Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-23 / 168. szám
2 I KÖZÉLET 2021. július 23.1 www.ujszo.com Alkotmányos lehet a határrezsim Mészáros Lajos szerint ezúttal az ellenzék nem jár sikerrel (Fotó: Somogyi Tibor) RÖVIDEN A NAKA újabb bíróra csapott le Pozsony. Ján Sikuta, a Szlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke feloldotta a titoktartási kötelezettség alól Jozef Miluckyt, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának elnökét. Miluökyt csütörtökön reggel tartóztatta le a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA). „A NAKA nyomozója ma reggel korrupciós bűncselekménnyel összefüggésben őrizetbe vett egy gyanúsítottat, akinél házkutatást is tartott. Tekintettel a folyamatban lévő eljárásra, egyelőre nem adható bővebb tájékoztatás” - nyilatkozta Michal Slivka, az Országos Rendőr- Főkapitányság szóvivője. Milucky évekig a Zsolnai Kerületi Bíróságon tevékenykedett, a Legfelsőbb Bíróságon 2010-ben kezdett el dolgozni. (TASR) Oltottak előnyben? Pozsony. A parlament mai rendkívüli ülésén arról tárgyalnak, hogy a beoltott személyek GreenPass felmutatásával részt vehetnek olyan rendezvényeken, amelyekre oltás nélkül csak negatív teszttel lehet menni. Júniusban a Sme rodina blokkolta a szavazást, azzal érvelt, hogy igazságtalan fizetős teszthez kötni a belépést bizonyos létesítményekbe. Tegnap délután a koalíciós pártok többsége úgy nyilatkozott, támogatják az egészségügyi miniszter javaslatát. Ma az is kiderül, mennyibe fog kerülni a teszt, illetve milyen arányban téríti az állam. (ba) CZlMER GÁBOR A Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) javította az országba érkező személyek karanténkötelezettségóre vonatkozó szabályozást, de az ellenzék újra az Alkotmánybíróság (AB) elé utalta azt. Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró szerint azonban a pontosított szabályrendszer már megfelelhet az alkotmányosság követelményének. Pozsony. Az ÚVZ az új szabályozást az Alkotmánybíróság meglátásait figyelembe véve dolgozta ki. Az intézkedés előző változatának hatályosságát ugyanis a taláros testület felfüggesztette, miután az ellenzéki pártok az ügyben az AB-hez fordultak. Smer-HIas álláspont A Robert Fico vezette Smer és Peter Pellegrini pártja, a Hlas azonban az új, javított intézkedéscsomag kapcsán is alkotmánybírósági panasszal élt. Fico szerint múlt héten egyszer már megnyerték ezt a küzdelmet. Szerinte a kormány ignorálja az Alkotmányt, és újra elfogadta ugyanazt a hirdetményt, vagy más néven rendeletet, amelyet a taláros testület korábban felfüggesztett. Fico bízik benne, hogy az Alkotmánybíróság ismét felfüggeszti az intézkedéscsomagot. „Nem lehet két kategóriába sorolni az embereket - a beoltottak és a be nem oltottak kategóriájába, miközben az előbbiek előnyöket élveznek, az utóbbiakat pedig korlátozzák” - tette hozzá. A Hlas a közösségi hálón közölte, ellenzéki összefogással megtámadták a ÚVZ hirdetményét, amely „még tovább szigorította a zaklatást a határokon”. Továbbra is elutasítják az emberek két kategóriába sorolását. Alkotmányosság Az ÚVZ által kiadott, az országba való beutazásra vonatkozó, frissített szabályrendszer tehát jelenleg érvényben van, de az Alkotmánybíróság dönt majd arról, hogy ez így marad-e, vagy sem. Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró rámutatott, a taláros testület az ÚVZ szóban forgó intézkedéscsomagjai közül az elsőt sem törölte el, csak előzetes intézkedésként felfüggesztette annak hatályosságát. Fennállt ugyanis a gyanúja, hogy sérülhetnek az emberi jogok. „Mivel az egyszer oltottakat ugyanabba a kategóriába sorolták, mint azokat, akik már két adag vakcinát kaptak” - magyarázta Mészáros azzal, hogy mindez diszkriminálta volna a nem beoltottakat, hiszen az utóbbi csoport tagjai hasonlóan védtelenek a betegséggel szemben, mint akik csak egy adag vakcinát kaptak. Az ÚVZ szóban forgó első hirdetményéről az AB azonban még érdemben nem döntött, és már nem is fog, hiszen a második, javított intézkedéscsomag bevezetésével az első tárgytalanná vált. Mészáros arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat az AB által a fentiekben leírt kifogását a második hirdetménybe már beépítette. „Ezzel a hirdetménnyel így már eleget tettek annak, amit az AB kifogásolt” — mondta. Hozzátette, ennek értelmében az új szabályrendszer szerint azokat, akik még csak a vakcina első adagját kapták meg, ugyanabba a kategóriába sorolják, mint a teljesen oltatlanokat. „Ennek eredményeképpen a második intézkedéscsomag szigorúbb lett, mint az első” - tette hozzá a korábbi alkotmánybíró. Az új szabályok értelmében az első adaggal oltott személyeknek is karanténba kell vonulniuk, ahonnan PCR-teszttel válthatják ki magukat. Oltottak ós oltatlanok A ÚVZ második intézkedéscsomagja ellen beadott alkotmánybírósági panaszban a Smer és a Hlas lényegében ugyanazon kifogásokat fogalmazza meg, mint a korábbi indítványukban. „Most azt állítják, hogy a nem beoltottak és a beoltottak között van diszkrimináció” - idézi a beadványt Mészáros. A korábbi alkotmánybíró szerint az emberek közti puszta különbségtétel nem alkotmányellenes, hiszen sok ilyen van érvényben most is. „A kérdés az, hogy észszerű, szükséges és arányos-e a megkülönböztetés” - magyarázta, azzal, hogy ennek a megítélésekor epidemiológiai, orvosszakmai tényeket vesznek figyelembe. Mészáros szerint mivel az első intézkedéscsomag hibáját a második már nem tartalmazza, az ellenzéki pártok viszont nem hoztak fel új érveket, az AB előzetes intézkedésként valószínűsíthetően nem függeszti fel az új szabályrendszer hatályosságát. „A logika azt diktálja, hogy a második hirdetményt az Alkotmánybíróság nem függeszti majd fel, mert ebben már kijavították, amit a taláros testület az első hirdetménnyel kapcsolatban kifogásolt”- mondta Mészáros, megjegyezve, meg kell várni, hogyan dönt bíróság. A korábbi alkotmánybíró saját jogi véleménye szerint az ÚVZ által bevezetett karanténintézkedések szükségesek, és rámutatott, az egész világon hasonló szabályokat alkalmaznak. Mészáros szerint nem arról van ugyanis szó, hogy a koronavírussal szemben nem védett személyeket negatívan diszkriminálnák, hanem a teljesen beoltottak pozitív megkülönböztetése valósul meg. Idén már biztosan nem lesz referendum NAGYROLAND Most már biztos, hogy a parlament decemberig nem foglalkozik azzal az alkotmánymódosító javaslattal, amelynek eredmónyekónt nópszavazással is le lehetne rövidíteni a választási ciklust. Pozsony. Ma délelőttre rendkívüli ülést hívott össze Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke. Az ülés napirendjén lapzártánkig 12 programpont szerepelt, ezek közül azonban egyik sem vonatkozik a népszavazással kapcsolatos alkotmánymódosításra. Pedig a koalíciós képviselők és köztük maga Kollár is hangsúlyozta, hajlandók lennének megszavazni egy olyan alkotmánymódosító javaslatot, amelynek eredményeként a választási időszakot népszavazással is le lehetne rövidíteni. Mi történt eddig? A bonyodalom azzal kezdődött, hogy a Smer és a Hlas pár hónappal ezelőtt aláírásgyűjtésbe kezdett egy népszavazás kiírásáért. A referendum a választási időszak megrövidítésére irányult, és ha a többség igennel szavazott volna, előre hozott parlamenti választás várt volna az országra. Pellegriniék és Ficóék összesen közel 600 ezer aláírást gyűjtöttek össze, ami bőven elegendő volt a népszavazás kiírására. Zuzana Caputová köztársasági elnök azonban úgy ítélte meg, hogy a választási időszak referendum általi lerövidítése alkotmányjogi szempontból problémás lehet, így az Alkotmánybírósághoz fordult. A bírák igazolták az államfő aggályait, és kimondták, hogy erről a kérdésről valóban nem lehet népszavazással dönteni, mert a választási ciklus ilyen módon történő lerövidítése nincs összhangban a szlovák alkotmányjelenlegi formájával. Az ítélet nem meglepő módon felháborította az ellenzéket, viszont a koalíción belül is komoly kritikák hangzottak el, főként Caputovával kapcsolatban. Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter és Boris Kollár is azt mondta, ők támogatnák a népszavazás kiírását, és nem tartják jó lépésnek, hogy Caputová az Alkotmánybírósághoz fordult. Egyedül Juraj Seliga, a Za l’udí parlamenti képviselője üdvözölte a döntést, szerinte a választásról szóló népszavazás kiírása a demokratikus rendszer felrúgása lenne. Caputová, látva az ellenzék és a koalíció jelentős részének egybehangzó véleményét, úgy döntött, felkínál egy másik alternatívát. Az államfő elmondta, ha valóban van rá politikai akarat, akkor a parlamentben végrehajthatnak egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné, hogy a választási ciklust népszavazással is le lehessen rövidíteni. A köztársasági elnök szerint ehhez nem kell különösebb erőfeszítés, pusztán 90 szavazat a parlamentben, ami az ellenzék és a koalíció egyetértését látva nem lehet probléma. Kollár ezt követően elmondta, július 23-ra összehívja a parlamentet, és ezen az ülésen akár el is fogadhatják az alkotmánymódosítást. Ilyen esetben a népszavazást már ősszel is meg lehetne tartani. Jogi akadályok Ondrej Dostál, az SaS parlamenti képviselője azonban előre jelezte: a házszabály értelmében a parlament rendkívüli ülésén nem lehet szavazni az említett javaslatról, legalább két okból sem. A jogi akadályok tisztázása érdekében felkerestük a párt sajtóosztályát. Ondrej Sprlák szóvivő lapunknak elmondta, a mai napon azért nem szavazhatnak róla, mert a rendkívüli ülést a koalíciós képviselők kérésére hívták össze, ők pedig egy 12 pontos programpontból álló napirendet terjesztettek be. Ilyen esetben pedig a napirendet nem lehet sem bővíteni, sem módosítani. Vagyis ha Kollár mégis felvenne egy újabb pontot, azzal megszegné a házszabályt. A másik jogi akadályt a parlamenten kívüli Zivot - N árodná strana párt képviselőjének, Tomás Tarabának (korábban az ESNS listáján jutott be, de már kilépett a frakcióból) a javaslata jelenti. O ugyanis a parlamentjúniusi ülésén - talán előre látva a referendum körüli vitát - már betelj esztett egy alkotmánymódosító javaslatot, amely a választási ciklus népszavazással való lerövidítését foglalta volna bele a szlovák alaptörvénybe. Ezt a javaslatot nem fogadták el a képviselők. A házszabály pedig kimondja, hogy ha a plénum az adott törvényjavaslatot nem szavazza meg, egy új törvényjavaslatot ugyanazzal a dologgal kapcsolatban csak fél évvel később lehet beterjeszteni. Ennek értelmében tehát legkorábban csak december 29-én térhetnének vissza a kérdéshez. Értelmezési kérdések A dilemma azonban a házszabály eltérő értelmezéséből adódik, konkrétan az „ugyanazzal a dologgal” kapcsolatos részt érinti. Robert Fico, a Smer elnöke, aki Caputová bejelentését követően szinte azonnal el is küldte a törvénymódosító javaslatot Eduard Heger miniszterelnöknek, azzal érvel, hogy az általa benyújtott módosítás nem ugyanazt a cikkelyt változtatná meg, mint Taraba javaslata, így egy más jogi folyamatról van szó, emiatt pedig nem is érvényesíthetik a házszabály említett pontját. A korábbi kormányfő állítása helytálló, hiszen Taraba az alkotmány 81 -es cikkelyét akarta módosítani, Fico javaslata pedig a 93-as és a 98-as cikkelyre vonatkozik. Ondrej Sprlák azonban hangsúlyozza, hogy a döntő szempont nem az, milyen cikkelyre vonatkozik a javaslat, hanem az, hogy milyen jogi problémákat érint. „Kétségtelen, hogy Robert Fico kezdeményezése ugyanarra a dologra vonatkozik, hiszen ugyanazokat a jogi viszonyokat szeretné módosítani. Ennek eredményeként erről a pontról legkorábban 2021. december 29-én tárgyalhatnak” - mondta lapunknak az SaS szóvivője. Alkotmányjogi bizottság A javaslattal kapcsolatban tehát inkább az volt a kérdés, hogy a szeptemberi vagy a decemberi ülésen tárgyalnak-e róla a képviselők (a parlament következő ülése szeptemberben kezdődik, hacsak addig nem hívnak össze egy rendkívüli ülést). Hogy a két javaslat valóban ugyanarra a jogi problémára vonatkozik-e, Boris Kolláron múlik. A házelnök azonban a TASR-nek elmondta, nem egyedül akar dönteni egy ilyen komplex jogi problémáról, ezért a parlament alkotmányjogi bizottságára bízza az ítéletet. Kollár hangsúlyozta, tiszteletben fogja tartani a képviselők döntését. A parlament alkotmányjogi bizottsága csütörtök délután ült össze, ahol megvitatták a problémás jogi kérdést is. Ondrej Dostál lapunkat arról tájékoztatta, a bizottság alátámasztotta a jogi érvelését, vagyis a két javaslat ugyanazt a problémakört érinti. Ez azt jelenti, hogy a képviselők decemberig biztosan nem foglalkoznak a referendummal.
