Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-16 / 162. szám

4 I RÉGIÓ 2021. július 16. lwww.ujszo.com Az illegális építmények az elárasztás gátjai Abodakitó partján szerényebb házikókállnak (Somogyi Tibor felvétele) SOMOGYI KATALIN A legutóbbi tavaszi, illetve nyári elárasztásokkor ismát napirendre került a régi Duna­­partján, az ágrendszer területén, valamint a bodaki ás a sülyi tó mellett sokasodó illegális építmények problémája. mmmvfíism A májusban megvalósult második elárasztás különleges lehetett volna, hiszen hosszú évek óta először for­dult elő, hogy a tavaszi elárasztás után egy még nagyobb, nyári zsilipnyitás is megvalósult. Jobban mondva meg­valósult volna, ha a tervezett percen­kénti 120 köbméteres vízhozamot nem kellett volna visszafogni 90 köb­méterre. A vízmennyiséget kizárólag azért kellett csökkenteni, mert a na­gyobb vízmennyiség elárasztotta volna az ártérben illegálisan felépített házakat. így ismét a természet Járt pórul” az önző emberi gondolkodás­­mód miatt, mert bármennyire is tör­vényt szegtek a házépítők, természe­tesen az emberélet és az ember érté­keinek megóvása mindenek felett áll. Ján Budaj (OEaNO) környezetvédel­mi miniszter a nyári elárasztási ku­darc után azt mondta, a jövőben tü­zetesen megvizsgáltatja az ártérben illegálisan felépített víkendházak, nyaralók, lakóházak ügyét. Cölöpös kunyhók Körbejártuk az érintett területeket a bodaki, a sülyi, a vajkai és a szarvai kataszterekben, pontosabban ott, ahol megtudtuk közelíteni a felépített há­zakat. A Bodakhoz tartozó folyópar­ton épült nyaralók legnagyobb része legálisan épült, és tulajdonosaik ren­des bérleti szerződést kötöttek a Úr­béres Társasággal egy meghatározott időtartamra. A társaság több szerző­dést nem hosszabbított meg, miután lejártak, de vannak olyan bérleti szer­ződések is, amelyek 99 évre garan­tálják a bérlő jogait. Világi Tamás, Bodak polgármestere szerint vannak illegális építmények is, de ezek eltá­volítása hosszadalmas folyamat. A lejárt bérleti szerződésű házak tulaj­donosai is tovább fizetik az éves bér­leti díjat, abban bíznak, hogy ha ezt az Úrbéres Társaság elfogadja, akkor minden rendben van és a bérlet az ed­digi gyakorlat mintájára folytatódik tovább. A Duna partján épült házak legtöbbje cölöpökön áll, hiszen még a vízerőmű megépítése előtt épültek, amikor még természetes módon zaj­lott az elárasztás, vagyis az Alpokból lezúduló olvadó hótakaró hatására a folyó kilépett a medréből, és elárasz­totta a szárazföldi Duna-deltát. Tóparti önkény Más a helyzet a Bodak, a Vajka, a Szarva és a Sülyhöz tartozó tó part­szakaszain épült házakkal. Ez a tó, is­mertebb nevén csak sülyi tó, a vajka­ival együtt a bősi vízi erőmű „hoza­­dékai”, mert innen bányászták az épí­téshez szükséges kavicsot. A tó észa­ki partján épült házak a szarvai Úr­béres Társasághoz tartoznak, legáli­san, építkezési engedéllyel. A tó déli partján álló házak, a bodaki és a vaj­­kai Úrbéres Társasághoz, viszont va­lamennyi illegális építmény, egyikre sem adtak ki építkezési és használat­ba vételi engedélyt. A déli oldalhoz egyetlen út vezet, mégpedig a sülyi partszakasz mentén. Az út egy bizo­nyos ponton egy lezárt kapuval van eítorlaszolva, tovább csak a háztulaj­donosok mehetnek. Annak ellenére van elzárva az út, hogy egy mindenki által használható területről van szó, amely ráadásul természetvédelmi te­rület is. A kapura erősített számos til­tó tábla egyike arra hívja fel a figyel­met, hogy a kapun túl magánterület van és idegeneknek tilos a belépés. Már a kapu előtti stégről is leparan­csolt bennünket a legközelebbi ví­­kendház éber tulajdonosa. Nem na­gyon szeretik errefelé a kíváncsisko­dókat, pláne ha fényképezőgéppel, esetleg kamerával érkeznek. A har­cias tulajdonos végül megenyhült és beszédbe elegyedett velünk. El­mondtuk, úgy tudjuk, a tó partján ta­lálható illegális építményekkel a jö­vőben a környezetvédelmi miniszté­rium foglalkozni fog, és még az sem kizárt, hogy az elbontásukról dönte­nek. Megtudtuk, ilyesmivel már töb­ben és többször is fenyegetőztek, de ha tudnánk milyen magas beosztású emberek a házak tulajdonosai, eszünkbe sem jutna elhinni az ilyen híreket. Bár kedélyesen elcseveg­tünk, a kapun túl nem mehettünk. ,.Barátunk” azt is elmesélte, hogy va­lamikor a kilencvenes években épí­tette a víkendházát, amely napele­mekkel felszerelve teljes komfortot nyújt, annak ellenére, hogy a kapun túl nincs áram. Mivel a kapun nem jutottunk be, nem vehettük szemügyre az illegális építményeket. Állítólag minden ház­nak saját emésztőgödre van, a sze­metes kukákat pedig heti rendszeres­séggel kiüríti a kukásautó. Csatorna­hálózat nincs, hiszen azon túl, hogy természetvédelmi területről van szó, ártérben van az összes épület. Az oda vezető útszakasz szándékosan van romos állapotban, mert a Sülyhöz tartozó partszakasz népszerű furdő­­zőhely, ahol gyerekek szaladgálnak. Az építkezési engedély nélkül épített víkendházakat a tó déli oldalán csak ezen az úton lehet megközelíteni. így a legtöbbször drágább márkájú au­tókkal közlekedő tulajdonosok két­szer is meggondolják, milyen sebes­séggel robogjanak a hepehupás úton, ahol bármikor kifuthat egy gyerek a szabad strandról. A vízben bójákkal és szalaggal van behatárolva az a rész, amely Süly község kataszterébe tar­tozik és körülbelül 10-20 méterre van a parttól. Kérdésünkre, hogy mi lesz azokkal az elvetemültekkel, akik a bójákon túl merészkednek az össze­sen több mint 70 hektárnyi vízfelületű tóban, a helyiektől azt a választ kap­tuk, hogy volt már példa arra is, hogy rendőrt hívtak. Azt, hogy a rendőrök miként járnak el ilyen helyzetben, il­letve ki és hogyan pótolj a a bój ák közti megbontott szalagokat, már nem tud­tuk meg. Szeretem a természetet A saját bevallása szerint a pozso­nyi állandó lakhelyű beszélgetőtár­sunk kérdésünkre szívesen elmondta, hogy a természet szeretete sarkallta őt arra, hogy víkendházát építsen a tó partján, a második szintű védettséget élvező táj kellős közepén. „Most mondja meg, kinek mi baja velünk? Hiszen törődünk ezzel a területtel, rendben tartjuk, miért ne állhatnának itt ezek a víkendházak?” - kérdezte többször is felháborodva a neve el­hallgatását kérő háztulajdonos. Ezzel a sajátos logikával a jövőben, akár a Szlovák Paradicsom, vagy a Magas- Tátra egyik tisztásán is felépíthetné valaki a víkendházát, hiszen ugyan­olyan természetvédelmi területről van szó, mint a sülyi tó esetében. Az árasztások sem igazán izgatják, hi­szen ha lemegy az ár, újrafesti a házat kívül-belül és kész. Ezen a partsza­kaszon természetesen senkinek nincs biztosítása. Van legális módszer is „A legnagyobb gond az, hogy az il­legális építmény eltávolítására irá­nyuló eljárás csak az épület tulajdo­nosával szemben kezdeményezhető. Ezeknél az épületeknél viszont a te­rület és az épület tulajdonosa nem azonos. Hiába ismeijük a telektulaj­donost, nem tudjuk ki az épület tu­lajdonosa, mert az érintett terület tu­lajdonosa nem hajlandó kiadni a háztulajdonosok nevét. Ezek a há­zak nem a községi kataszter belte­rületén épültek, hanem a szabad­idős, a rekreációs zónában, amihez a környezetvédelmi minisztérium út­mutatást adott, hogy milyen feltéte­lek mellett engedélyezett az építke­zés” - magyarázza Álló Donát, Vaj­­ka polgármestere. Mind a sülyi, mind a vajkai tóparti építkezéseket csak azok északi partján engedélyezték (a sülyi tónál ezt is csak utólagosan), azzal akitétellel, hogy ajövőben sem engedélyezett a déli part beépítése. Ez a vajkai tó esetében maradékta­lanul teljesült is. Nem úgy a sülyi tó­nál a lezárt úttal és lelakatolt kapu­val. Természetvédelmi területen lehet építkezni, de attól az még nem lesz törvényes. Utólagos engedélyezés csak akkor lehetséges, ha az építke­ző bizonyítja, hogy nem sértett köz­érdeket. Mivel ezek az épületek ter­mészetvédelmi területen épültek, fennáll a gyanú, hogy minden egyes építkező bűncselekményt követett el azzal, hogy megszegte a környezet­védelmi törvényt. Meglátjuk, mit lép a környezetvédelmi minisztérium. Uj jelzőlámpás kereszteződés Dunaszerdahelyen KISS BARTALOSÉVA Heteken belül bekapcsolhat­ják a jelzőlámpákat a Tesco bevásárlóközpont és az 572- es másodrendű főút kereszte­ződésében. Biztonságosabb és folyamatosabb közlekedést várnak a fejlesztéstől. DUNASZERPAHELY Már felszerelték a jelzőlámpákat a bevásárlóközpont melletti elkerülő út és a városon áthaladó másodrendű főút kereszteződésében. A technikai feladatok megoldása után, még a nyáron bekapcsolják a jelzőlámpá­kat. „A kereszteződésben be kell programozni a lámpákat. A vasúti át-Akonstrukciómárkészvan, néhány feladatot azonban még el kellvégezni, mi­előtt bekapcsolják a lámpákat (A szerző felvétele) járó közelsége miatt össze kell han­golni a két jelzőberendezést, hiszen ha épp vonat halad át a síneken, ak­kor nem mutathat zöld jelzést a má­sik lámpa” - vázolta a feladatokat Hájos Zoltán polgármester, hozzáté­ve, azon dolgoznak, hogy minél előbb az új lámpákkal irányíthassák a for­galmat. A kivitelezés és programo­zás után a vasúttársaság hozzájáru­lására is szükség lesz. Az új keresz­teződésnek köszönhetően biztonsá­gosabb, de mégis folyamatosabb le­het a forgalom a szakaszon, ahol az elmúlt időszakban megnövekedett a teher- és személyforgalom. Hájos Zoltán megjegyezte, hogy napról napra több autó halad át a városon, valamint a Csallóközkürtre, Nagy­­udvamokra vezető utakat és a Pozso­nyi utat összekötő elkerülőt is egyre több autós használja. Az autósok kí­váncsian várják, hogyan válik be az új rendszer, egyikük elárulta, attól tart, hogy a kora esti vakító napsu­garak miatt nem lehet majd tisztán látni, hogy mit mutat a lámpa. Az a kérdés is felmerül, hogy betartják-e majd az autósok a vasúti átjárókon érvényes szabályokat, a jelzőlámpás kereszteződéstől pár méterre már vasúti vágány fűt, ahol szintén lámpa figyelmeztet a közelgő szerelvényre. Á város korábban a bevásárlóköz­pont mögötti kereszteződésben is forgalomlassító elemeket épített ki. Hájos Zoltán korábban azt nyilat­kozta, hogy az emelt szintű keresz­teződésekkel lassíthatják és bizton­ságosabbá tehetik a forgalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom