Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-17 / 163. szám

4 RÉGIÓ 2021. július 17. | www.ujszo.com Egy zaklatott életű költőóriás tátraaljai nyughelye vataSőin Péter Hangulatos vidéken található Balassi Bálint (1554-1594) nyughelye a liptói Hibbán (Hybe), ahol rendszeres ven­dégek a magyar látogatók. Azt viszont még sosem bizonyították minden kétséget kizáróan, hogy 115 éve tényleg az ő maradványait temették újra a templomban. Illl:]:í3 „Hibbe városának, hol nyugszol, állása / Ott vagyon, Krivánnak hol magas havasa (...)” - hangzik el Ri­­may János versében, amelyet erede­tileg idősebb kortársa, Balassi Bálint műveinek kiadása elé szánt. Úgy tűnik, már abban a korban is felfi­gyeltek a liptói vidék karakteres mi­voltára, amely vonzerejéből mit sem vesztett 400 év alatt. Sokat látott templom A hibbei Mindenszentek-plébá­­niatemplomot 1300 körül építették gótikus stílusban, majd egy 17. szá­zadi tűzvész után átalakították, illet­ve kibővítették. Tornyot csak a 19. század elején kapott. Az apszis az épület legöregebb, még középkori eredetű része. 1963-ban nemzeti kul­turális emlékké nyilvánították az épületet. A településen hatodik éve szolgáló plébános, Frantisek Kocibal vezet minket végig a templomon. A fala­kon és az oltáron különböző restau­rátori szondák láthatóak, amellyel az eredeti festést és freskókat térképez­ték fel még 2004-ben. A barokk ol­társzobrokat végül fel is újították, azonban a középkori freskók helyre­­állítása több százezer euróba kerülne, így a teljes restaurálásra még várni kell - hiába próbálkozott meg már vele néhányszor maga a plébános is. „Kísérletet tettem a magyarországi kooperációra is, de mi Zsolna me­gyében vagyunk, ahol nincs lehető­ség ilyen határon átnyúló együttmű­ködésre” - mondja. Miért Hibbón temették? Balassi Bálint Esztergom 1594-es ostrománál sebesült meg május 19- én, majd L1 nappal később vérmér­gezésben hunyt el. Szentmártoni Szabó Géza egyik tanulmányában (megjelent: Magyarok térben és idő­ben 2., 1994) olvashatjuk, hogy Bá­lint holttestét unokabátyjának fia, Balassi Zsigmond vitette előbb a csa­lád birtokát képező Liptóújvárra. Fe­renc, a költő öccse nem sokkal ké­sőbbjúlius közepén tatárokkal vívott harc közben esett el. A testvérpárt még valószínűleg 1594 augusztusá­ban, együtt temették el a hibbei temp­lomban. Szentmártoni emlékeztet, ez a falu Liptóújvárhoz tartozott, s a templom kegyúri jogon lett a Balassi­­család temetkezési helye. A családból elsőként nem mást, mint Bálint édesanyját, Sulyok Annát helyezték örök nyugalomra a kriptá­ban 1573-ban. A temetkezési hely már akkor sem volt üres, ám exhu­málták a korábban oda temetett Ba­kabányai Farkas nevű pap maradvá­nyait. 1577-ben aztán a költő apja, Balassi János holtteste is a sírboltba került. A szülők és fiaik közös nyugvó­helyét sírkövek jelölték, azonban azok részben biztosan megsemmi-A hibbei Mindenszentek-plébániatemplom (A szerző felvételei) AZ EMUEKTARI ÁT Ál I ITTA IT A A Üút5> ARKOATVRSAVu; >TMZt.P v.i.urrtvM is o»*OKsr:c ' M.1MSZTER.H1MA F-S A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KV ! n-RÁt tv MIN "• m ILMA "AMÁJNUTABtT’V IMH msIAVIT' MlNiKTLi-n ■ AROOVLHO ’ O HM*’-1' r>E SP* I*n •»eWSUMs a o KI TTI hy MOV»< I (VRlUsV MPl.OMBAN NYUGSZIK BALASSA BÁLINT r'ÓWOV- tíS-’ faV ' ERGOM. magyartu;ntís/ansz kohó v DVAMAIRO < -itVMTO * H*AMF. I.F.ZI MAIVARV.t «.i:\fSANCVY BASMK A DHAMAÍH: BÁLINT BA1ASST tiviu.VN. lií i ;>ST1UHo>i. i,o" Atemplom bejáratánál található Balassi-emlékoszlop számukra is ismert személy testét helyezték örök nyugalomra. A Ba­­lassiak feltételezett maradványait Budapestre szállították, ahol Török Aurél orvos vetette szakszerű antro­pológiai vizsgálat alá. A csontvázak korát 300 évvel korábbra tette, s az elhunytak életkora is hozzávetőle­gesen megegyezik a három férfi élettartamával. Ugyanakkor fegyver okozta sérülést egyikükön sem azo­nosított az orvos, majd végül meg­állapította, a csontanyag nem szol­gál elég információval ahhoz, hogy pontosan azonosítani lehessen a sze­mélyek pontos kilétét. Az azonosítás bizonytalanságai ellenére elindult az újratemetés fo­lyamata, amelyet egy MTA-s bizott­ság irányított. 1898-as keltezésű az az emléktábla, amely ma is látható a sekrestye és a szószék között. A templom külső falára helyezett tábla ma már nincs meg. Az újratemetés­hez szükséges összeg összegyűjtése nehézkesen haladt - s amíg tartott, Balassi valószínűsíthető csontjait a liptószentmiklósi levéltárban tárol­ták. Végül 115 évvel ezelőtt, 1906. augusztus 7-én temették újra a há­rom csontvázat, a kripta bejáratát pedig lezárták. Mai emlékezet Balassi születésének és halálának évfordulóikor rendszeresek a hely­színi megemlékezések, amelyekről 1994-ben vagy 2004-ben lapunk új­ságírói is beszámoltak. 2004-ben például a templom bejárata mellett magyar és szlovák nyelvű emlék­oszlopot állíttattak a költő emlékére, s egyebek mellett szlovák nyelven is elhangoztak a versei. Frantisek Kocibal elmondta, idén és tavaly a járvány miatt senki sem kereste fel Balassi nyughelyét. Nor­mális körülmények között egyéb­ként rendszeresen látogatják a temp­lomot a főleg magyarországi, buda­pesti turisták. A plébános ugyan nem tud magyarul, de igény szerint tud adni a látogatóknak magyar nyelvű kinyomtatott ismertető szöveget - ha pedig a látogatók tudnak szlovákul, maga is elmondhatja a templom tör­ténetét. A templom és a sír felkere­sését nála, a hibbei parókián kell elő­re egyeztetni a 044/5296144-es te­lefonszámon. Szlovák jelentőség Hibbe fontos szerepet töltött be a szlovák művészet-, oktatás- és tu­dománytörténetben, így a helyszí­nen járva érdemes megismerkedni ezzel az oldallal is. Számos jeles alaknak látható a községben emlék­táblája. Közülük az egyik legjelen­tősebb alkotó Dobroslav Chrobák (1907-1951). A lírai próza egyik legfőbb képviselőjének emlékszo­báját is megtekinthetjük a helyi mú­zeummá alakított szülőházában. sültek, amikor a templom 1633-ban leégett. Vannak arra utaló források, hogy a helyiek még a 19. század ele­jén emlékezhettek egy latin feliratú kőre, amelyen a Valentinus Balassa név volt olvasható. Valóban az ősírja? Szentmártoni Szabó Géza össze­foglalójából megtudhatjuk, hogy Ba­lassi költészetének 19. század végi újrafelfedezése irányította a közvéle­mény figyelmét az akkorra már szin­te elfeledett hibbei sírboltra. A Ma­gyar Tudományos Akadémia ösz­tönzésére 1896-ban a liptói nemes­ség belefogott a sírhely azonosítá­sába. 1897 júniusában nyitották fel a kriptát, ám abban csak két plébános koporsóját találták meg. Emellett a templom közepén elhelyezkedő sírt is felnyitották, ahol többek között három, egymás fölé helyezett férfi csontvázra leltek rá, mellettük egy tollforgóval. A csontok „cseréjét” minden bizonnyal a hibbeiek hajtot­ták végre, akik a feledésbe merült előkelő holtak helyére két újabb, A Balassiak sírboltja nagyjából a szószék alatt helyezkedik el - jobbkéz felől a falon az 1898-as emléktábla látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom