Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-28 / 172. szám
www.ujszo.com | 2021. július 28. RÉGIÓ I 5 Fotótörténet a gútai vitrinekben vataSőin Péter A fényképezőgépek valóságos evolúcióját követhetjük végig Lengyel István gyűjteményén keresztül. Cégének gútai telephelyén mintegy 100 fotográfapparátust állított ki. Etna „Van köztük több, ami saját használatban volt, de a döntő többségét tetőcseréknél, padlásjavításnál, bolhapiacokon szereztem meg” - boncolgatja a gyűjtemény beszerzési hátterét Lengyel István, majd hozzáteszi, arra is volt már példa, hogy valaki a tárlatot látva elhozta az otthon őrzött - és sokszor már-már elfeledett-régi masináját. A Gutte cég ügyvezető igazgatója a vállalat telephelyen alakította ki azt a kis kiállítási teret, amelyet bárki megtekinthet, ha szeretné. A gyűjtésbe valójában akkor fogott bele, amikor váltott a digitális technológiára. „Nem tudtam mit kezdeni az 5-6 régi gépemmel. Aztán otthon a dolgozószobámban, amikor már 50-60-nál tartottunk, akkor a feleségem már kérdezte, hogy mennyire fontos ezt neki állandóan portalanítani” - teszi hozzá nevetve. Végül pormentes szekrényben helyezett el mintegy 100 gépet, a teljes kollekció viszont nagyjából 160 példányból áll. A fotózás szenvedélye Lengyel István csak saját kedvtelésből fényképezett régen és most is. A történet még a gútai pionírszervezet, pontosabban annak fotós szakköréhez kötődik. Az alapokat ott sajátította el. Az első, csehszlovák gyártmányú gépét 50 koronáért vásárolta - ma már ez is a gyűjteményt gazdagítja. Otthonában jelenleg mintegy 20 régi gép vár arra, hogy helyre pofozza őket - ezt a munkát egyébként kikapcsolódásként és pihenésként éli meg. Analóg technikával azonban ma már nem készít képeket, a digitális formátum nyújtotta kényelem nála is fontos szempont. Míg annak idején az egy hétig tartó családi kirándulásra két tekercs filmet vitt, s 70 képet készített, addig ma már 3-4 ezer fotóval tér vissza az utazásokról. Jóllehet jólesik visszagondolni a régi időkre is: „Voltak hétvégék, amikor a fürdőszoba besötétített ablakokkal, edényekkel és mindenféle folyadékokkal szétrakodva az én birodalmam volt napokig”. Mint mondja, a fénykép előhívásánál sok eljárást teljes sötétségben tapintásra kellett elvégezni, aminek köszönhetően el tudja képzelni azt is, hogy milyen egy vak ember élete. Színes filmekkel nem, csak feketefehérekkel dolgozott, amelyet a digitális technológiára való váltáskor sem hagyott el: „Sokkal többet mond a fekete-fehér, mint a színes. Több mindent ki lehet fejezni vele”. „Kizárólag saját örömömre fényképezek” - mondja, vagyis fotóit sosem bocsátotta még közszemlére, s ha a gyűjteménye nem is minősül hivatalosnak, szívesen megmutatja az érdeklődőknek. Mindegyik működő gép olyan értelemben, hogy a felhúzásuk és az elkattintásuk is lehetséges, többükkel még talán a fotózni is lehetne, ám főleg a 100 év körüli gépeknél már nem biztos, hogy mindegyik fénymentesen zár. A gyűjtemény A vitrint látva a hozzáértő szem biztosan órákig le tudja foglalni magát a gépek nézegetésével. Ikerlencsés, 6x6-os képeket készítő példányokból egész sorozat látható többek között orosz, német vagy japán kivitelezésben. A kollekció egyik legrégibb példánya egy 1910-es Derval márkájú leA szovjet Horizont mezes fényképezőgép, amelyben fényérzékeny anyaggal kezelt üveglapot használtak. Kuriózumnak számít az a 70-es évekbeli szovjet Horizont is, amely abban a korban technikai innovációnak számított. Ahogy Lengyel István fogalmaz, nem létezik lencse, ami 180 fokot be tudna fogni, ez a szovjet példány pedig mechanikus úton készített panorámaképeket. A fényképezőgépek mellett azonban még más technikatörténeti alkotások is megtekinthetők. Vannak itt például fénymérők is, amit annak idején minden, valamit is magára adó fotós használt. Ezen felül - és többek között - évtizedes kézi kamerát, egy katonai filmvetítőt és hét régi írógépet is meg lehet mustrálni a folyosón. (A szerző felvételei) Tapasztalatcsere Lég és Győr között Lég. A légi Vitalita nonprofit szervezet és a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház közös projektet indított el az Interreg Határokon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A közös projekt címe „Tapasztalatcsere és új módszerek bevezetése a stroke utáni betegek kezelésében." A nyitókonferencia 2021. június 24-én a virtuális térben, online valósult meg a koronavírus-járvány korlátozásai miatt. A konferenciát a két intézmény igazgatója, Slovák Gyula, a légi Vitalita és Jávor László, a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház vezetője nyitotta meg. A megnyitón, amelyen mindkét intézményből több mint 60 egészségügyi munkatárs vett részt, bemutatták a projekt célkitűzéseit, az egyes mutatókat és aktivitásokat. A projekt az Európai Unió Regionális és Fejlesztési Alap Kisprojekt Alap támogatásával valósult meg, amely feladati közé tartozik többek közt a határ menti intézmények együttműködésének fokozása, illetve a tudás- és tapasztalatcsere. Fontos követelmény az is, hogy a projektek hozzájáruljanak az intézményi kapacitások bővítéséhez, illetve a jó gyakorlatok egymás közötti megosztásához és alkalmazásához. A Lég-Győr közös projekt célja a kölcsönös tapasztalat- és módszertancsere a rehabilitációs gyógymódok alkalmazásában, elsősorban az agyérkatasztrófa (stroke) és a súlyosan mozgáskárosult betegek körében. A projekt szándéka a páciensek életminőségének a javítása. Résztvevői elsősorban a rehabilitációs orvosok, egészségügyi nővérek és fizioterapeuták. (PR)
