Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-24 / 169. szám
2021. július 24., szombat, 14. évfolyam, 28. szám Az egyedi, színes tetőcserepeiről ismert épület ma múzeumként funkcionál, és Burgundia egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága (Fotó: © Beaune Tourisme - M. Baudouin) Egy kis kiruccanás most itt Egy kis kiruccanásról írok, nem elsősorban egy sétára vagy túrára gondolok, hanem a francia mozi kultikus és rendkívül sikeres filmjére. Vele kapcsolatban azonban tényleg teszünk egy rövid kiruccanást, mégpedig a burgundiai Beaune-ba. Talán már sejtik is, mi a kapcsolat Beaune és a francia mozi egyik emblematikus alkotása között. Felejtheíedenek a jelenetek Bourviilal, Louis de Funésszel és a „Királyi Légierő pilótáival” a beaune-i FIőtel-Dieu udvarán, a piros fúggönyös ágyakban, és felejtheteden Big Mustache is, amint a vörösboros üveget szorongatja az ápolók hordágyán. Gérard Oury 1966-os filmje ' - a francia mozi egyik legnagyobb slágere volt, és a mai napig népszerűsíti az Hőtel-Dieu-t. A forgatás során még működő kórház volt, ma már azonban múzeumként „Nicolas Rolin lovag, Autun polgára, az Authume ura és Burgundia kancellárja" (Fotó: Wikipedia) funkcionál, nem betegeket, hanem turistákat fogad. Nicolas Rofin, a burgundiai herceg rendkívül gazdag kancellárja és felesége, Guigone de Salins a százéves háború végén építtette ezt a gazdagon díszített, gótikus stílusban emelt kórházépületet. A házaspárt állítólag a háború utáni nyomor érintette meg, segíteni akartak a sebesülteken, a betegeskedő szegényeken és a hajléktalanokon. Am a fennmaradt legenda nem egy önzetlen, jószívű emberről szól, hanem olyanról, aki a saját helyzetén (is) igyekezett javítani. Az akkor már idős Rolin attól félt, hogy túlvilági életét majd nem ott tölti, ahol elképzelte, bűnhődnie kell, mert élete során sok visszatetsző húzása volt, minden eszközt felhasznált annak érdekében, hogy szaporítsa nagy vagyonát. Némi alapja bizonyára van a legendának, hiszen maga Rolin ezt írta az alapító okiratba: „Én, Nicolas Rolin lovag, Autun polgára, az Authume ura és Burgundia kancellárja, ezen a vasárnap, augusztus 4-én, az Úr 1443-as évében, [...] lelkem üdvösségének érdekében, aria törekszem, hogy a földi javakat mennyei kincsekre cseréljem, ezért Beaune városában megalapítok és visszavonhatatlanul a szegény betegekre hagyok egy kórházat, az Éten és dicsőséges anyja tiszteletére emelt kápolnával együtt. [...]” Ebben a kórházban alapította 1452- ben a Soeurs Hospitaliéres de Beaune (Beaune kórházi nővérei) nevű új rendet, amely átvette a kórházat, pontosabban a páciensek ápolását. A betegek pedig kötelesek voltak gyógyulni és imádkozni Rolinért. Nem tudjuk, mi lett Chevalier Rolin sorsa a túlvilágon, annyi viszont bizonyos, hogy kórháza mintájára máshol is több hasonló ispotályt alapítottak, az övé pedig évszázadokon segítette a betegeket. Ma turisták csodálják a szegények palotáját, amelynek késő középkori megjelenése a mai napig fennmaradt. Legérdekesebb helyisége a 19. század végén felújított, a már említett piros ágyas Szegények terme (Salle des Pauvres), melynek fából készült boltozata egy fordított hajóra emlékeztet. A csarnokszerű teremben oldalt a fáinál helyezték el az alvófulkéket, a terem végén pedig oltár áll, a belső, Utolsó ítélet című poliptichon Rogier van der Weyden műve. Erre rálátott az ágyból minden beteg. Hatalmas gótikus kandallók állnak a nyárssal és rézedényekkel ellátott impozáns, nagy konyhában, amelyben a nővérek mindennapi konyhai életét próbálják feleleveníteni. Meg lehet nézni a mosodát és a 16. századból származó gyógyszeres üvegeket őrző gyógyszertárat. A kórház híres pincészetének eredete is a középkorba nyúlik viszsza, 1457-ben egy Guillemette Levemier nevű hálás férfi szőlőültetvényeket adományozott az Hőtel-Dieu-nek, és ezzel ő indította el a máig tartó hagyományt. Ma a hospice-hoz tartozó borászat 60 hektár szőlővel rendelkezik, amelyekből 50 hektár Pinot Noir, a többi Chardonnay ültetvény. Huszonkét borászból álló csoport gon-A Szegények terme (Fotó: © Beaune Tourisme - Francis Vauban) Minden csillog-villog a középkori konyhában (Fotó: © Beaune Tourisme - Francis Vauban) A 15. századi híres borospince (Fotó: © Beaune Tourisme - Francis Vauban) doskodik erről a rendkívüli szőlőültetvényről, amelynek 85 százalékát a Premiers Crus és a Grands Crus alkotja. Minden év novemberének harmadik vasárnapján árverést tartanak - ezt az aukciót a Christies vezeti, és ez a világ leghíresebb boraukciója. A bevételt pedig a történelmi épületek felújítására és a modern kórház felszerelésére fordítják. Urban Gabriella Docteur Jorrot tér, Beaune, Patrick Bidaux falfestményen örökítette meg Bourvilt, Louis de Funést (Fotó: Wikipedia/Elliott Brown)