Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-28 / 172. szám

www.ujszo.com | 2021. július 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A depresszió szelepei Egyszer csak arra eszméltem, hogy nem is szociológus vagyok, hanem autószerelő. Szép idők voltak, de sajnos vége árdos bevételtől esik el. Bandika ki­kérte magának a kritikát, és azzal folytatta, hogy mondok én magá­nak három dolgot. Egy: ajapánokat sem érdekelték soha az én bevéte­leim, hát úgy igazságos, hogy ez fordítva is igaz. Kettő: idén nincs is olimpia, ez ugyanis a tavalyi, csak egy évvel elhalasztották. Megnéz­tem már idén a tavalyi foci-Eb-t, hát a tavalyi olimpiát inkább kö­szönöm szépen. Három: eddig sem érdekelt az ötkarikás közvetíté­seknél, hányán ülnek épp a lelátón Rióban, vagy Pekingben, vagy Sydney-ben vagy Atlantában, úgyhogy ha bekapcsolom mégis, az nem azért lesz, mert üresek a lelá­tók Tokióban. Ervin a távoli he­gyek kékjébe küldte tekintetét, majd így szólt. Pedig talán jót ten­ne, ha ön is ellenőrizné a saját de­pressziós szelepeit. ígérje meg ne­kem, hogy megteszi - fordult Ban­­dikához, aki azonnal meg is ígérte, megpróbálja. A tollaslabdát követni fogom, pedig alig közvetítik - je­lentette ki, majd ugyanazzal a len­dülettel elhagyták a tarlót. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) VERES ISTVÁN Halak hallgattak a hűs holtágban, amikor Bandika és Ervin összetalálkozott a tar­lón. Bandika mezítláb érkezett, Er­vin pedig egyszerű kínai papucsban (mert állítólag egészséges). Miután megbeszélték, mi minden történik mostanság a nagyvilágban (semmi), rátértek a magánéleti kérdésekre. Mivel foglalkozik mostanában? - tudakozódott Bandika. Ervin el­árulta, hogy mostanában a robbanó­motorok fejlődéstörténetét tanul­mányozza. Tudta például, hogy a Volga G 24 gépkocsi porlasztójában a tüzelőanyagszint beállításához a levegőszűrőt és az úszóházfedelet le kell szerelni? Bandika magabiztosan bólintott, hogy tudja ám, hiszen év­tizedekig autószerelőként állt alkal­mazásban. Akkor tanultam meg azt is - tette hozzá -, hogy ha a porlasztó a Volgában a szívatóberendezés el­zárása után is dús keveréket ad, el­lenőrizni kell a pillangószelepnél levő úgynevezett depressziós szele­peket. De az olyan régen volt, mint a zacskós tej. Ervin nagyot nézett, mert eddig úgy tudta, Bandika a szocializmus idején szociológusként állt alkalmazásban. Papíron igen - ismerte el Bandika-, csak hát a szo­cializmusban nem volt igazán szük­ség szociológusokra, úgyhogy min­den nap lent ültünk a Frantánál a garázsban. Ha meg sok volt a mun­ka, besegítettem én is, aztán egyszer csak már arra eszméltem, hogy nem is szociológus vagyok, hanem autó­szerelő. Szép idők voltak, de sajnos vége - masszírozott szét egy könnycseppet a szeme sarkában, majd hozzátette, hogy idén nem nézi az olimpiát. Ervin ezen felháboro­dott kicsikét, és közölte, hogy aki mezítláb mászkál a tarlón, vagyis teljesítményével ki akar tűnni a tár­sadalom bugyraiból, annak illendő volna, hogy az ötkarikás játékokat is figyelemmel kövesse. Főleg most, hogy a versenyek nézők nélkül zaj­lanak, emiatt pedig Japán sokmilli-A magyarok uniós szinten szegények A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányéból az unió átlagához képest. Egyetlen kivétel Magyarország. A magyarok anyagi helyzete ja­vult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Vagyis 2005 és 2017 között nem­zetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre, olvasható Gábos And­rás, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TARKI munkatársainak tanulmányában. Ennek következ­ményeként a társadalom jelentős ré­sze uniós szinten