Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-19 / 164. szám

8 I KULTÚRA 2021. július 19.1 www.ujszo.com Francia film kapta az Arany Pálmát A Titán a horror és a pszichológiai thriller határán mozog, rendezője az idei mezőny legfiatalabbja volt Julia Ducournau (középen) filmje főszereplőivel a bemutatón (Fotó: tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ A Titán című francia pszicho­lógiai thrillernak, Julia Du­cournau rendezésinek ítélte az Arany Pálmát szombat este a 74. cannes-i fesztivál zsű­rije. A magyar versenyfilm nem kapott díjat. Julia Ducournau a második női rendező a fesztivál történetében, aki átvehette az Arany Pálmát, 28 évvel Jane Campion után, aki a Zongora­leckével érdemelte ki a fődíjat. A maga 37 évével ő volt az idei me­zőny legfiatalabb rendezője, a film pedig a leginkább formabontó alko­tás. Egy sorozatgyilkos táncosnőről szól, aki titkolja nemét és szexuális vonzalmat érez az autók iránt. Ta­lálkozik egy tűzoltóval, aki tíz éve eltűnt fiát keresi. A főszerepet ala­kító Agathe Rousselle először ját­szott filmben. A díszbemutatón né­­hányan rosszul lettek, de a szerve­zők számítottak a közönség szélső­séges reakcióira, ezért a húsz men­tőst is meghívtak a vetítésre. Az elő­ző filmjét (Nyers) a kannibalizmus­ról forgató rendezőnő - akinek Sha­ron Stone adta át a fődíjat - köszö­netét mondott a zsűrinek, amiért „a filmes élményeinkben és az éle­tünkbe is több sokszínűségre szólít fel, és köszönet azért is a zsűrinek, hogy hagyta beengedni a szörnye­ket”. A zsűri idén javarészt nőkből állt, akik Spike Lee amerikai rendező ve­zetésével hozták meg döntéseiket. A második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat megosztva ítélték oda egy iráni és egy finn filmnek. Az iráni Egy hős az Oscar-díjas Nader és Simin - Egy elválás törté­nete című film rendezőjének, Asz­­; gar Farhadinak újabb alkotása. Is­­: mételten olyan morális kérdéseket feszeget (hiúság, lelkifurdalás, be­csület), amelyek lehetetlenné teszik a boldogságot és az előrejutást az iráni társadalomban. A finn alkotás egy fiatal rendező­nek, Juho Kuosmanennek egy orosz­­országi vonatozásról szóló Hatos kupé című filmje. A legjobb rendezés díját az An­nette című film francia rendezőjé­­; nek, Leos Carax-nak ítélte a zsűri. A giccset művészi eszközként vállaló musicalfilm, az amerikai Sparks art­­; pop duó ötlete alapján készült. A legjobb forgatókönyv díját Ha­­: magucsi Rjuszuke japán rendező : Drive My Car című alkotása kapta, amely Murakami Haruki Férfiak nők nélkül című novelláskötetének egyik története alapján készült. A három­órás alkotás egy színházi rendező és ; egy fiatal lány találkozása, akiknek a múltjukkal kell szembesülniük. Ez a film érdemelte ki a nemzetközi filmkritikusok szövetségének ; (FIPRESCI) díját is. A zsűri díját megosztva kapta két szintén nagyon radikális alkotás: Nadav Lapid izraeli rendező újabb vádirata hazája kormánypolitikája ellen (Ahed térde), és az Arany Pál­­; mát 2010-ben elnyerő thaiföldi Api­­; csatpong Viraszethakul Kambo­­: dzsában forgatott, Memoria című szürreális alkotása Tilda Swintonnal és Jeanne Balibarral a főszerepben. A legjobb férfi alakítás díjat Ca­leb Landry Jones érdemelte ki Justin Kürzel Nitram című filmjében nyúj­tott alakításáért, amely a 35 áldoza­tot követelő, 1996-ban Port Arthur­­ban elkövetett lövöldözés történetét dolgozza fel, a tömeggyilkos sze­mélyiségére koncentrálva. Renate Reinsve norvég színésznő kapta a legjobb női alakítás díját Jo­achim Trier A világ legrosszabb em­bere című filmjében nyújtott telje­sítményéért, amely egy okos és szép, de magát folyamatosan megkérdő­jelező mai harmincas nő magára ta­lálásának folyamatát és szerelmi életét mutatja be. A versenyprogramban szereplő magyar film, Enyedi Ildikó A fele­ségem története című, Füst Milán regényéből készült alkotása díj nél­kül maradt, annak ellenére, hogy a fesztivál közönsége állótapssal ju­talmazta a bemutatón, a francia sajtó pedig díjesélyesnek tartotta. Az esélylatolgatás már pénteken elkez­dődött, de egyik kategóriában sem igazán jöttek be az újságírók tippjei. A korlátozások miatt idén kevesebb fesztiválozó és akkreditált újságíró érkezett, a szemle azonban elérte kitűzött célját: a filmes világ ismét ünnepelt, a sztárok felvonultak a vö­rös szőnyegen, a filmek telt ház előtt mentek. (MTI, juk) Huszonhárom óv után véget ért a Barátok közt A szombaton sugárzott 10 456. résszel véget ért az RTL Klub 1998-ban indult napi sorozata, a Barátok közt. A záróepizód vég­kifejletét maguk a színészek sem ismerték, mivel többféle befeje­zést is leforgattak velük, és nem lehetett tudni, melyiket választja a producer. A főbb karakterek története vé­gül egy-egy nagy eseménnyel zá­rult, amivel az alkotók mindenki­nek megteremtették azt a bizonyos „új életet”, amiről a sorozat főcím­­dalában szó van. Levente végre összeszedte bátorságát és Simon hathatós biztatására megkérte Nó­ra kezét. Novák Laci Las Vegasba repült új életet kezdeni, volt fele­sége, Gizi pedig Londonba - a rep­téren összefutottak és szeretetben búcsúztak el egymástól. Kiderült, hogy Bartha Zsolt életben van és visszajött, hogy kis­lányával együtt elszöktesse Alizt, aki a saját édesanyjának sem árul­ta el, hová utaznak. Gigi és Olivér összeházasodtak, az esküvő volt a zárórész központi témája. A legnagyobb meglepetést a legvégére tartogatták: Berényi Miklós hosszú idő után felébredt a kómából. Az alkotók így hozták vissza egy rövid jelenet erejéig Szőke Zoltánt a képernyőre, aki a kezdetektől kulcsszereplő volt, de 2019 nyarán úgy döntött, kiszáll a sorozatból. A Barátok közt epizódjait a leg­sikeresebb időszakban több mint kétmillióan nézték naponta. Olyan jelentős színészek is felbukkantak benne, mint Tordy Géza, Takács Kati vagy Murányi Tünde. Két szlovákiai magyar színészt is lát­hattunk benne, Gubík Ágit és Tóth Károlyt, utóbbi 2019 októberétől alakította Simont. A szappanope­ra az elmúlt években már nem hozta a remélt nézettséget, bár to­vábbra is volt stabil rajongói bá­zisa. Ez a 23 év világviszonylatban is komoly teljesítménynek számít: epizódjai számát tekintve a Bará­tok közt az ötödik helyen áll. (juk) A szappanopera meghatározó szereplői (Fotó: RTL Klub) Elhunyt Ráday Mihály városvédő (Fotó: MTI) Szombat este közölte a család a hírt. 79 6ves korában meg­halt Ráday Mihály Kossuth­­díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, számos műemlékvédelemmel foglal­kozó könyv szerzője, tévémű­sorok készítője. O volt az első televíziós Magyar­­országon, aki közérthetően, az át­lagemberek figyelmét felkeltve mu­tatott rá épített örökségünk védel­mének fontosságára. A Színház- és Filmművészeti Fő­iskolán rendező-operatőrként, illet­ve az ELTE-n művészettörténész­ként végzett. A hatvanas években kezdett dolgozni a Magyar Televí­zióban, és miközben több sikeres műsor és film rendezője vagy ope­ratőre volt (Mi újság Pesten?, Ke­ménykalap és krumpliorr, Bánk bán, Tudós nők), az igazán legendás al­kotása, amiről egy ország ismerte meg, a harminc éven át futó Unoká­ink sem fogják látni... (avagy Vá­rosvédő Pállasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) című műsora volt, amelynek hatására több városban alakultak helyi műemlék­védő szervezetek. Elmondása szerint az ötlet úgy jött, hogy a Bánk bán című tévéfilmhez kerestek helyszínt, de mindenhol le­pusztult műemlék épületeket talál­tak, ezért végül kénytelenek voltak egy ausztriai várban forgatni. „Mindig az a cél lebegett a sze­mem előtt, hogy legyen egy olyan biztos civil, társadalmi munkás hát­tér, amire az éppen aktuális kor­mányzat szakmailag is támaszkod­hat, ha az ország kulturális öröksé­gének védelméről komolyan gon­dolkozik” - mondta tavaly a Hvg.hu­­nak adott interjújában. Ráday Mihály (1942-2021) A legendás műsort 30 év után, 2010-ben szüntette meg Magyar Te­levízió új vezetése. Az okok Ráday számára sem voltak világosak, vele csak annyit közöltek, hogy nyugdíj­ba kell mennie, de a műsor folytatá­sáról még egyeztetést ígértek neki, ami végül elmaradt. A műsor foly­tatásáért indított petíciót több ezren írták alá, eredménytelenül. „Évtizedekig úgy érezhettem, hallgatnak rám. Most nem hallgat­nak, tehát lelkesen éneklem, hogy ne vágj ki minden fát, legalább néha­­néha lazíts egy félórát... te ott fenn a magas létrán. Igen, meggyőződé­sem, hogy annak, aki a magas létrán ül, akitől minden ered, igenis lehet és kell kérdéseket föltenni, lehet el­lentmondani” - mondta 2016-ban. Ráday 1990-től négy éven át országgyűlési képviselő volt az SZDSZ színeiben, emellett 17 évig tagja volt a Fővárosi Közgyűlésnek. O szervezte meg az Andrássy út kandelábereinek cseréjét, a Szabad­ság híd és a Lánchíd címereinek fel­újítását, a Clark Ádám téri mozaik címer helyreállítását, továbbá elin­dította Róth Miksa egykori házának múzeummá alakítását. Munkásságát az évek során számos szakmai díjjal ismerték el, halála előtt egy hónap­pal, június 17-én pedig Budapest díszpolgára lett. „Égy, a szoc-modem bűvöletében a múlt bármely emlékét, kincsét sze­métdombra hajító korszakban klasszikus konzervatív úriember­ként jelent meg a tévében és irányí­totta egy ország figyelmét a szép részletekre, a még velünk élő, de gyorsan pusztuló értékekre. Mindig meggyőző és imponálóan erőteljes véleményt képviselt, - egy olyan vi­lágban, amelyben az emberek óva­toskodva másokhoz igazítják a vé­leményüket” - írta halála kapcsán Bojár András Iván, az Octogon épí­tészeti folyóirat alapítója. (MTI, juk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom