Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-19 / 164. szám
8 I KULTÚRA 2021. július 19.1 www.ujszo.com Francia film kapta az Arany Pálmát A Titán a horror és a pszichológiai thriller határán mozog, rendezője az idei mezőny legfiatalabbja volt Julia Ducournau (középen) filmje főszereplőivel a bemutatón (Fotó: tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ A Titán című francia pszichológiai thrillernak, Julia Ducournau rendezésinek ítélte az Arany Pálmát szombat este a 74. cannes-i fesztivál zsűrije. A magyar versenyfilm nem kapott díjat. Julia Ducournau a második női rendező a fesztivál történetében, aki átvehette az Arany Pálmát, 28 évvel Jane Campion után, aki a Zongoraleckével érdemelte ki a fődíjat. A maga 37 évével ő volt az idei mezőny legfiatalabb rendezője, a film pedig a leginkább formabontó alkotás. Egy sorozatgyilkos táncosnőről szól, aki titkolja nemét és szexuális vonzalmat érez az autók iránt. Találkozik egy tűzoltóval, aki tíz éve eltűnt fiát keresi. A főszerepet alakító Agathe Rousselle először játszott filmben. A díszbemutatón néhányan rosszul lettek, de a szervezők számítottak a közönség szélsőséges reakcióira, ezért a húsz mentőst is meghívtak a vetítésre. Az előző filmjét (Nyers) a kannibalizmusról forgató rendezőnő - akinek Sharon Stone adta át a fődíjat - köszönetét mondott a zsűrinek, amiért „a filmes élményeinkben és az életünkbe is több sokszínűségre szólít fel, és köszönet azért is a zsűrinek, hogy hagyta beengedni a szörnyeket”. A zsűri idén javarészt nőkből állt, akik Spike Lee amerikai rendező vezetésével hozták meg döntéseiket. A második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat megosztva ítélték oda egy iráni és egy finn filmnek. Az iráni Egy hős az Oscar-díjas Nader és Simin - Egy elválás története című film rendezőjének, Asz; gar Farhadinak újabb alkotása. Is: mételten olyan morális kérdéseket feszeget (hiúság, lelkifurdalás, becsület), amelyek lehetetlenné teszik a boldogságot és az előrejutást az iráni társadalomban. A finn alkotás egy fiatal rendezőnek, Juho Kuosmanennek egy oroszországi vonatozásról szóló Hatos kupé című filmje. A legjobb rendezés díját az Annette című film francia rendezőjé; nek, Leos Carax-nak ítélte a zsűri. A giccset művészi eszközként vállaló musicalfilm, az amerikai Sparks art; pop duó ötlete alapján készült. A legjobb forgatókönyv díját Ha: magucsi Rjuszuke japán rendező : Drive My Car című alkotása kapta, amely Murakami Haruki Férfiak nők nélkül című novelláskötetének egyik története alapján készült. A háromórás alkotás egy színházi rendező és ; egy fiatal lány találkozása, akiknek a múltjukkal kell szembesülniük. Ez a film érdemelte ki a nemzetközi filmkritikusok szövetségének ; (FIPRESCI) díját is. A zsűri díját megosztva kapta két szintén nagyon radikális alkotás: Nadav Lapid izraeli rendező újabb vádirata hazája kormánypolitikája ellen (Ahed térde), és az Arany Pál; mát 2010-ben elnyerő thaiföldi Api; csatpong Viraszethakul Kambo: dzsában forgatott, Memoria című szürreális alkotása Tilda Swintonnal és Jeanne Balibarral a főszerepben. A legjobb férfi alakítás díjat Caleb Landry Jones érdemelte ki Justin Kürzel Nitram című filmjében nyújtott alakításáért, amely a 35 áldozatot követelő, 1996-ban Port Arthurban elkövetett lövöldözés történetét dolgozza fel, a tömeggyilkos személyiségére koncentrálva. Renate Reinsve norvég színésznő kapta a legjobb női alakítás díját Joachim Trier A világ legrosszabb embere című filmjében nyújtott teljesítményéért, amely egy okos és szép, de magát folyamatosan megkérdőjelező mai harmincas nő magára találásának folyamatát és szerelmi életét mutatja be. A versenyprogramban szereplő magyar film, Enyedi Ildikó A feleségem története című, Füst Milán regényéből készült alkotása díj nélkül maradt, annak ellenére, hogy a fesztivál közönsége állótapssal jutalmazta a bemutatón, a francia sajtó pedig díjesélyesnek tartotta. Az esélylatolgatás már pénteken elkezdődött, de egyik kategóriában sem igazán jöttek be az újságírók tippjei. A korlátozások miatt idén kevesebb fesztiválozó és akkreditált újságíró érkezett, a szemle azonban elérte kitűzött célját: a filmes világ ismét ünnepelt, a sztárok felvonultak a vörös szőnyegen, a filmek telt ház előtt mentek. (MTI, juk) Huszonhárom óv után véget ért a Barátok közt A szombaton sugárzott 10 456. résszel véget ért az RTL Klub 1998-ban indult napi sorozata, a Barátok közt. A záróepizód végkifejletét maguk a színészek sem ismerték, mivel többféle befejezést is leforgattak velük, és nem lehetett tudni, melyiket választja a producer. A főbb karakterek története végül egy-egy nagy eseménnyel zárult, amivel az alkotók mindenkinek megteremtették azt a bizonyos „új életet”, amiről a sorozat főcímdalában szó van. Levente végre összeszedte bátorságát és Simon hathatós biztatására megkérte Nóra kezét. Novák Laci Las Vegasba repült új életet kezdeni, volt felesége, Gizi pedig Londonba - a reptéren összefutottak és szeretetben búcsúztak el egymástól. Kiderült, hogy Bartha Zsolt életben van és visszajött, hogy kislányával együtt elszöktesse Alizt, aki a saját édesanyjának sem árulta el, hová utaznak. Gigi és Olivér összeházasodtak, az esküvő volt a zárórész központi témája. A legnagyobb meglepetést a legvégére tartogatták: Berényi Miklós hosszú idő után felébredt a kómából. Az alkotók így hozták vissza egy rövid jelenet erejéig Szőke Zoltánt a képernyőre, aki a kezdetektől kulcsszereplő volt, de 2019 nyarán úgy döntött, kiszáll a sorozatból. A Barátok közt epizódjait a legsikeresebb időszakban több mint kétmillióan nézték naponta. Olyan jelentős színészek is felbukkantak benne, mint Tordy Géza, Takács Kati vagy Murányi Tünde. Két szlovákiai magyar színészt is láthattunk benne, Gubík Ágit és Tóth Károlyt, utóbbi 2019 októberétől alakította Simont. A szappanopera az elmúlt években már nem hozta a remélt nézettséget, bár továbbra is volt stabil rajongói bázisa. Ez a 23 év világviszonylatban is komoly teljesítménynek számít: epizódjai számát tekintve a Barátok közt az ötödik helyen áll. (juk) A szappanopera meghatározó szereplői (Fotó: RTL Klub) Elhunyt Ráday Mihály városvédő (Fotó: MTI) Szombat este közölte a család a hírt. 79 6ves korában meghalt Ráday Mihály Kossuthdíjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, számos műemlékvédelemmel foglalkozó könyv szerzője, tévéműsorok készítője. O volt az első televíziós Magyarországon, aki közérthetően, az átlagemberek figyelmét felkeltve mutatott rá épített örökségünk védelmének fontosságára. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező-operatőrként, illetve az ELTE-n művészettörténészként végzett. A hatvanas években kezdett dolgozni a Magyar Televízióban, és miközben több sikeres műsor és film rendezője vagy operatőre volt (Mi újság Pesten?, Keménykalap és krumpliorr, Bánk bán, Tudós nők), az igazán legendás alkotása, amiről egy ország ismerte meg, a harminc éven át futó Unokáink sem fogják látni... (avagy Városvédő Pállasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) című műsora volt, amelynek hatására több városban alakultak helyi műemlékvédő szervezetek. Elmondása szerint az ötlet úgy jött, hogy a Bánk bán című tévéfilmhez kerestek helyszínt, de mindenhol lepusztult műemlék épületeket találtak, ezért végül kénytelenek voltak egy ausztriai várban forgatni. „Mindig az a cél lebegett a szemem előtt, hogy legyen egy olyan biztos civil, társadalmi munkás háttér, amire az éppen aktuális kormányzat szakmailag is támaszkodhat, ha az ország kulturális örökségének védelméről komolyan gondolkozik” - mondta tavaly a Hvg.hunak adott interjújában. Ráday Mihály (1942-2021) A legendás műsort 30 év után, 2010-ben szüntette meg Magyar Televízió új vezetése. Az okok Ráday számára sem voltak világosak, vele csak annyit közöltek, hogy nyugdíjba kell mennie, de a műsor folytatásáról még egyeztetést ígértek neki, ami végül elmaradt. A műsor folytatásáért indított petíciót több ezren írták alá, eredménytelenül. „Évtizedekig úgy érezhettem, hallgatnak rám. Most nem hallgatnak, tehát lelkesen éneklem, hogy ne vágj ki minden fát, legalább néhanéha lazíts egy félórát... te ott fenn a magas létrán. Igen, meggyőződésem, hogy annak, aki a magas létrán ül, akitől minden ered, igenis lehet és kell kérdéseket föltenni, lehet ellentmondani” - mondta 2016-ban. Ráday 1990-től négy éven át országgyűlési képviselő volt az SZDSZ színeiben, emellett 17 évig tagja volt a Fővárosi Közgyűlésnek. O szervezte meg az Andrássy út kandelábereinek cseréjét, a Szabadság híd és a Lánchíd címereinek felújítását, a Clark Ádám téri mozaik címer helyreállítását, továbbá elindította Róth Miksa egykori házának múzeummá alakítását. Munkásságát az évek során számos szakmai díjjal ismerték el, halála előtt egy hónappal, június 17-én pedig Budapest díszpolgára lett. „Égy, a szoc-modem bűvöletében a múlt bármely emlékét, kincsét szemétdombra hajító korszakban klasszikus konzervatív úriemberként jelent meg a tévében és irányította egy ország figyelmét a szép részletekre, a még velünk élő, de gyorsan pusztuló értékekre. Mindig meggyőző és imponálóan erőteljes véleményt képviselt, - egy olyan világban, amelyben az emberek óvatoskodva másokhoz igazítják a véleményüket” - írta halála kapcsán Bojár András Iván, az Octogon építészeti folyóirat alapítója. (MTI, juk)
