Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-16 / 162. szám

8 I RÖVIDEN Uniós bíróság előtt Magyarország Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap az Európai Unió Bírósá­ga elé idézte Magyarországot a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korláto­zása miatt annak megállapításá­ra, hogy a magyar szabályozás ellentétes-e a menekültügyi el­járásokról szóló uniós irányelv­vel. Az Európai Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv vonatkozó cikke értel­mében az Európai Unió tagálla­mainak biztosítaniuk kell, hogy a területükön, illetve a határai­kon tartózkodó unión kívüli or­szág állampolgárai ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyúj­tásához való jogukat. (MTI) Meghalt a holland bűnügyi újságíró Amszterdam. Kilenc nappal az­után, hogy meglőtték Amszter­dam belvárosában, belehalt sé­rüléseibe Hollandia egyik legis­mertebb bűnügyi újságírója, Pe­ter R. de Vries. A közismert ok­nyomozó újságírót múlt kedden lőtték meg Amszterdam belvá­rosában, amikor távozott a hol­land RTL egyik műsorának fel­vételéről. Egy férfi adott le rá több lövést is, súlyos sebesülés érte a fejét, és bár az üggyel kap­csolatban két gyanúsítottat is le­tartóztattak, egyelőre nem tudni, hogy ki húzta meg a ravaszt. A 64 éves újságíró az elmúlt idők­ben részt vett egy szervezett bűnözéssel összefüggő nagysza­bású büntetőeljárásban is a ko­ronatanú tanácsadójaként. A koronatanú korábbi védőjét 2019 szeptemberében agyonlőtték. (Tx) Kiengedtók a volt román pártelnököt Bukarest. Jóváhagyta a korrup­cióért 2019 májusában bebör­tönzött Liviu Dragnea volt román szociáldemokrata (PSD) pártel­nök feltételes szabadlábra helye­zését a törvényszék, a végzés jogerős, Dragnea tegnap szaba­dult. Az akkor még kormányon lévő PSD-t erős kézzel vezető, és a bukaresti kormányt háttérből irányító politikust hivatali visszaélésre történő felbujtásért halmazati büntetésként 3,5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság. (MTI) Málta: 81 migránst mentettek ki Róma. 81 migránst vettek fedél­zetre a máltai hatóságok egy bár­káról a sziget partjainál. Az ille­gális bevándorlók bárkája 24 órája került bajba. Az olasz kor­mány bejelentette, felhagy a lí­biai parti őrség közvetlen finan­szírozásával. Luigi Di Maio olasz külügyminiszter közölte, országa kiképzést nyújt a líbiai parti őrség személyzetének, és hajókkal látja el az észak-afrikai államot. Olaszország és Málta ragaszkodik ahhoz, más uniós államok is vegyék ki a részüket a migránsok elosztásából. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. július 16.1 www.ujszo.com r Átmeneti tűzszünetet ajánlott fel az afgán Talibán MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Három hónapig tartó tűzszü­netet ajánlottak a tálibok az afgán kormánynak hótezer társuk szabadon bocsátásért cserébe - közölte a radikáli­sokkal tárgyaló afgán kormányküldöttség szóvivője. Kabul. Nader Naderi, az afgán kormányzati küldöttség szóvivője hatalmas kérésnek nevezte a felté­telt, hozzátéve, hogy a tálibok egy­úttal azt is követelték: az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa vegye le a radikáli­sok vezetőinek nevét a feketelistá­járól, és ennek érdekében Kabul gyakoroljon nyomást a világszerve­zetre. A tálibok fokozták a kor­mányerők elleni támadásaikat azóta, hogy Joe Biden amerikai elnök be­jelentette, augusztus végéig kivon­ják az amerikai csapatokat Afga­nisztánból. A radikálisok május óta jelentős területeket foglaltak el az ország vidéki részem, továbbá kulcsfontosságú határátkelőhelye­ket vontak irányításuk alá az iráni, a türkmén, a pakisztáni és a tádzsik határon is. Elemzők szerint jelenleg a kormányerők már csupán a tarto­mányi fővárosokat és a legfonto­sabb utakat ellenőrzik, sokan pedig attól tartanak, hogy az utolsó kül­földi katona távozásával az ország káoszba süllyed. Az afgán kormány és az iszlamista Talibán képviselői között tavaly szeptemberben béke­tárgyalások kezdődtek Dohában, ám az egyeztetések többször zátonyra futottak. Közel 350 afgán menekült a táli­bok támadása elől a szomszédos Tá­dzsikisztánba az elmúlt két napban - jelentette a Khovar tádzsik hírügy­nökség. „Az afgán menekültek Ba­­dahsán tartomány lakói, és a tálib fegyveres csoportok elől menekül­tek, hogy az életüket mentsék” - mondta el egy határőr, hozzátéve, hogy a menekültek fele gyerek volt, és két csecsemő is meghalt az út so­rán. Az összesen 345 fos csoportban 113 kislány, 64 kisfiú 91 férfi és 77 nő volt a forrás szerint. Néhány me­nekült még a jószágait is áthajtotta a határon. Múlt héten több mint ezer afgán katona kelt át a tádzsik határon a tálib lázadókkal folytatott harcokat követően. Oroszország közölte, hogy a tálibok jelenleg az afgán-tádzsik határ közel kétharmadát ellenőrzik. Július végén kezdi meg az ameri­kaiakat segítő afgánok és a család­tagjaik kimenekítését az Egyesült Államok - közölte a Fehér Ház. A kezdeti kitelepítési program várható­an 2500 főt érint, és a vízumkérel­mük elbírálásáig amerikai katonai lé­tesítményekben helyezik el őket. Eljárás a homofóbtörveny miatt ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A homofóbtörvóny ós egy mesekönyv megbüntetóse miatt is jogsértósi eljárás indult Magyarországgal szem­ben. Az Európai Bizottság kötelezettsógszegósi eljárást indított Lengyelország ellen is az LMBT-közössóghez tartozók alapvető jogainak megsórtóse miatt. Néhány héttel a melegeket a pe­­dofilokkal összemosó törvény meg­szavazását követően az Európai Bi­zottság úgy döntött, hogy jogsértési eljárást indít a magyar döntések ügyében. Mindez nem előzmény nélküli, a jogszabályt rendkívül he­ves nemzetközi bírálatok érték. Ur­sula von der Leyen, az Európai Bi­zottság elnöke június 23-án azt mondta, ez a törvény szégyenletes. A tegnap bejelentett - és a szerdai bizottsági kollégiumi ülésen jóvá­hagyott - eljárás összesen hat pon­ton állapítja meg, hogy a magyar törvény szembemegy a közösségi joganyaggal. Ezek a kifogások gya­korlatilag megegyeznek azokkal, amelyekkel kapcsolatban a Bizott­ság korábban már megkereste a ma­gyar kormányt. Ezek közé tartozik az e-kereskedelemről és az audiovizu­ális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvek, a szolgáltatások és áruk szabad mozgására vonatkozó uniós irányelv megsértése, és az adatvé­delmi szabályozásokra vonatkozó szabályozással is szembemegy a magyar jogszabály néhány pontja. Ugyancsak kötelezettségszegési eljárást indítottak a Meseország mindenkié című könyv kapcsán, mert a magyar hatóságok arra szólí­tották fel a kiadót, hogy a borítón tüntesse fel: a könyv „a hagyomá­nyos nemi szerepektől eltérő visel­kedést” mutat be. Az Európai Bizott­ságnak az az álláspontj a, hogy ez sérti a tisztességtelen kereskedelmi gya­korlatokról szóló irányelvet, illetve a szerző és a kiadó szólásszabadság­hoz való jogát is indokolatlanul kor­látozzák. Mindkét eljárás kapcsán felmerült az a kifogás, hogy a ma­gyar hatóságok nem tudták elma­gyarázni, hogy az LMBTQ-tartalom miért és hogyan érinti hátrányosan a gyermekek fejlődését. A kormány­nak két hónapja van a válaszadásra. Az Európai Bizottság kötelezett­ségszegési eljárást indított Lengyel­­ország ellen, amiért a lengyel ható­ságok nem válaszoltak teljes mérték­ben és megfelelő módon a brüsszeli testület megkeresésére a több len­gyel régió és település által elfoga­dott, úgynevezett LMBT-ideológia mentes zónákról szóló határozatok természetével és hatásával kapcso­latban - tájékoztatott tegnap az uniós bizottság. Az Európai Bizottság a közleményében arra emlékeztetett, hogy 2019-ben számos lengyel tele­pülés és régió fogadott el határozatot az úgynevezett LMBT-ideológia­­mentes zónák létrehozásáról. Az uniós testület aggodalmát fe­jezte ki amiatt, hogy ezek a nyilat­kozatok uniós jogot sérthetnek a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéstől való mentes­ség tekintetében. Elmondták, a bi­zottság részletes elemzéseket készít arról, hogy ezek a határozatok összeegyeztethetők-e az uniós jog­szabályokkal. Az értékelés elvégzé­séhez megfelelő és átfogó tájékoz­tatásra van szüksége a lengyel ható­ságoktól-írták. Arra hívták fel a figyelmet azon­ban, hogy a februárban tett bizott­sági felszólítás ellenére Lengyelor­szág eddig még nem nyújtotta be a kért információkat, válasz nélkül hagyva a kérések nagy részét. Len­gyelországnak két hónap áll a ren­delkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által megfogal­mazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a brüsszeli testület úgy hatá­rozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld, illetve végső lépés­ként az ügyet az Európai Unió Bí­rósága elé terjesztheti. (MTI, Eurolog) Abrams tankok iraki harctéren. Lengyelország 250 darab, a képen láthatónál újabb, M1A2 Abrams páncélost vásárol az Egyesült Államoktól. A korszerű eszközöket jövőre Lengyelország keleti részébe telepítik, ez lesz az ilyen tí­pusú Abrams páncélosok első rendszerbe állítása Európában. Jaroslaw Ka­­czynski biztonsági ügyekért felelős kormányfőheiyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke hangsúlyozta: Varsó ahhoz az elvhez tartja magát, hogy aki békét akar, készüljön a háborúra. A páncéloso­kat az amerikaiak a T-14 Armata orosz harckocsi ellensúlyaként fejlesztet­ték ki. Az egész ügylet értéke 23,3 milliárd zloty (5,15 milliárd euró). (TASR/AP) Ezreket tartóztattak le Havanna. Több mint ötezer em­bert őrizetbe vettek a hatóságok a kubai kormányellenes megmoz­dulásokon az utóbbi három nap­ban. A civil szervezetek és más források beszámolói alapján összeállított helyzetértékelés sze­rint az előállítottak között körül­belül 120 aktivista és újságíró van. A biztonsági erők egyes esetekben brutális módszereket alkalmaztak. Sajtóhírek szerint egy tüntető éle­tét vesztette hétfőn Havannában, azt azonban nem tudni, hogy pon­tosan milyen körülmények között. A kormány bejelentette: ideigle­nesen feloldja az utazók által be­vihető élelmiszerek és gyógysze­rek mennyiségére vonatkozó kor­látozásokat. Elemzők szerint ezzel a hatóságok engedni kívánnak a tiltakozók egyik követelésének, miszerint el kell törölni a vámkor­látozásokat azon alapvető cikkek­re, amelyekből súlyos hiány ala­kult ki az országban. Manuel Mar­rero miniszterelnök arról számolt be, hogy az intézkedés jövő hétfő­től lesz hatályban egészen év vé­géig, de nem említette, hogy ennek bármi köze lenne a tüntetésekhez. Vasárnap több kubai városban is demonstráltak a kormány ellen, ezrek vonultak utcára, hogy tilta­kozzanak a nehéz gazdasági hely­zet és általánosságban véve a dik­tatórikus vezetés, illetve a koronavírus-járvány miatt elren­delt korlátozások ellen. A tünte­tések később összecsapásokba torkolltak, miután Miguel Díaz- Canel kubai elnök felszólította hí­veit: vonuljanak utcára, és szán­janak szembe a tiltakozókkal. A kormány által elkövetett hibák is szerepet játszhattak a Kubában ki­tört tüntetésekben - ismerte el szerda esti beszédében az ország elnöke, Miguel Díaz-Canel, aki a múlt hétvégén kitört tüntetéssoro­zattal kapcsolatban először beszélt Havanna felelősségéről. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom