Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-29 / 173. szám

www.ujszo.com I 2021. július 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Olimpiai geopolitika Már a verseny megrendezése is abszolút politikai kérdés olimpiai játékok mindig kettős módon kerülnek a sajtóba. Egyfelől a verseny gyakran platformként sze­repel, amelyen a nemzetek egyenlők és békében mérik össze egymással erejüket. Az ókori hagyomány sze­rint még a háborúikat is függőbe he­lyezték ez időre. A másik valóság a mi századainkban - az 1896-os első modem olimpiától kezdve - sokkal inkább a politikai küzdelemé. Nem a sportról, hanem a sportolók mögötti országokról és vágyaikról szól. Tele vagyunk példákkal. A náciz­mus alatt a karlendítés vagy nem lendítés; az amerikai feketék vagy a zsidók részvétele tette egyértelműen a politika áldozatává a versenyt Berlinben. 1948-ban nem hívták meg Japánt és Németországot, a Szovjetunió pedig a meghívás elle­nére nem ment el Londonba, a már élesedő hidegháború miatt. A melboume-i olimpia a magyar-szovjet vízilabdameccsről és a disszidáló sportolókról szólt nekünk. Az 1968-as játékokon már az affoamerikai sportolók egyenjo­gúsági küzdelme látszott, míg 1972- es müncheni olimpiára az izraeli sportolók elleni brutális terrorakció miatt emlékezünk. A moszkvai olimpiát az USA, a Los Angeles-i versenyt pedig a Szovjetunió bojkottálta. Van olimpia politika nélkül? Soha nem is volt! A mostani szériákban jól látszik, hogy már a verseny megrendezése is abszolút politikai kérdés, sokszor hatalmi vágy vezérli, amely ezzel kíván támogatást szerezni az orszá­gon belül. így például az ukrán há­ború alatt rendezett szocsi téli olim­pia, a 2008-as pénzügyi válsággal egybeeső pekingi olimpia ilyen lát­ványosságokat szolgáltak - vagyis inkább figyelemeltereléseket. Nincs ez másként a foci-világbajnoksá­gokkal sem... Tokióban szintén zajlik a világ­­politika. A dél-koreai elnök végül nem ment el a japán fővárosba, mert a japán miniszterelnök nem volt hajlandó fogadni. Az oroszok a doppingbotrány miatt nem tudtak nemzeti színben felvonulni. A dop­pingellenőrzés sajnos sokszor poli­tikai színezetet ölt, pedig utólag nemegyszer kiderül, milyen széles körű a jelenség. Ami Moszkvát illeti, véletlen épp még hadgyakorlatot is tartanak a Kuril-szigetek mellett a tengeren, pont az olimpia alatt. A hongkongiak a saját zászlójukat váiják az ered­ményhirdetéseken. Tajvan szintén kritikus pont, mint mindig, Kína számára. Az olimpia globális láthatósága vonzza a politikai szereplőket és cselekvésre ösztönzi őket. Ezzel épp az olimpiai szellemmel mennek gyakran szembe, de úgy látszik, ez a kettősség inkább az alaptermészete a játékoknak, mintsem hibája. (Lubomír Kotrha) Zavargások vagy a rendszer áldozatai? Az elmúlt kilenc nepban öt magae rangú kubai vezető lelte halálát, az okok mág nem tisztázottak. A kommunista rezsim nem ad ki hivatalos tájékoztatást, de emiatt egyre szélsőségesebb találgatások és pletykák terjednek. Az áldozatok nagyrészt idősek és már nyugdíja­sok voltak, ezért a legkézenfek­vőbb magyarázat halálukra a koro­navírus terjedése. Az első áldozat a 79 éves Ruben Martinez Puente, korábban a kubai légierő parancsnoka volt, 2003-ban elítélték Miamiban, mivel az ő pa­rancsára két amerikai magánrepü­lőgépet lőttek le nemzetközi légtér­ben még 1996-ban. Martinez Puente már visszavo­nult és július 24-én lelte halálát, máig nem tisztázott, hogy miben. Agustín Pena Pórrez az északi hadsereg vezetője volt és a csapat­ból ő volt a legfiatalabb, 58 évesen halt meg. Pórrez a Kommunista Párt belső vezetésének volt a tagja. Fidel Castro korábbi testőre is a halottak között van, bizonyos Mar­celo Verdecia, aki szintén nem tisz­tázott okokból hunyt el. Az állami média még meg sem erősítette a legutóbb elhunyt két kubai halálát: Manuel Eduardo Lastres Pacheco és Armando Choy Rodriguez hétfőn és kedden haltak meg. Pacheco 1957-ben csatlako­zott Fidel Castro gerilla egységé­hez és harcolt Ernesto 'Che' Gueva­ra parancsnoksága alatt is. Az információk hiánya és a nem­rég elhunytak korábbi státusza ag­godalomra ad okot Kubában. Töb­ben a kommunista állampárt tény­kedését sejtik az esett mögött, de van aki a nemrégiben kirobbant za­vargásokhoz köti a haláleseteket. Kubában hetente dőlnek meg a járványügyi rekordok, július 24-én 7732 volt az új esetek száma. Eddig több mint 340 ezer fertőzöttet ta­láltak, és 2400 ember lelte halálát koronavírusban.Továbbá 30 éve nem látott demonstrációk zajlottak az elmúlt hetekben, mivel a kor­mányzat nem tudja kezelni a kiala­kult gazdasági krízist. Bár a kom­munista állampárt még az internetet is blokkolja a szigetország nagy ré­szén, mégis tüntetések zajlottak jú­lius 11-én. A kommunista vezető­ség mindenért az amerikaiakat hi­báztatja, még a tegnap megtámadott Párizsi nagykövetség ügyében is. Az amerikai beavatkozás egyik élharcosa, Florida szenátora Marco Rubio többször is megszólalt az ügyben Twitter-oldalán. A politi­kus is érdekesnektalálja az ügyet, és rögtön összekötötte a haláleseteket. (444.hu) Népbutító politikusok és mások SZILVÁSSY JÓZSEF E légedetten jelentette be kedden Ursula von der Leyen, hogy az uniós tagországokban e hónap végéig a felnőtt lakosság 70 százaléka megkapja a járvány elleni vakcina első adagját. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: szeretnék, ha mielőbb legalább ennyien a második dózist is felvennék, amivel lényegesen erő­síthető a nyáj immunitás. Szlovákiában idáig csupán a polgárok alig valamivel több mint 40 százalékának adták be az oltóanyagot, a másodikat ennél is kevesebb személynek. Ráadásul fokozatosan növekszik - immár 36 százalékra rúg - azoknak az aránya, akik jelenleg nem hajlandók beoltatni magukat. Vajon miért süllyedtünk az uniós tagországok eme rangsorában az utolsók közé? - kérdezzük teljes joggal. A válasz mértékadó elemzések alapján egyértelmű: elsősorban a szlovák politikusok, valamint a kö­zösségi médiában gátlástalanul ál- és rémhíreket terjesztő frusztrált ala­kok miatt. Mindkét kategóriába tartozók tudatosan visszaélnek azzal, hogy nálunk is érthetően nagyon sokan félnek az aggasztóan terjedő delta vírustól és a többi mutánstól. Bizalmatlanok a viszonylag gyorsan forgalomba hozott oltóanyagokkal szemben. A kútmérgezők többen vannak. A leghangosabb Robert Fico. A Smer elnöke tavaly azt harsog­ta, hogy az oltás csupán a gyógyszergyártó multik nagy biznisze. A vakcina hatékonyságáról, mellékhatásainak mértékéről ilyen rövid idő alatt szerinte képtelenség tudományosan megalapozott álláspontra jutni. Ezután fokozatosan kormányellenes politikai témává emelte az alapjában véve szakmai, egészségügyi problémakört. Ezzel az átlátszó taktikával igyekszik minél nagyobb zűrzavart, bizonytalanságot okozni a polgárok körében. Újabban azt szajkózza, hogy nem szabad hátrányos helyzetbe hozni a vakcinától ódzkodó embereket. Cinkosa is akadt, méghozzá Boris Kollár házelnök személyében. O politikai szélkakas­ként pártjának a jelenleginél nagyobb támogatottságában bízva ugyan­ezt a lózungot ismételgette. Egyiküket sem érdekelte Jana Dubovcová határozott véleménye. A volt ombudsman szerint az illetékes hatóságok senkit sem diszkriminálnak. Valójában az oltásellenesek különülnek el a beoltottaktól. Az állam pedig nem diszkriminál, hanem a járvány elleni védekezés érdekében ezt a tényt a józan ész, valamint a tudományos ér­vek alapján kezeli. A társadalmi élet több területére, például a kulturális és a sporteseményekre csak a védettségi igazolvánnyal mehetnek, vagy megfelelő tesztet kell felmutatniuk. Ahogy ezt a megoldást számos eu­rópai országban alkalmazzák. Kollár mégis vétóval fenyegette az egészségügyi miniszter törvénymódosító javaslatát. Hepciáskodásával sikerült jócskán kilúgoznia az eredeti javaslatát. Emiatt a parlamentben csekély többséggel elfogadott dokumentum csak a tiszti főorvos végre­hajtó rendelkezéseit követően, továbbá, ha romlik a hazai járványhely­zet, akkor lehet hatályos. Pedig a tárcavezető az újabb járvány hullám elterjedésének megelőzését tartotta szem előtt. Volt kormányfőként, de pénzügyminiszterként is súlyos felelősség terheli Igor Matovicot is, aki korábban egyebek mellett trágár szavakkal hergelte a közvéleményt a neves tudósok ellen. Legutóbb a nála sokkal népszerűbb Lengvarskynak nem volt hajlandó a kormányban jóváha­gyott közpénzt átutalni a vakcinázás fontosságát hangsúlyozó kampá­nyához. Sok kárt okoznak a közösségi médiában mások riogatásán élvezkedő alakok is. Nemrég egyesek odáig süllyedtek, hogy Milan Lasica halálát is a vakcina mellékhatásaként állították be, holott a kiváló művész bizo­nyíthatóan szívelégtelenségben hunyt el. Egyébként még februárban ol­tották be koronavírus ellen. Számunkra is tanulságos az a felmérés, amely szerint az egyik amerikai média 12 állandó blogerének megala­pozatlan híreszteléseit a látogatók 65 százaléka hiszi el. És megosztja másokkal. Ebben a légkörben akár életmentő döntés is lehet, ha csak a szakem­bereknek hiszünk. Akik szerint a tudomány jelenlegi állása szerint a jár­vány elleni egyetlen hatásos eszköz az oltakozás. FIGYELŐ Házkutatás az oknyomozó újságírónál Az orosz rendőrség szerdán ház­kutatást tartott egy olyan oknyo­mozó médium főszerkesztőjének moszkvai otthonában, akinek ki­adványát nemrég „külföldi ügy­nöknek” minősítettek. Roman Dobrohotov, a The Insider hírpor­tál főszerkesztője szerda reggel azt írta Twitter közösségi oldalán, hogy,rendőrök kopogtatnak laká­sa ajtaján”. „Úgy tűnik, mintha razzia lenne.” Az OVD-Info, a po­litikai letartóztatásokat figyelő jogsegélycsoport azt közölte, hogy Dobrohotov felesége a csoport forródrótján jelentkezett, és rendőri razziáról számolt be. Az orosz el­lenzék támogatói, független újság­írók és emberi jogi aktivisták fo­kozott kormányzati nyomással szembesülnek a szeptemberi par­lamenti választás előtt, amelyet széles körben Vlagyimir Putyin el­nök azon erőfeszítéseinek fontos részeként tartanak számon, hogy megszilárdítsa hatalmát a 2024-es elnökválasztás előtt. Az elmúlt hó­napokban a kormány több függet­len médiumot és újságírót „külföldi ügynöknek” minősített, ami még erősebb hatalmi kontrollt feltételez, és olyan megjegyzéseket tesz, amelyek lejárathatják a megneve­zetteket. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom