Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-22 / 167. szám
www.ujszo.com I 2021. július 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Lépéshátrányban Aki eddig is paranoiás volt, most megerősítést kapott FELEDY BOTOND Pegasus-botrányról még sokat fogunk hallani a következő hetekben. Olyan támadóeszköz, amely mindenféle fizikai kontaktus vagy kattintás nélkül is települni tud okostelefonunkra. Onnan minden adatot le tud másolni, mikrofonunkat és kameránkat titokban ki- és be tudja kapcsolni a megfigyelő. Ez egy drágább eszköz a legális online piactéren. A szoftverfejlesztők előtt is ismeretlen sérülékenységekre épül, ami költséges műfaj. Tehát a nagy programozócégek hibáit használja ki. A technikai részletektől eltekintve, a lényeg, hogy ez az a módszer, amely akár hosszú évekig tökéletesen rejtve maradhat, és a legtöbb esetben soha nem bukik le. Most ez úgy alakult, hogy néhány év működés után a Pegasusmegfigyeltek telefonszámai valahogy nyilvánosságra kerültek. A technikai vizsgálatokat jó pár készüléken elvégezték, amelyek szerepeltek a listán - így magyar oknyomozó újságírókén is -, és megtalálták a kiberbiztonsági szakértők a nyomokat. Mert azért nyomokat hagy a támadás, csak annyira aprókat, hogy nagyon pontosan kell tudni, mit keres az ember. Jelenlegi ismereteink szerint a kémszoftverrel európai állam- és kormányfőktől kezdve magyar újságírókon, az ügyvédi kamara elnökén át a gödöllői ellenzéki polgármesterig sok mindenkit lehallgattak. Óriási a szoftver felhasználói tábora, Marokkótól Indián át közép-ázsiai autokráciáikig találunk kormányzatokat, amelyek bevásárolhattak belőle. A célszemélyek a legjobb esetben is számítottak rá, hogy valamikor lehallgatás célpontjai lehetnek. Egyegy nagyobb ország kormányfőjét alighanem egyszerre egy tucat szolgálat próbálja lehallgatni, így lehet ez Macronnal és Merkellel. Viszont nem mindegy, hogy egyik ország szolgálata a másik elleni „hagyományos” kémkedésben használja ezt, vagy pedig az adott ország kormánya a saját polgárai ellen veti be. Alapvetően bűnüldözési célra legitim használni az eszközt, de ezt maga a gyártó sem tudná minden esetben azonnal kontrollálni, ha akarná sem. Az, hogy lehallgatnak egy újságírót, aki kérdést tesz fel egy kormányzati szervnek, biztosan nem lehet etikus, még ha jogilag lehet is olyan helyzetet teremteni, hogy jogszerűnek tűnjön. Ezt pont Szlovákiában nem kell részletezni, hogy hova vezethet, amikor egy szűk kormányzati korrupt csoport nekifog újságírók, bírók és kritikusok lehallgatásának. Ennek a végét ismeijük. Éppen itt van az ügy hosszú távú hihetetlen károkozása és kockázata. Aki eddig is paranoiás volt, most megerősítést kapott, és jogosan érzi magát az 50-es évek hangulatában. Aki legyint, hogy mindegy, „úgy sincsenek titkaim”, az tovább inflálja a privát szféra védelmére való igényt. Onnan pedig egyenes út vezet az arcfelismerőkhöz, a nagyobb adatbázisok összekapcsolásához, a kiterjedt megfigyeléshez. Ez a műfaj pedig egyre könnyebben kivitelezhető és egyre olcsóbb lesz. Kína örömmel ad el technológiát, Izrael és számos más nyugati cég mellett. Pénz és (politikai) akarat kérdése csak, van-e határ a megfigyelésben. Ha erre nincs társadalmi érzékenység, akkor ez a Pegasusügy az első látványos kanyart jelenti egy nagyon gyors és meredek lejtőn. Csak azért, mert épp nem minket figyeltek meg, nem jelent garanciát. Ez egy trend, amely folytatódik magától, ha nincs rezisztencia. Ez is olyan, mint a klímaváltozás: addig lett (volna) érdemes lépni, amíg nem a saját bőrünkön tapasztaljuk. Koronastaféta, a legújabb olimpiai szám (Lubomír Kotrha karikatúrája) Rendőrháború nem csak Fico szerint SZILVÁSSY JÓZSEF M egdicsérte Szlovákiát az uniós tagországokat értékelő legutóbbijelentésében az Európai Bizottság, mert szerinte az illetékesek következetes harcot vívnak a korrupció ellen. A tavalyi kormányváltás óta a legtöbb tárgyilagos polgár ugyanígy vélekedett. Legfeljebb azon döbbentek meg, hogy Robert Fico kabinetjének regnálása idején főleg a Smer holdudvarába tartozó, fontos posztokat betöltő vezetők valóságos maffiahálózatot működtettek, és sok ezer eurós kenőpénzeket vágtak zsebre. Ezt a közvélemény igazságérzetét erősítő légkört főleg a bukott kormányfő igyekezett megmérgezni, aki sajtótájékoztatók tömkelegén bizonygatta, hogy országunkban ismét koncepciós perek zajlanak, méghozzá a bosszúálló Igor Matovic irányításával. A Smer elnöke azt harsogta, hogy a rendőrök olykor gestapós módszerekkel igyekeznek beismerő vallomásokat kicsikarni a vizsgálati fogságba került gyanúsítottaktól. Akiket a nyomozókkal együttműködő, saját bőrüket menteni igyekvő „vezeklők” jól bemártottak. A Smer elnöke nyilván jól megjegyezte a volt kormányfő kijelentését, aki az egyik parlamenti vitában felszólította őt, maradjon csendben, s váija meg, amíg hozzá is bekopog a bűnüldöző ügynökség, a NAKA. Egy ideig joggal hihettük, Fico azért rikoltozik, nehogy valóra váljon az, amit Matovic kilátásba helyezett. Ám Milan Luéansky egykori országos rendőrfőkapitány öngyilkossága kételyeket ébresztett a gyalogpolgárokban is a börtönőrök viselkedésével, főleg a rendőrök eljárásával kapcsolatban, amelyekről máig különböző mendemondák teijengnek. Idén májusban erősödtek fel a sokakban lappangó kételyek, amikor a kassai székhelyű Alkotmánybíróság elrendelte, hogy azonnal helyezzék szabadlábra a több bűncselekménnyel gyanúsított Martin Ribár ügyvédet, akit 556 napig tartottak magánzárkában. A taláros testület szerint az őt fogva tartók és a kihallgatását sokáig halogató nyomozók alapvető emberi jogait sértették meg. Kisvártatva a rendőrség más bűnügyben ismét letartóztatta, ám akkor meg az illetékes bíró nem küldte újra a rács mögé. Az események Vladimír Péolinskynak, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatójának, Boris Kollár kebelbarátjának letartóztatását követően pörögtek fel. Nem sokkal később ugyanis a titkosszolgálat lehallgatásbiztos alagsori helyiségében rendhagyó tanácskozásra került sor, amelyen Zuzana Caputová és Eduard Heger is részt vett. Rövidesen kiszivárgott, az SIS titkosnak minősített, de az internetem nemsokára megjelent beszámolóját vitatták meg, amelyben azzal gyanúsítottak meg a több rendőrségi akcióban letartóztatottak ellen bizonyítékokat gyűjtő nyomozókat és ügyészeket, hogy megsúgták a vezeklőknek, milyen vallomásokkal segítsék a munkájukat. Ezek után Fico igaznak vélte korábbi állításait, és diadalittasan ismételgeti, hogy Szlovákiában valóságos rendőrháború tört ki. Amit Maroä Zilinka főügyész és Dániel Lipsic, a Speciális Ügyészség vezetője cáfolt, szerintük az ellenzékiek által terjesztett provokációról van szó csupán. Ám a tények nem egészen esi igazolják. Nemrég a rendőrség inspekciós alakulata kihallgatási jegyzőkönyveket vitt el aNAKA székházából. Néhány napja a Nemzetbiztonsági Hivatal idézett be több nyomozótisztet. E hét elején pedig hatalmas visszhangot váltott ki az egyik közösségi oldalon megjelent értesülés, mely szerint hivatali hatalommal való visszaélés miatt rövidesen letartóztatják a nagy közfigyelmet kiváltó bűnvádi eljárásban főszerepet betöltő ügyészeket és Ján Curilla nyomozótisztet. A főügyész ismét cáfolt, mégsem tudta eloszlatni azokat a feltevéseket, amelyek szerint valóban dúl a csata a rendőrség egyes alakulatai között. Minap az egyik szlovák napilapban karikatúra jelent meg. A rajzon a rendőrök ismertjelszavukat úgy módosították, hogy „Szolgálnánk, de most marakodunk.” Milliók biztonságérzetét tépázhatja meg, ha a bűnüldöző szervek a korrupció további visszaszorítása helyett egymással viaskodnának. Asselbom: Luxemburg nem vásárolt a Pegasust kifejlesztő cég termékeiből A luxemburgi külügyminiszter súlyos aggodalmát fejezte ki a számos országban kirobbant kémkedési botrány miatt. Luxemburg nem vásárolt a Pegasus nevű internetes kémprogramot is kifejlesztő NSO Group izraeli cég termékeiből, a vállalat luxemburgi telephelyű fiókintézményei által fejlesztett kémszoftverek exportjára országa soha nem adott engedélyt, és sosem kapott erre vonatkozó kérelmet a szoftvercégtől - közölte Jean Asselbom luxemburgi külügyminiszter szerdán. A helyi sajtó tájékoztatása szerint Asselbom egy parlamenti meghallgatáson elismerte, hogy az izraeli NSO-csoportot a szoftvercég két fiókintézményén kívül további hét kisebb vállalat képviseli. Beszámolók szerint a luxemburgi külügyminiszter közzétette az izraeli kibercég helyi egységei igazgatóinak küldött levelét, amelyben országa törvényeinek betartására, köztük a magánélet védelmének fontosságára figyelmeztetett. Arra szólította fel a cégvezetőket, tartózkodjanak minden olyan döntéstől, amelyek az áruk és technológiák illegális felhasználásához vezethetnek. Asselbom súlyos aggodalmát fejezte ki a világ számos országában kirobbant kémkedési botrány miatt, és hangsúlyozta, hogy Luxemburg nem maradhat csendben, ha kapcsolat van az ország és egy olyan izraeli szoftvercég között, amelynek termékét újságírók, politikusok, aktivisták és ügyvédek megfigyelésére használják. „Ha kiderül, hogy Luxemburgot használták fel az NSÓ programjával elkövetett emberi jogi jogsértésekre, arra Luxemburgnak válaszolnia kell” - fogalmazott. Asselbom beszélt Izrael luxemburgi nagykövetével, aki ígéretet tett arra, hogy országa kivizsgál minden olyan állítást, amelyek szerint a cég szoftvereivel visszaéltek. Az NSO- csoportnak mind az izraeli védelmi, mind pedig az izraeli külügyminisztérium jóváhagyására szüksége van kémprogramjainak exportálásához - tette hozzá. (MTI) FIGYELŐ Macron francia elnököt lehallgatták Emmanuel Macron francia elnök telefonját is célba vette egy marokkói állambiztonsági szolgálat lehetséges megfigyelés céljából a Pegasus nevű kémprogrammal irta a Le Monde című francia napilap. A Le Monde szerint 2019-ben a marokkói szolgálat célkeresztjébe került továbbá Édouard Philippe volt miniszterelnök és az akkori kormány további 14 tagja is. A lap beszámolójából nem derül ki, hogy Macron telefonját végül feltörtéke. A francia elnöki hivatal megfontoltságra intett az egyelőre bizonytalan információk miatt, ám úgy fogalmazott: ha bebizonyosodik, hogy feltörték az elnök telefonját, akkor nagyon súlyos dologról van szó. Egy 17 médiaszervezet által vasárnap nyilvánosságra hozott, a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű újságírócsoport által vezetett nyomozás szerint különböző országok kormányai az NSO Group nevű izraeli kibercég programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni vagy törték fel sikeresen megfigyelés céljából. Az NSO elutasította a jelentést, azt állítva, az „tele van téves feltételezésekkel és alá nem támasztott elméletekkel”. Az izraeli cég közölte: a terméket azzal a szándékkal hozták létre, hogy segítsék a hírszerzés és a bűnüldözés munkáját a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelemben. Marokkó közleményt adott ki, amelyben tagadta érintettségét a Pegasus-ügyben. (MTI)
