Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-19 / 164. szám

2 I KÖZÉLET 2021. július 19. I www.ujszo.com A magyar pártokat Gombaszög is megosztotta m$ A felvidéki magyar pártok fúziójának a lehetőségeiről és buktatóiról az Új Szó szervezésében Tokár Géza, Öllös László ésTóth Barnabás Felicián politológusokkal beszélgetett lapunk újságírója (Fotó: Gombaszog) CZÍMER GÁBOR Gombaszög. Az MKP és az összefogás politikusai mellett a szlovák kormánypártok, a Fidesz képviselői, valamint Gyimesi György is jelen volt a hétvégén a Gombaszögi Nyári Táborban. A Híd - többek közt Gyimesire hivatkozva - távol maradt, majd kiderült, a vezető szlovákiai magyar politikusok egyik vitájára a pártot meg sem hívták. A rendezvény szombati napján az egyik beszélgetésre a tábor szerve­zői meghívták az MKP-t, az Össze­fogást és Gyimesi Györgyöt, az OLaNO parlamenti képviselőjét, a Híd azonban, mint azt a párt szóvi­vője, Magdeme Klára lapunknak megerősítette, nem kapott meghí­vót. Erről Orosz Örs, a rendezvény főszervezője, aki az Összefogás al­­elnöke is egyben, lapunknak el­mondta, a Híd elnökével még ko­rábban beszélt erről a témáról, aki szerinte elzárkózott attól, hogy Gyi­­mesivel bármilyen kommunikációt folytasson. „így nem kapott meghí­vást” - mondta a Hídról szólva Orosz arról a beszélgetésről, amelyen az OEaNO-s politikuson kívül Berényi József, az MKP alelnöke, Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője vett részt, és amelyet Király Zsolt, a Körkép.sk főszerkesztője vezetett. A vita résztvevői, a moderátort bele­értve, saját bevallásuk szerint nem tudtak a Hídnak a konkrét program­ból való mellőzéséről, ezzel együtt azonban többször is hangoztatták, helytelen lépés volt a párt részéről, hogy távol maradt a rendezvénytől. Hidas kifogások Ahogy arról korábban beszámol­tunk, a Híd visszamondta részvéte­lét a Gombaszögi Nyári Tábor egy másik programpontjáról, az Új Szó által rendezett hárompárti vitáról. A Híd ezt azzal indokolta, hogy a ren­dezvény szervezői teret adtak az ál­taluk dezinformációs portálnak tar­tott Körkép.sk-nak és Gyimesinek. így a lapunk által az MKP, a Híd és az Összefogás képviselőinek rész­vételével szervezett vitára végül nem került sor. Ez lett volna az egyetlen programpont, ahová a Sólymos László vezette párt képviselői meg­hívást kaptak. Ehhez tartozó hír, hogy a sajtóban megjelent informá­ciók szerint az MKP elnöksége is olyan álláspontot képviselt, a párt maradjon távol a gombaszögi köz­életi vitáktól. Ezt azonban Berényi és az MKP elnöke, Forró Krisztián is tagadta. „Nem volt elnökségi ülé­sünk” - mondta Berényi. Gyimesi pedig visszautasította a Hídnak az irányába megfogalmazott vádjait, amelyek szerint a képviselő a három párt egyesülése ellen dol­gozik. „Mégis mivel tenném ezt?” - tette fel a kérdést. Egyben bírálta, hogy a Híd többek között az ő sze­mélyére hivatkozva mondta le az MKP és az Összefogás képviselői­vel folytatott közös nyilvános vitát. Körbezsarolás Az egyesülési szándékának han­got adó MKP, Híd és Összefogás kö­zötti tárgyalásokról, a fúzió lehető­ségeiről és buktatóiról így végül la­punk szervezésében, a rendezvény pénteki napján Öllös László, Tokár Géza és Tóth Barnabás Felicián po­litológusok beszélgettek. A szakér­tők egybehangzó véleménye szerint a három politikai szubjektum közötti egyeztetési folyamat jelenleg a köl­csönös zsarolási potenciálra épül. Mindhárom párt ugyanis kölcsönö­sen azzal fenyegetheti egymást, hogy amennyiben az adott szereplő kima­rad egy esetleges együttműködésből, a választásokon önállóan indul, a többi, magyarokat megszólítani szándékozó szubjektum sikeressé­gét veszélyeztetheti. Öllös arra is rá­mutatott, hogy a pártoknak a szlo­vákiai magyar társadalomban egy­fajta pozitív mintaadó szerepet kel­lene betölteniük. Homofóbvita A rendezvény közéleti beszélge­téseinek vendégei voltak a magyar és a szlovák parlament képviselői is. Németh Zsolt (Fidesz), a magyar Országgyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke kérdésünkre megismé­telte pártja álláspontját a magyar pe­dofilellenesnek nevezett, valójában azonban homofób intézkedéseket tartalmazó jogszabályról. Ennek ér­telmében tagadta, amit lapunk ha­sábjain Fiala-Butora János ember­jogi jogász publikált, mely szerint a szexuális kisebbségek diszkriminá­ciója nemzetközi szinten azt is je­lenti, hogy a magyar kormány a ha­táron túli magyar kisebbségekről is lemondott. Németh beszélgetőpart­nere, Martin Klus (SaS) szlovák külügyi államtitkár kijelentette, ő személyesen nagyon helyteleníti a kérdéses magyar jogszabályt. A szlovák kabinetnek azonban nincs a kérdésben egységes álláspontja, mert a kormánypártok nem egyfor­mán ítélik meg a problémát. A beszélgetésen felmerült, Klus februárban arról beszélt, azért nem akarták megengedni, hogy a Szlová­kia területén élő polgárok érzelmi vagy kulturális kötődés alapján fel­vehessék egy másik ország állam­­polgárságát, mert az olyan problé­mákat okozna, mint Kelet- Ukrajnában, Dél-Oszétiában és Ab­báziában. Mindhárom esetben arról van szó, hogy Oroszország az emlí­tett régiókban élő polgárok egy je­lentős részét valamilyen módon ma­gához tartozónak vagy állampolgá­rának tartja, amire hivatkozva aztán fegyveresen is támogatta az érintett térségek kiszakadását Ukrajnából és Grúziából. Klus a kijelentéséért nyilvánosan bocsánatot kért. „Soha nem tartottam a magyarul beszélő embereket biztonsági kockázatnak” - mondta. Az államtitkárt a kérdéses kijelentéséért korábban élesen bírál­ta Gyimesi is, aki üdvözölte az ál­lamtitkár bocsánatkérését és a köz­tük levő konfliktust lezártnak tekinti. A kettős állampolgársági tör­vényről a rendezvényen szintén vendégként részt vevő Juraj Seliga (Za l’udí) parlamenti képviselő kér­désünkre elmondta, kitart a kormá­nya álláspontja mellett. Eszerint egy másik ország útlevelét a jövőben is csak bizonyos feltételek, így például az ottani lakhely, vagy ingatlantu­lajdon mellett lehetne megszerezni. A munkáltatók szerint túl gyorsan nő a minimálbér A szlovákiai gazdáknak elegük lett az ígéretekből, több pénzt követelnek Pozsony. A munkáltatók szerint jövőre is indokolatlanul nagy összeggel nőhet a minimálbér, ami még nagyobb károkat okozhat a gazdaságnak, emiatt ugyanis le­lassulhat a foglalkoztatottság nö­vekedése. A munkaügyi minisztériumnak, a munkáltatóknak és a szakszer­vezeteknek július 15-éig kellett volna megállapodniuk a jövő évi minimálbér összegéről. Mivel ez nem sikerült, a minimálbér össze­ge ezúttal is az automatikus törvé­nyi mechanizmus alapján nő, vagyis a két évvel ezelőtti havi át­lagbérhez viszonyítva állapítják meg, ennek kell elérnie az 57 szá­zalékát. Konkrét számokban kife­jezve ez 23 eurós növekedést je­lent, vagyis az idei 623 euró jövőre 646-ranő. A Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) lapunknak eljuttatott közleményében jelezte, elfogad­ják a törvényi mechanizmus által okozott emelkedést. Ugyanakkor hangsúlyozzák, az efféle béreme­léseknél figyelembe kell venni a jelenlegi gazdasági nehézségeket. „Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány okoz­ta nehéz helyzetben felelősségtel­jesen kell hozzáállni a minimálbér emeléséhez, nehogy még nagyobb károkat okozzunk a gazdaságban és a munkapiacon. A közös célunk az, hogy a foglalkoztatottságot a lehető legmagasabb szinten tart­suk, ugyanúgy, ahogy a cégek életképességét is. Az előző évek­ben a minimálbér ugrásszerűen emelkedett, aránytalanul az átlag­bérhez, vagy akár a többi ország­ban levő minimálbérhez képest is” - üzente a munkáltatókat képvise­lő szervezet. Továbbá megjegyez­ték: már régóta támogatják a pár­beszédet arról, hogyan lehetne nö­velni az alacsony jövedelmű dol­gozók bérét úgy, hogy ne növe­kedjenek a munkaadók költségei. Úgy vélik, ezzel a stratégiával arra ösztönözhetnék a munkaadókat, hogy még több munkahelyet hoz­zanak létre az alacsony jövedelmű dolgozók számára. ÖSSZEFOGLALÓ A legdélebbi járáeok után fokozatosan a többi régióban is megkezdik az aratást, ami­hez a gazdák Magyarországról is kölcsönöznek kombájnokat. A kormányfő nagyobb állami támogatást ígér a mezőgazda­ságnak, a gazdák azonban már nem bíznak az ígéretekben. Pozsony. Az alacsonyabban fekvő déli, délnyugati járásokat követően az elmúlt napokban a magasabban fek­vő régiókban is hozzáláttak az őszi árpa aratásához, amit azonban több helyen is megakasztottak a hétvégi heves viharok. Hogy megakadályoz­zák a nagyobb károkat, és minél előbb végezzenek a munkákkal, a gazdák a külföldi kollégáiktól is kölcsönöznek munkagépeket, olyan régiókból, ahol már végeztek a munkákkal, vagy még az aratás előtt állnak. „Elsősorban Magyarországról és Morvaországból segítenek be az aratásba” - mondta el Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte Nagy­szombat környékén már az őszi búzát aratják, amelyből - a kedvezőtlen időjárás ellenére - egész jó termés ígérkezik. „Az árpa aratása már az északi régiókban, a Trencséni, Báni, Vágbesztercei, Privigyei járásban is megkezdődött, és csatlakoztak az aratókhoz a Bánfai, a Kassai és a Tő­­keterebesi járásokban gazdálkodók is” - tette hozzá Holéciová. Az aratókat a napokban Eduard Heger kormányfő is felkereste, na­gyobb állami támogatásokat ígérve az ágazatnak. „Tisztában vagyunk vele, hogy az elmúlt 10-20 évben a mező­­gazdaság nem volt könnyű helyzet­ben. Mi azért vagyunk itt, hogy ezen változtassunk. OÍyan igazságos tá­mogatási rendszert szeretnénk beve­zetni, amely mindenkinek előnyös lenne” - mondta el Heger. A gazdák érdekvédelmi szervezetei azonban már nem hisznek az ígéretekben, és konkrét lépéseket szorgalmaznak. ,.Egyelőre semmi olyan hivatalos in­formációval nem rendelkezünk, amely arról szólna, hogy jövőre nö­velnék az ágazatnak juttatott támo­gatásokat” - állítja Holéciová. Az SPPK szerint elsősorban a nemzeti támogatások összegét kel­lene megemelni, ez ugyanis Szlová­kiában elenyészően alacsony. „Ha a 2010 és 2019 közötti időszakot vesszük alapul, Szlovákiában az egy hektárra jutó átlagos támogatás 16 euró körül mozgott, míg az uniós át­lag ettől csaknem 30 euróval maga­sabb. Szlovákia azonban a környező országokhoz képest is aggasztóan alacsony támogatást nyújt a gazdák­nak. Míg 2019-ben az egy hektárra jutó mezőgazdasági és vidékfejlesz­tési támogatások Csehországban 118, Lengyelországban 35, Magyar­­országon pedig 33 euró körül mo­zogtak, Szlovákiában ez 23 euró volt” - tette hozzá Holéciová. Az SPPK szóvivője is elismeri azonban, hogy miután az új miniszter, Sámuel Vicán átvette a földművelésügyi tár­ca irányítását, látványosan javult a mezőgazdasági szakmai szervezetek és a szaktárca közötti kommuniká­ció, így van esély a pozitív változá­sokra. (ml, TASR) NAGYROLAND

Next

/
Oldalképek
Tartalom