Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-19 / 164. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. július 19. I www.ujszo.com Megkínozták a nagykövet lányát Iszlámábád. Ismeretlen támadók rövid időre elrabolták és bántalmazták Afganisztán iszlámábádi nagykövetének lányát- közölte szombaton az afgán kormány. Szilszila Alihil hazafelé tartott a pakisztáni fővárosban, amikor néhány órára elhurcolták és súlyosan megkínozták- adta tudtul nyilatkozatában az afgán külügyminisztérium, további részleteket azonban nem közölt az Iszlámábádban elkövetett bűncselekményről. „Alihil kiszabadult elrablói fogságából, s azóta kórházi kezelésben részesül” - teszi hozzá a nyilatkozat, az incidens kivizsgálását és az afgán diplomaták biztonságának szavatolását követelve a pakisztáni féltől. A pakisztáni külügyminisztérium szerint az afgán nagykövetségtől olyan tájékoztatást kaptak, mely szerint az afgán nagykövet lánya bérelt jármüvei utazott, amikor megtámadták. A rendőrség nyomoz a „nyugtalanító incidens” ügyében, s a hatóságok megerősítették az afgán nagykövet és családja biztonsági őrizetét - áll a válasznyilatkozatban. (MTI) RÖVIDEN Zárt béketárgyalások Doha. Az afganisztáni harcok lezárását célzó béketárgyalások újabb fordulóját tartották szombaton a katari fővárosban. Az afgán kormány és a tálib lázadók magas szinten képviseltették magukat. A tárgyalások a nyilvánosság kizárásával folynak, de mindkét fél közzétette nyitó felszólalásának kivonatát. A kabuli kormányt képviselő küldöttség vezetője, Abdulla Abdulla, a nemzeti megbékélési tanács vezetője kiemelte, hogy az afgán lakosság szenved a folytonos erőszaktól, a konfliktust nem lehet lezárni katonai úton, mert a vesztes fél megtalálja a módját, hogy folytassa a harcot. Baradar móllá, a tálib mozgalom második számú vezetője szerint Afganisztánnak „erős, központosított, független, iszlám” államnak kell lennie. (MTI) Érvényes az eredmény Jereván. Elutasította az örmény alkotmánybíróság a parlamenti választás eredményét megkérdőjelező beadványt. A bírósági döntés megerősítette Nikol Pasinján ügyvezető kormányfő győzelmét a parlamenti választáson. A június 20-i voksoláson Pasinján pártja 71 parlamenti helyhez jutott, 29 mandátumot kapott a Robert Kocsaiján volt elnök vezette pártszövetség. Egy másik volt elnök, Szerzs Szargszján vezette pártszövetség hét képviselői helyet szerzett. Ezek a pártszövetségek és két kisebb párt megkérdőjelezte a választás eredményét és az alkotmánybírósághoz fordult, hogy feltételezettjogsértések miatt minősítse érvénytelennek a választást. E pártok képviselői kijelentették, hogy a bíróság politikai nyomásra döntött. (MTI) Johnson elkülönítésbe vonult MTI-TUDÓSÍTÁS London. Az előírásoknak megfelelően karanténba vonult Boris Johnson brit miniszterelnök, miután Sajid Javid egészségügyi miniszter koronavírus-szűrési lelete pozitív lett. Johnson londoni hivatalának vasárnapi közlése szerint ugyanebből az okból Rishi Sunak pénzügyminiszter is karanténba vonult. Johnson és Sunak az elmúlt napokban többször is hosszabb időt töltött Javid társaságában kormányzati értekezleteken. Sajid Javid szombaton jelentette be, hogy előző este „kissé bizonytalanul” érezte magát, elvégzett egy koronavírusgyorstesztet, melynek eredménye pozitív lett. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, a koronavírus elleni oltás mindkét adagját megkapta, és tünetei nagyon enyhék. A Downing Street első vasárnapi közlése még arról szólt, hogy Johnson és Sunak nem vonul elkülönítésbe, mindketten részt vesznek abban a próbajellegű programban, amely azt hivatott kideríteni, hasonló esetekben a kötelező karantént fel lehet-e váltani az érintettek sűrű, naponta elvégzett tesztelésével. A londoni miniszterelnöki hivatal e bejelentését hatalmas felzúdulás követte az ellenzék és több szakmai szervezet részéről, mivel a brit állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) kontaktuskutató szolgáltatása az elmúlt időszakban hetente már több mint félmillió embernek küldött automatikus értesítést arról, hogy elkülönítésbe kell vonulniuk, miután környezetükben valakinek a koronavírustesztje pozitív lett. Emiatt egyre nagyobb fennakadások keletkeznek a brit gazdaság legkülönbözőbb területein, sőt az értesítési rendszert alkalmazó NHS saját intézményeiben is, mivel alkalmazottak százezrei kénytelenek otthon maradni. Le kellett állítani vagy részben fel kellett függeszteni a 400 kilométeres londoni metróhálózat több vonalának működését, mivel a karanténra kötelezettek nagy száma miatt alig maradt munkára fogható metróvezető. Az áruházak arra figyelmeztették a kormányt, hogy élelmiszerhiány fenyeget, miután a beszállító cégek és a fuvarozó vállalatok alkalmazottai szintén tömegesen kénytelenek elkülönítésbe vonulni a mobiltelefonos NHS-alkalmazás által küldött értesítések nyomán. A Downing Street vasárnap kiadott első közleménye után - amely szerint Boris Johnson és Rishi Sunak nem vonul karanténba, hanem a próbajellegű tesztelési programban vesz részt - a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt állásfoglalást adott ki, amely szerint a miniszterelnöki hivatal azt az üzenetet küldte a társadalomnak, hogy éppen a kormányzati vezetőkre nem vonatkoznak az általuk mindenki más számára kötelezővé tett járványügyi szabályozások. A Downing Street két és fél órával az első közlemény kiadása után közölte, hogy a kormányfő és a pénzügyminiszter mégis elkülönítésbe vonul, és egyikük sem vesz részt a karanténkötelezettség esetleges felváltására kidolgozott tesztelési próbaprogramban. Martine Moise, Jovenel Moise Haiti nemrég meggyilkolt elnökének özvegye, akit a merénylet után lőtt sebekkel szállítottak Miami egyik kórházába, bejelentés nélkül hazatért (TASR/AP-feivétei) Díaz-Canel bírálta a „hazugságokat” Havanna. Bírálta a Kubában történt zavargásokról terjesztett „hazugságokat” szombaton a szigetország elnöke, aki a „forradalmi eszmék megerősítésének” szentelt havannai politikai gyűlésen beszélt több tízezer híve előtt. „Amit a világ Kubáról lát, hazugság” - jelentette ki hat nappal a kommunista kormány elleni tüntetések után Díaz-Canel, aki bírálta a közösségi portálokon teij esztett, erőszakoskodásra és vandalizmusra buzdító „hamis képeket”. „Arad a gyűlölet a közösségi portálon” - hangsúlyozta, miután vasárnap déltől szerda reggelig lekapcsolták az internethez való hozzáférést. Kubában „nem olyan kormány van hatalmon, amely elnyomná a népét” — mondta az államfő. (MTI) Összecsapások voltak Jeruzsálemben Emberek százait vették őrizetbe Addisz-Abeba. Emberek százait vették őrizetbe Addisz- Abebában azzal a gyanúval, hogy a tigréi lázadókat támogatják - közölte a rendőrség az etióp közszolgálati televízióban. Az előállítottakat azzal gyanúsítják, hogy a Tigréi Népi Felszabadítási Fronttal (TPLF) állnak kapcsolatban - közölte Getu Argav, a szövetségi főváros rendőrségének vezetője az EBC televízióban. Az ország északi részén korábban hatalmon lévő, befolyásos TPLF-et a hatóságok májusban terrorszervezetnek nyilvánították. „323 embert vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy támogatták a TPLF-et” - közölte a rendőrfőnök. „Azokat a vállalatokat, melyek a gyanú szerint kapcsolatban álltak a szervezettel, bezárták és jelenleg folyik az ügyükben a nyomozás.” Másokat kábítószer-fogyasztásért, fegyver birtoklásáért, a nemzeti zászló és az alkotmány megsértéséért vettek őrizetbe - tette hozzá Argav. Az őrizetbe vételekre akkor került sor, amikor a tigréi háború új dimenziókat öltött, több régióba ugyanis katonákat vezényeltek a lázadók ellen, akik Tigré tartomány területének legnagyobb részén visszavették az ellenőrzést az etióp szövetségi kormánytól. (MTI) Várni kell az új iráni kormányra Teherán/Kairó. A bécsi tárgyalások következő fordulójával várni kell az új iráni kormány augusztus eleji hivatalba lépéséig - közölte Abbász Aragcsi, Irán nukleáris tárgyalásokért felelős főtárgyalója. „Átmeneti időszakot élünk, mivel -demokratikus hatalomátadás zajlik a fővárosunkban. A bécsi tárgyalásoknak így nyilvánvalóan meg kell várniuk az új kormányzatunkat” - írta a Twitteren. A 2015-ös megállapodás (Közös Átfogó Cselekvési Terv, JCPOA) felélesztéséről szóló közvetett amerikai-iráni tárgyalások a legutóbbi, június 20-án véget ért forduló óta szünetelnek. Irán most világossá tette, hogy nem áll készen a folytatásra a megválasztott elnök, Ebrahim Raiszi hatalomra kerülése előtt. Aragcsi azt is kiemelte: az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának fel kell hagynia azzal, hogy a fogolycserét összekapcsolja az atomalkuval. Iránt, amely maroknyi iráni-amerikai állampolgárt tart fogva, jogvédők azzal vádolják, hogy kettős állampolgárokat tartóztatott le, hogy megpróbáljon engedményt kicsikarni más országoktól. Irán elutasította a vádakat. Teherán a hét elején közölte, hogy tárgyalásokat folytat az amerikai börtönökben és más országokban az amerikai szankciók megsértése miatt fogva tartott iráni foglyok szabadon bocsátásának biztosításáról. (MTI) MTI-HÍR Jeruzsálem. Összecsapások voltak Jeruzsálemben a Templomhegyen a muzulmán hívők és a rendőrség között a zsidó Szentély pusztulásának emléknapján (tisa beáv) - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál vasárnap. Vasárnap reggel a muzulmán hívők elbarikádozták magukat az Al-Aksza mecset mellett, hogy megakadályozzák a zsidó látogatók érkezését. A rendőrség tömegoszlató eszközökkel, köztük gumilövedékekkel űzte el a jelentésük szerint feléjük köveket dobáló palesztinokat. Később több mint ezer zsidó látogató lépett a Templom-hegyre, ahol a zsidók első és második Szentélye állt, amelyet ezen a napon romboltak le i. e. 586-ban a babiloniak, majd i. sz. 70-ben a rómaiak. A palesztin média szerint több palesztin aktivistát őrizetbe vettek a rendőrséggel történt összecsapások után. A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász elítélte és veszélyesnek nevezte az izraeli eszkalációt. A Szentély pusztulásának évfordulója, tisa beáv a zsidó vallás legfontosabb böjt- és gyásznapja. Az egykori zsidó Szentély helyén a középkor óta az Al-Aksza mecset áll, az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helye. A reggeli összecsapások után Naftali Bennett miniszterelnök helyzetértékelő megbeszélést folytatott Omer Barlev belbiztonsági miniszterrel és Kobi Sabtai rendőrfőkapitánnyal. A tanácskozáson a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a zsidók templom-hegyi látogatásának folytatása és rend biztosítása mellett döntött. Az egyezmények szerint a Templom-hegyet, arab nevén a Haram al-Sarifot muzulmánok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel. A zsidóknak szabad látogatni, de tilos imádkozni ezen a helyen. Május közepén a Templomhegyen történt összecsapások vezettek az Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász szervezet közötti Falak Őrzői hadművelethez. Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Kelet-Jeruzsálemet, ahol az óváros és benne a Templom-hegy található. (MTI)
