és pletykák terjednek. Az áldozatok nagyrészt idősek és már nyugdíjasok voltak, ezért a legkézenfekvőbb magyarázat halálukra a koronavírus terjedése. Az első áldozat a 79 éves Ruben Martinez Puente, korábban a kubai légierő parancsnoka volt, 2003-ban elítélték Miamiban, mivel az ő parancsára két amerikai magánrepülőgépet lőttek le nemzetközi légtérben még 1996-ban. Martinez Puente már visszavonult és július 24-én lelte halálát, máig nem tisztázott, hogy miben. Agustín Pena Pórrez az északi hadsereg vezetője volt és a csapatból ő volt a legfiatalabb, 58 évesen halt meg. Pórrez a Kommunista Párt belső vezetésének volt a tagja. Fidel Castro korábbi testőre is a halottak között van, bizonyos Marcelo Verdecia, aki szintén nem tisztázott okokból hunyt el. Az állami média még meg sem erősítette a legutóbb elhunyt két kubai halálát: Manuel Eduardo Lastres Pacheco és Armando Choy Rodriguez hétfőn és kedden haltak meg. Pacheco 1957-ben csatlakozott Fidel Castro gerilla egységéhez és harcolt Ernesto 'Che' Guevara parancsnoksága alatt is. Az információk hiánya és a nemrég elhunytak korábbi státusza aggodalomra ad okot Kubában. Többen a kommunista állampárt ténykedését sejtik az esett mögött, de van aki a nemrégiben kirobbant zavargásokhoz köti a haláleseteket. Kubában hetente dőlnek meg a járványügyi rekordok, július 24-én 7732 volt az új esetek száma. Eddig több mint 340 ezer fertőzöttet találtak, és 2400 ember lelte halálát koronavírusban.Továbbá 30 éve nem látott demonstrációk zajlottak az elmúlt hetekben, mivel a kormányzat nem tudja kezelni a kialakult gazdasági krízist. Bár a kommunista állampárt még az internetet is blokkolja a szigetország nagy részén, mégis tüntetések zajlottak július 11-én. A kommunista vezetőség mindenért az amerikaiakat hibáztatja, még a tegnap megtámadott Párizsi nagykövetség ügyében is. Az amerikai beavatkozás egyik élharcosa, Florida szenátora Marco Rubio többször is megszólalt az ügyben Twitter-oldalán. A politikus is érdekesnektalálja az ügyet, és rögtön összekötötte a haláleseteket. (444.hu) Népbutító politikusok és mások SZILVÁSSY JÓZSEF E légedetten jelentette be kedden Ursula von der Leyen, hogy az uniós tagországokban e hónap végéig a felnőtt lakosság 70 százaléka megkapja a járvány elleni vakcina első adagját. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: szeretnék, ha mielőbb legalább ennyien a második dózist is felvennék, amivel lényegesen erősíthető a nyáj immunitás. Szlovákiában idáig csupán a polgárok alig valamivel több mint 40 százalékának adták be az oltóanyagot, a másodikat ennél is kevesebb személynek. Ráadásul fokozatosan növekszik - immár 36 százalékra rúg - azoknak az aránya, akik jelenleg nem hajlandók beoltatni magukat. Vajon miért süllyedtünk az uniós tagországok eme rangsorában az utolsók közé? - kérdezzük teljes joggal. A válasz mértékadó elemzések alapján egyértelmű: elsősorban a szlovák politikusok, valamint a közösségi médiában gátlástalanul ál- és rémhíreket terjesztő frusztrált alakok miatt. Mindkét kategóriába tartozók tudatosan visszaélnek azzal, hogy nálunk is érthetően nagyon sokan félnek az aggasztóan terjedő delta vírustól és a többi mutánstól. Bizalmatlanok a viszonylag gyorsan forgalomba hozott oltóanyagokkal szemben. A kútmérgezők többen vannak. A leghangosabb Robert Fico. A Smer elnöke tavaly azt harsogta, hogy az oltás csupán a gyógyszergyártó multik nagy biznisze. A vakcina hatékonyságáról, mellékhatásainak mértékéről ilyen rövid idő alatt szerinte képtelenség tudományosan megalapozott álláspontra jutni. Ezután fokozatosan kormányellenes politikai témává emelte az alapjában véve szakmai, egészségügyi problémakört. Ezzel az átlátszó taktikával igyekszik minél nagyobb zűrzavart, bizonytalanságot okozni a polgárok körében. Újabban azt szajkózza, hogy nem szabad hátrányos helyzetbe hozni a vakcinától ódzkodó embereket. Cinkosa is akadt, méghozzá Boris Kollár házelnök személyében. O politikai szélkakasként pártjának a jelenleginél nagyobb támogatottságában bízva ugyanezt a lózungot ismételgette. Egyiküket sem érdekelte Jana Dubovcová határozott véleménye. A volt ombudsman szerint az illetékes hatóságok senkit sem diszkriminálnak. Valójában az oltásellenesek különülnek el a beoltottaktól. Az állam pedig nem diszkriminál, hanem a járvány elleni védekezés érdekében ezt a tényt a józan ész, valamint a tudományos érvek alapján kezeli. A társadalmi élet több területére, például a kulturális és a sporteseményekre csak a védettségi igazolvánnyal mehetnek, vagy megfelelő tesztet kell felmutatniuk. Ahogy ezt a megoldást számos európai országban alkalmazzák. Kollár mégis vétóval fenyegette az egészségügyi miniszter törvénymódosító javaslatát. Hepciáskodásával sikerült jócskán kilúgoznia az eredeti javaslatát. Emiatt a parlamentben csekély többséggel elfogadott dokumentum csak a tiszti főorvos végrehajtó rendelkezéseit követően, továbbá, ha romlik a hazai járványhelyzet, akkor lehet hatályos. Pedig a tárcavezető az újabb járvány hullám elterjedésének megelőzését tartotta szem előtt. Volt kormányfőként, de pénzügyminiszterként is súlyos felelősség terheli Igor Matovicot is, aki korábban egyebek mellett trágár szavakkal hergelte a közvéleményt a neves tudósok ellen. Legutóbb a nála sokkal népszerűbb Lengvarskynak nem volt hajlandó a kormányban jóváhagyott közpénzt átutalni a vakcinázás fontosságát hangsúlyozó kampányához. Sok kárt okoznak a közösségi médiában mások riogatásán élvezkedő alakok is. Nemrég egyesek odáig süllyedtek, hogy Milan Lasica halálát is a vakcina mellékhatásaként állították be, holott a kiváló művész bizonyíthatóan szívelégtelenségben hunyt el. Egyébként még februárban oltották be koronavírus ellen. Számunkra is tanulságos az a felmérés, amely szerint az egyik amerikai média 12 állandó blogerének megalapozatlan híreszteléseit a látogatók 65 százaléka hiszi el. És megosztja másokkal. Ebben a légkörben akár életmentő döntés is lehet, ha csak a szakembereknek hiszünk. Akik szerint a tudomány jelenlegi állása szerint a járvány elleni egyetlen hatásos eszköz az oltakozás. FIGYELŐ Házkutatás az oknyomozó újságírónál Az orosz rendőrség szerdán házkutatást tartott egy olyan oknyomozó médium főszerkesztőjének moszkvai otthonában, akinek kiadványát nemrég „külföldi ügynöknek” minősítettek. Roman Dobrohotov, a The Insider hírportál főszerkesztője szerda reggel azt írta Twitter közösségi oldalán, hogy,rendőrök kopogtatnak lakása ajtaján”. „Úgy tűnik, mintha razzia lenne.” Az OVD-Info, a politikai letartóztatásokat figyelő jogsegélycsoport azt közölte, hogy Dobrohotov felesége a csoport forródrótján jelentkezett, és rendőri razziáról számolt be. Az orosz ellenzék támogatói, független újságírók és emberi jogi aktivisták fokozott kormányzati nyomással szembesülnek a szeptemberi parlamenti választás előtt, amelyet széles körben Vlagyimir Putyin elnök azon erőfeszítéseinek fontos részeként tartanak számon, hogy megszilárdítsa hatalmát a 2024-es elnökválasztás előtt. Az elmúlt hónapokban a kormány több független médiumot és újságírót „külföldi ügynöknek” minősített, ami még erősebb hatalmi kontrollt feltételez, és olyan megjegyzéseket tesz, amelyek lejárathatják a megnevezetteket. (MTI)
