Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-26 / 170. szám
2 KÖZÉLET 2021. július 26. I www.ujszo.com Visszatérhet az ingyenes teszt Szombaton még több százan tüntettek az óvintézkedések ellen a parlament előtt, de tegnap délutánra már csak páran maradtak (Fotó: tasr) Mikulec és Kovarík leváltását sürgetik Pozsony. A Smer nem nyugszik, amíg Roman Mikulec (OEaNO) nem távozik a belügyminisztérium éléről. Ezt Robert Fico, a párt vezetője jelentette ki tegnap. A leváltást célzó rendkívüli parlamenti ülésre eredetileg vasárnap került volna sor, ám a koalíciós képviselők blokkolták a tárgyalást. A parlament nem volt határozatképes, ezért ma reggel ismét megpróbálják elindítani a leváltási folyamatot. Milan Rrajniak, a Sme rodina második embere rendkívüli koalíciós tanács összehívását követelte, állítása szerint ugyanis „annyira messzire mentek a dolgok, hogy már nem lehet őket a szőnyeg alá söpörni” - Krajniak hozzátette, nem gondolja, hogy Mikulec közvetlenül beavatkozna a nyomozási folyamatba, de hónapok óta nem kaptak válaszokat a rendőrségi vizsgálatok kapcsán felmerült manipulációs gyanút illetően. Juraj Seliga (Za l’udí) egyelőre nem látja szükségesnek Mikulec menesztését, Peter Kovarík rendőrfőkapitánynak azonban szerinte is lesz mit megmagyaráznia. Veronika Remisová (Za l’udí) hangsúlyozta, a bűnösségről független bíróságok döntenek, bizonyítékok alapján, ezért feleslegesnek tartja a bűnözők vallomása miatt állandóan a belügyminiszter leváltását fontolgatni. Az OEaNO szerint az ülés célja hazugságok és álhírek teijesztése. Az SaS úgy nyilatkozott, kiáll Mikulec mellett, ha pedig kérdések merülnének fel, azokat a koalíciós tanácson vitatják meg. (ba) BUGÁRANNA Pozsony. A cél a felkészülés a harmadik hullámra - jelentette ki Vladimír Lengvarsky (OLaNO-jelölt) egészségügyi miniszter annak kapcsán, hogy a járványügyi óvintézkedéseknél tekintettel lesznek az oltási igazolásra. A koalíció üdvözölte, hogy a törvénymódosításnak köszönhetően ősszel nem kerül sor országos szintű lezárásokra. Az egészségügyi minisztérium azt javasolta, a Közegészségügyi Hivatal (UVZ) engedélyezhesse a belépést bizonyos létesítményekbe azoknak, akik be vannak oltva, vagy rendelkeznek negatív teszttel. A szükséges jogi keretek megteremtéséhez azonban a hatályos közegészségügyi törvény módosítására volt szükség. A tárcavezető szerint a parlament által elfogadott javaslattal egyelőre nem változik semmi, ha a Covid-automata értelmében szigorodnának az óvintézkedések, akkor viszont nem kell majd betiltani a tömegrendezvényeket. Lengvarsky szerint ezzel csak csatlakozunk a többi európai országhoz, ahol már bevett módszer, hogy oltási igazolással engedélyezik bizonyos helyek látogatását. A rendkívüli parlamenti ülés pénteken kezdődött, de a jogszabályról végül csak vasárnap reggel szavaztak a képviselők, 133-ból 77-en támogatták. A Sme rodina pénteken felrúgta a koalíciós megállapodást, és kijelentette, nem szavazza meg „az embereket két kategóriába soroló javaslatot”. A Boris Kollár vezette mozgalom elsősorban azt kifogásolta, hogy az oltatlanok csak negatív teszt fejében vehetnek igénybe bizonyos szolgáltatásokat. Az eredeti megegyezés szerint az antigéntesztekért szimbolikus árat (5 eurót) kellett volna fizetni, az állam pedig mindenki számára térített volna havi két PCR- tesztet. A Sme rodina a parlament épülete előtt összegyűlt felháborodott tömeg láttán meghátrált, és elutasította a korábban alaposan megtárgyalt feltételeket. Mi változik? A koalíció engedett Kollárék nyomásának, és szombaton késő délután arról tájékoztattak, hogy sikerült megállapodni: az élelmiszerboltokba, gyógyszertárakba, drogériákba, illetve látszerészüzletekbe fertőzésmentességet igazoló dokumentum nélkül is lehet majd menni, ha romlik a járványhelyzet. Akik nem rendelkeznek védőoltással, de az iskolába vagy a munkahelyükre kötelező a teszt, azok ingyenesen elvégeztethetik azt az új típusú antigéntesztet, amellyel elég csak az orr elülső részéből mintát venni. Az ingázók részére mintavételi pontokat hoznak létre a határátkelőhelyeken, az eredményért nem kell fizetni, és 48 óráig elismerik az igazolást. Oltás nélkül a kockázatosabb helyekre, például konditerembe, étterembe vagy fodrászhoz szintén csak negatív teszttel lehet bejutni. A tesztért ebben az esetben már 5 eurót kell fizetni. A tanúsítvány 48 óráig lesz érvényes, ez alatt az idő alatt korlátlanul fel lehet használni. Az továbbra sem egyértelmű, hol lesz kötelező a PCR-teszt. A koalíciós pártok képviselői tegnap a szavazást követően egyetértettek abban, hogy elsősorban azt szeretnék megakadályozni, hogy az esetleges következő hullám ne bénítsa meg a gazdaságot. Anna Zemanová (SaS) állította, szeptembertől nem fogják bezárni az iskolákat. „Ennek a törvénynek köszönhetően az emberek nemcsak egészségesebbek, de szabadabbak is lesznek” - fűzte hozzá Jana Bottó Cigániková (Sas), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke. Juraj Seliga (Za lüdí) szerint „győzött a józan ész”. Jozef Lukác (Sme rodina) úgy véli, sikerült „megakadályozni az emberek kategorizálását aszerint, be vannak-e oltva”. Kollár nem vett részt a szavazáson, Robert Fico (Smer) azt állította, külföldre utazott nyaralni. Tiltakozás A Smer ismét az Alkotmánybírósághoz fordul, Ficóék szerint ugyanis alkotmányellenes az oltottakat pozitívan megkülönböztető törvény. A kezdeményezést támogatja a Hlas is. Peter Pellegrini (Hlas) azért bírálta a koalíciót, mert az elfogadott javaslatban nem szerepel a bezengett ingyenes antigénteszt. A törvényhozás épülete előtt már pénteken megjelentek a tüntetők, akik azt követelték, töröljék el az oltáshoz kötött előnyöket, amelyek szerintük diszkriminálják azokat, akik ellenzik a vakcinát. Az elégedetlen tömeghez szombat délutánra több száz ember csatlakozott, és a rendőrök száma is lényegesen magasabb volt, mint pénteken, de a demonstráció komolyabb konfliktusok nélkül zajlott. Vasárnap délutánra már csak pár tüntető maradt, ők is jelezték, az alacsony részvételre való tekintettel lefújják az akciót. oda, a szemét csak gyűlik Járvány NAGY ROLAND Szlovákiában 2020-ban is nőtt az egy főre eső közösségi hulladék mennyisége - mutatott rá Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési csoport elemzője. Pozsony. „Bár sokan azt várták, hogy a járvány alatt kevésbé fogjuk szennyezni a bolygót - ideértve például az alacsonyabb szemétkitermelést is, végül nem ez történt. A lockdown alatt is sok szemetet produkáltunk, mivel sok időt töltöttünk otthon” - írja Sadovská.^ Az elemző a Statisztikai Hivatal (SÚSR) legfrissebb adatai alapján megvizsgálta, hogy 2020-ban hány kilogramm kommunális hulladékot termelt ki egy átlagos szlovákiai lakos. Kiderült, hogy az egy főre eső szemétmennyiség eléri a 446 kilogrammot, vagyis egy állampolgárra mintegy napi 1,2 kilogramm szemét jut. Ez a szám annak fényében sem kedvező, hogy 2019-ben az éves szemétkitermelés egy lakosra átszámítva még 435 kilogramm volt, vagyis a járvány ideje alatt 2,5 százalékkal több szemetet produkáltunk, mint előtte. Új típusú szemót Sadovská arra is rámutatott, hogy tavaly miért termeltünk ki több szemetet. Az elemző szerint a sok otthonülés miatt olyan típusú hulladék is keletkezett a háztartásokban, ide vagy amely korábban nem volt jelen, : vagy csak csekély mennyiségben. Tipikusan új szemétnek számítottak a koronavírus miatt használt védőeszközök - legyen szó akár szájmaszkokról, akár kesztyűkről. Emellett még megnövekedett az ételkiszállítás során használatos csomagolópapírok és dobozok száma is, hiszen sokan maradtak home office-ban, és akik korábban a munkahelyükön ebédeltek, azok most : nagy valószínűséggel a kiszállítást választották. Azok is sok ételt rendelhettek, akik korábban szerettek étterembe járni, de télen a lezárások ; idején nem ülhettek be a kedvenc helyeikre. Végül pedig sokan dön- I töttek úgy, hogy az otthonülés mellett kicsit felújítják az otthonukat. Javításba vagy rekonstruálásba kezdtek, aminek eredményeként sok építkezési hulladék keletkezett. Rossz hír A növekvő szemétmennyiség több szempontból is rossz hírt jelent az országnak. A Statisztikai Hivatal adataiból kitűnik, hogy a közösségi hulladék 48,39 százaléka, vagyis csaknem fele a szemétdombon végzi. Ez azért aggasztó, mert a szemétlerakatokon bomlásnak induló konyhai hulladékból (elsősorban az ételmaradékokból) üvegházhatású gázok keletkeznek, amelyek felgyorsítják a globális felmelegedést. 2020-ban összesen 2,43 millió tonna közösségi hulladékot termeltünk, ennek fele, vagyis körülbelül 1,2 millió tonna szemét került a szemétlerakatokra. A szakértők szerint a közösségi hulladék nagyjából felét alkotja az ételmaradék, ami végül a szemétdombokon indul rothadásnak, tehát a klímaválság kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszik az, mit is dobunk a szemétbe. Szlovákiában a szemét további 43,7 százaléka kerül újrahasznosításra, és körülbelül 8 százalék végzi olyan szemétégetőkben, melyek segítségével hőt és energiát nyerhetünk. Ebben a tekintetben jócskán elmaradunk a fejlettebb nyugateurópai országoktól. Ausztriában például a közösségi hulladék 59 százalékát reciklálják, 39 százalékát szemétégetőbe viszik, és mindössze 2 százalék kerül a szemétdombra. Szlovákia jelenleg nagyon messze van ettől az aránytól. Európai normák A hulladékfeldolgozás mértékét az elkövetkező 15 évben mindenképpen növelni kell. Az európai normák előírják, hogy 2035-re minden tagországban legalább 65 százalékosnak kell lennie az újrahasznosítás arányának. További előírás, hogy a szemétdombra kerülő hulladék mennyisége nem haladhatj a meg a 10 százalékot. A szlovák környezetvédelmi tárca már próbál is olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek segítségével növelni lehet az újrahasznosítás mértékét. Ezek közé tartozik például, hogy július 1-től minden városban és faluban kötelező a konyhai hulladék szelektálása. Erre szolgálnak az utcán megjelent barna konténerek (a témával részletesen az Új Szó július 3-i számában foglalkoztunk). A kilátások azonban így is aggasztók. Sadovská rámutatott, hogy ha Szlovákiában ilyen tempóban nő az egy főre eső közösségi hulladék mennyisége, akkor 2035-re elérheti az 580 kilogrammot. Az elemző szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a lakosság csak minimális mennyiségű hulladékot termelne ki, vagyis áttérne az úgynevezett zero waste (szabad fordításban „semmi szemét”) életmódra. Regionális különbségek Sadovská elemzéséből az is kitűnik, hogy mekkora regionális különbségek vannak az éves szemétmennyiségben. A legtöbb szemetet Nagyszombat megyében termelik az emberek, itt az egy főre eső hulladékmennyiség évi 584 kilogramm. A második helyen áll Pozsony megye évi 531 kilogrammal, utána következik Nyitra megye 521 kilogrammal. A legkevesebb szemetet a keleti régiókban termelik, Kassa megyében például csak évi 363 kilogrammot, Eperjes megyében pedig évi 349-et. A szakértő szerint a szemétkitermelés szorosan összefügg az életszínvonallal. Nem véletlen, hogy a fejlettebb nyugati régiókban ilyen sok szemetet termelnek az emberek, még a keleti régiókban jóval kevesebbet. „Minden az ország lakosságának fogyasztási igényeitől függ. A megvásárolt áruk és gyakran a szolgáltatások is előbb vagy utóbb szemétté válnak. Az életszínvonal és a fogyasztás mértékével nő a szemétkitermelés is” - zárta Sadovská. AZ ÉVES SZEMÉTMENNYISÉG ÉS ANNAK FELHASZNÁLÁSA 2020-BAN AZ EGYES MEGYÉKBEN Pozsony 531 73,45 25,51 Nagyszombat 584 47,25 52,73 Trencsén 431 42,65 57,33 Nyitra 521 44,71 55,25 Zsolna 452 45,73 54,27 Besztercebánya 392 43,46 56,54 Eperjes 349 42,49 57,47 Kassa 363 66,76 33,24 Összesen 446 51,44 48,39 * Forrás: Wood & Company