szegény. Mindenekelőtt ismernünk kell a szegénységi küszöb fogalmát. Azo­kat a háztartásokat szokták a küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme ala­csonyabb a médián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 száza­lékánál. A bevett definíció szerint akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegények a saját országukban. Per­sze más dolog a szegénységi küszöb alatt élni Romániában, Finnország­ban vagy Luxemburgban. Ha mind a 28 uniós tagállamot egyetlen nagy országként képzeljük el, meghúzhatjuk mindnyájunk kö­zös szegénységi küszöbét az össze­sített jövedelmi közép 60 százaléká­nál. Innen már csak egy lépés meg­nézni, mekkora a távolság az uniós szegénységi küszöb és az egyes or­szágok szegénységi küszöbei között. Az olasz és a brit szegénységi kü­szöb egybeesik az unióssal, a ma­gyar ehhez képest csak 40 százalékát teszi ki. Az EU-ból csak Bulgária és Románia végzett mögöttük. Persze vannak országok, például Hollandia vagy Németország, ahol a szegény­ségi küszöb magasabban húzódik az uniósnál. A magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest nagyobb ütemben tu­dott felzárkózni. Akkoriban a len­gyelek is 40 százalékon álltak, mos­tanra elérték a 70-et. A szlovákok 60- nál, a csehek 80-nál tartanak. A magyarok háromnegyede uniós szinten szegény, ami még a bolgár­nál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a hely­zet. Itt a narancssárga oszlopok mu­tatják, hogy Finnországban, Fran­ciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uni­ós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50. Magyarországon több mint 75. (444 hu) Deltán innen, deltán túl DUDÁSTAMÁS A globális koronavírus-járványnak köszönhetően sok mindent tanultunk, mostanában éppen a görög ábécét ismételjük. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanis úgy döntött, hogy a ko­ronavírus egyes variánsait a görög ábécé neutrális betűivel fogja jelölni. Jelenleg a delta a leghasználtabb, ezjelöli a koronavírus ak­tuálisan legfertőzőbb variánsát. A delta variáns világszerte gyorsan teljed, és egyre több országban válik a domináns variánssá. Ez a variáns nemcsak orvosi körökben vet fel komoly kérdéseket, de a közgazdászok is egyre jobban tartanak a delta gazdasági hatásaitól. A világgazdaság még aíig he­verte ki a tavalyi recessziót, ezért újabb karanténok és mozgáskorlátozások jelentősen ronthatnák ennek kilátásait. A Nemzetközi Valutaalap még optimista, a globális gazdasági növe­kedést továbbra is 6 százalékos szinten várja ebben az évben. Kristalina Georgieva, az IMF igazgatója, azonban felhívta a figyelmet, hogy jelenleg éppen a delta variáns gyors terjedése jelenti a legnagyobb kockázatot a vi­lággazdaság számára. Különösen aggasztó a fejlett és a fejlődő országok között tovább mélyülő oltási szakadék, mely a fejlődő országok gazdasági növekedését jelentősen visszavetheti. Az IMF igazgatója szerint ezért az elkövetkező hónapokban a fejlődő országok lakosságának lehető leg­gyorsabb beoltására kell koncentrálni. Ezzel ugyanis nemcsak nagyszámú emberéletet lehet megmenteni, hanem a világgazdasági negatív hatásokat is jelentősen csökkenteni lehet. Az elemzők optimizmusának fő forrása az, hogy az elmúlt évben ki­derült, a legfontosabb ipari ágazatok ellenállóbbak a globális koronavírus­­járvány hatásaival szemben, mint azt 2020 tavaszán gondoltuk. A globális ellátási láncok megtanultak működni a megváltozott körülmények között, és a hatékony vakcinák létezése lényegében változtatja meg a járványügyi kilátásokat. A gazdaságilag fejlett országok lakosságának döntő részéhez már eljutott vagy hamarosan eljut a vakcina, ezért a tavalyi teljes gazdasági leállás még a delta variáns terjedésének ellenére sem fog megismétlődni. Sokatmondó, hogy az autóipari menedzserek jelenleg jobban tartanak a félvezetők hiányától, mint a globális koronavírus-járványtól. A globális gazdasági növekedés ellenére a delta variáns fő áldozata a már így is gyenge lábakon álló idegenforgalom és gasztronómia lesz. A delta variáns terjedését kísérő félelem és utazási korlátozások komoly ütést visznek be az idegenforgalomból élő országoknak, melyek idén egy jobb nyári szezonban reménykedtek. Európában ismét a mediterrán álla­mok lesznek a delta nagy vesztesei, de a beutazási korlátozások miatt a szlovák idegenforgalom is nagy gondokkal küszködik. Pozsonyban ma szinte teljesen hiányoznak a külföldi látogatók, az idegenforgalomból élő vállalkozók ismét nehéz helyzetbe kerültek. Félő, hogy a téli szezon is a delta variáns áldozata lesz, ezért a kormánynak már most fel kell készülnie az idegenforgalmi szektor további támogatására. Minden optimizmus ellenére az elkövetkező hetekben mindenki árgus szemekkel fogja követni az új koronavírus-fertőzés alakulását. Ha a vak­cinák elegendő védelmet nyújtanak a delta variáns ellen is, akkor az egészségügyi rendszerek meg tudnak birkózni a nehezebb lefolyású ese­tekkel. Lokális korlátozásokra ugyan szükség lesz, de a teljes karantén­helyzetet nagy valószínűséggel el tudjuk kerülni, és a gazdaság nagyobb fennakadások nélkül tud működni. Közben pedig reménykedjünk, hogy a jövőben a görög ábécé további betűit már ne kelljen átismételnünk. FIGYELŐ Szögesdrót és drónok Litvániának Észtország száz kilométer hosszú szögesdrótot és három drónt ad té­rítésmentesen Litvániának, hogy megvédje a határát a fehérorosz határon át érkező illegális beván­dorlóktól - közölte Kalle Laanet észt védelmi miniszter, aki Litvá­nia, illetve az egész Európai Unió elleni„hibrid háborúnak” nevezte a litván migránsválságot. Csehor­szág is bejelentette, hogy segélyt küld a balti országba. A BNS litván hírügynökség ismertetése szerint Laanet telefonon beszélt Agne Bi­­lotaita litván belügyminiszterrel, és ajánlott segítséget a válság rende­zéséhez. Azt mondta, Litvánia Észtország szövetségese, azonnal segít neki a válságban. A litván külügyminisztérium arról tájékoz­tatott, hogy Gabrielius Landsbergis külügyminiszter a válságról egyeztetett Josep Borrellel, az EU külügyi és biztonságpolitikai fő­képviselőjével. Azt mondta, Lit­vánia intenzíven foglalkozik a krí­zis megoldásával, de az uniós in­tézményeknek is a lehető legna­gyobb erőfeszítéseket kell tenniük, tárgyalva azokkal a közel-keleti és afrikai országokkal, ahonnan a migránsok érkeznek. A V4-ek kül­ügyminiszterei hétfői komáromi találkozójukon megállapodtak, hogy összehangoltan segítenek Litvániának. Lengyelország hu­manitárius konvojokat küld Litvá­niába. Prága segélyt továbbít a balti országba: húsz sátrat, száz tábori ágyat, ötszáz takarót és ugyanennyi hálózsákot. A 3,2 millió korona értékű segély szombat estefelé már meg is érkezett Medininkai telepü­lésre, ahol 900 fős befogadó köz­pont épül. Jan Hamácek cseh bel­ügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a migránsprobléma fel­­használását nyomásgyakorlásra az EU-ra. „Év eleje óta a litván-fehérorosz határon 2470 határsértőt vettek őrizetbe, 30- szor többet, mint tavaly egész év­ben. Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, országa eddig feltartóz­tatta a szomszéd államba tartó il­legális migránsokat, útját állta a drogcsempészetnek, de tekintettel a nyugati nyomásra, a hatóságok meggondolhatják magukat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom