Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-23 / 168. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. július 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Johnson panasza a brexit miatt London. Fenntarthatatlan a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll - közölte Boris Johnson brit miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A londoni kormányfői hivatal szerint Boris Johnson kijelentette: nem tartható fenn a Nagy-Britannia és Észak-írország közötti kereskedelem szabályozására kidolgozott protokoll jelenlegi működési módja, és a szabályozáson belüli mechanizmusokkal nem lehet megoldást lelni a problémákra. Az EU már előző nap visszautasította a protokoll újratárgyalásának lehetőségét. (MTI) Életeket követelt egy hajótörés Tunisz. Legalább 17 bangladesi migráns vesztette életét egy hajótörésben Tunézia partjai előtt - közölte Mongi Szlim, a tunéziai vörös félhold szóvivője. A bárka a líbiai Zuvára kikötőjéből indult Olaszországba fedélzetén szíriai, egyiptomi, szudáni, eritreai, mali és bangladesi migránsok százaival. A tunéziai parti őrségnek sikerült több mint 380 menedékkérőt biztonságba vinnie. Az utóbbi hónapokban az időjárás javulásával ismét megsokasodtak az átkelések Európába. (MTI) Merénylet terve Madagaszkáron Antananarivo. A madagaszkári hatóságok merényletet hiúsítottak meg az ország elnöke, Andry Rajoelina ellen, és többeket, köztük külföldieket (ketten francia polgárok) letartóztattak. Berthine Razafiarivony tábornok elmondta, hogy a letartóztatottak az elnök mellett több, madagaszkári közéleti személyiséggel végezni akartak. (MTI) Berlini kárpótlás a vezeték miatt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Varsó. Az Egyesült Államok és Németország megállapodásra jutottak az Északi Áramlat-2 orosz földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban, anélkül, hogy további amerikai büntetőintézkedések bevezetésére kerülne sor. Victoria Nuland politikai ügyekért felelős külügyi államtitkár az amerikai szenátus külügyi bizottsága meghallgatásán azt mondta, hogy a két kormány bejelenti a megállapodás részleteit, amely a 11 milliárd dolláros projekt lehetséges következményeivel kapcsolatos amerikai és kelet-közép-európai aggodalmakat hivatott kezelni. Mindazonáltal erős kétpárti ellenkezés tapasztalható a Balti-tenger alatt húzódó vezeték építésével kapcsolatban az amerikai kongresszusban, illetve Ukrajnában és Lengyelországban is, mivel attól tartanak, hogy a projekt aláássa az európai energiabiztonság jövőjét. Csakúgy, mint a korábbi Trump-adminisztráció, a jelenlegi Szinte teljesen kész az Oroszországból Németországba tartó vezeték (TASR/AP) Biden-adminisztráció is ellenzi a 98 százalékban már befejezett Északi Áramlat 2 felépítését, de meggyőződésük, hogy az amerikai szankciók már nem fogják megállítani a projektet. Washington és Berlin elkötelezettek amellett, hogy büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot és a német vállalatokat, amennyiben Moszkva politikai fegyverként használná a projektet -mutatott rá az államtitkár. Berlin pénzügyi eszközökkel is hozzájárul majd egy új, 1 milliárd dolláros alap létrehozásához, amely Ukrajna energiafuggetlenségét hivatott javítani, egyebek közt biohidrogén alapú projektekbe való befektetéssel. A Fehér Ház bejelentése szerint Joe Biden amerikai elnök augusztus 31- én hivatalában fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és a találkozó során egyebek közt biztonságpolitikai és energiabiztonsági kérdésekről is tárgyal majd partnerével. Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték létesítésére adandó kellő válasz megtalálására szólították fel az Egyesült Államokat és Németországot közös nyilatkozatukban Zbigniew Rau lengyel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A két külügyminiszter szerint a biztonsági fenyegetést csak demokratikus módon, vagyis az Északi Áramlat-2 által a leginkább veszélyeztetett országok kormányaival folytatott egyeztetések útján lehet elhárítani. A biztonsági hiányosságok kiküszöbölését célzó eddigi próbálkozások azonban felületesek és elégtelenek - hangsúlyozták. A lengyel és az ukrán diplomáciai vezető olyan lépésekre szólította fel az Egyesült Államokat és Németországot, melyek révén „kellő választ találnak a térségünkben keletkező biztonsági válságra”. Hozzátették, hogy e helyzetnek „Oroszország az egyetlen haszonélvezője”. Egyébként Szlovákia számára is kedvezőtlen a Balti-tengeri vezeték megépítése, mivel ez elkerüli Ukrajnát, ebből adódóan Pozsony is komoly tranzitdíjaktól esik el a jövőben. A merényletre emlékeztek Pegasus: teljes közöny Oslo. Semmiképpen nem szabad válasz nélkül hagyni a gyűlöletet -jelentette ki Erna Solberg norvég miniszterelnök tegnap, pontosan tíz évvel azután, hogy a szélsőjobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik kioltotta 77 ember életét egy kettős merényletben. Breivik 2011. július 22-én 950 kilós pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd a közeli Utoya szigetén a kormányzó párt ifjúsági szekciójának táborában kezdett féktelen lövöldözésbe. A támadásban hetvenhetén vesztették életüket. A szélsőjobbos, ultranacionalista, iszlamofób ideológiákat valló Breivik a célpontot a bevándorlást támogató, szociáldemokrata Munkáspártban találta meg, ami akkor a legnagyobb kormánypárt volt Norvégiában. A merénylet volt a skandináv ország második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiája. Breiviket 21 év börtönbüntetésre ítélték. Solberg a csütörtöki megemlékezésen aláhúzta: sokat tettek az elmúlt tíz évben a biztonsági szolgálatok felkészültségének javításáért, valamint azért, hogy a szélsőségesség minden formája ellen felvegyék a harcot. A miniszterelnök úgy fogalmazott: mindenkiben ki kell alakítani a visszavágás képességét, így erősítve az intolerancia és a gyűlöletbeszéd elleni „védőpajzsot”. Breivik merényletét a miniszterelnök az egész norvég nép és az ország demokráciája elleni támadásként értékelte. Tegnap az oslói katedrálisban emlékmisét tartottak a támadás áldozatainak tiszteletére. Délután Utoya szigetén került sor egy ceremóniára, amelyet egy koncert, este pedig Harald király beszéde követett. (MTI, Tx) Budapest. Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarországon politikai alapon senkit sem figyeltek meg. Nem esett szó a kormányülésen a Pegasus-üggyel kapcsolatban, hisztériáról van szó, ami jól illeszkedik a nemzetközi hangulatban - mondta el a miniszter a tegnapi kormányinfón. Gulyás Gergely ismét kikerülte a konkrét kérdést arra, hogy megvette-e a kormány a Pegasust. Az, hogy milyen eszközöket használ a magyar állam a titkos adatgyűjtéshez, nem nyilvános adat. Szerinte az a kérdés, hogy minden jogszerűen történt-e, a törvényeket pedig betartja a kabinet. Politikai alapon senkit sem hallgatnak le - hangoztatta, majd hozzátette: ezek több évtizedes szabályok, egyedül Gyurcsány Ferenc végeztetett megfigyeléseket politikai alapon. Ez egy álbotrány, amit sikerült nemzetközi segítséggel nagyra fújni - fogalmazott. Gulyás azt is elárulta, Budapest inkább elenged 70 milliárd forint támogatást, mert a kormány ragaszkodik a totális kontrolihoz. Hét hónap alatt sem sikerült megállapodnia a kormánynak a donorokkal arról, hogy ki lesz a Norvég Alap civil pályázatainak lebonyolítója. Ezzel újabb fejezet nyílt a kormány és a „norvégok” között húzódó politikai természetű vitában, amely 2014-ben kezdődött a civil pályázatokat kezelő Ökotárs Alapítvány irodájának látványos lerohanásával. Énnek olyan területek is a kárvallottjai, mint az oktatás és a társadalmi felzárkóztatás. (Npsz, 24 hu) Kedden Agro melléklet! Ideális betakarítási idő - előbb vagy később? A szlovákiai tejelő-szarvasmarha tenyésztésének néhány tapasztalata • Élesszük pjra a talajt!
