Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-14 / 160. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Nincs veszélyben az óriáspanda? Már Kínában sem számít veszélyeztetettnek az óriáspanda, ám még mindig sérülékeny - jelentették be kínai szakértők. A kategóriát akkor változtatták meg, amikor a vadon élő óriáspandák száma elérte az 1800-at. Jelenlegi státuszuk „életkörülményeik javulását és az élőhelyük épségének megóvására tett kínai erőfeszítéseket” tükrözi - idézte a BBC hírportálja Cuj Suhung, a környezetvédelmi minisztérium vezetője szavait, amelyek egy sajtótájékoztatón hangzottak el. Az óriáspandákat Kínában évekkel azután sorolták új kategóriába, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2016-ban a levette a veszélyeztetettek listájáról, és a sebezhetők közé helyezte őket. Akkor a kínai szakértők vitatták a döntést arra hivatkozva, hogy ennek alapján az emberek azt hihetik, csökkenthetők a védelmi erőfeszítések. A kínai közösségi média felhasználói örömmel üdvözölték a friss kínai döntést, mert ez azt bizonyítja, hogy van értelme a védelemnek. „Sok év kemény munkájának eredménye ez. Gratulálok minden állatvédőnek” - írta egy Veibo-felhasználó. Szakértők szerint a siker nagymértékben annak a kínai erőfeszítésnek tulajdonítható, amellyel újratelepítették és újranépesítették a bambuszerdőket. A bambusz a pandák étrendjének 99 százalékát képezi. Az állatkertek szintén nagy erőkkel igyekeznek növelni a pandák számát a fogságban tartott állatok szaporítási módszereinek segítségével. (MTI) 301 Bár már nem veszélyeztetett, továbbra is sérülékeny (Shutterstock) 2021. július 14. I www.ujszo.com A kutyákat az emberi környezetben történő evolúciójuk és fejlődésük ideális modellfajjá tette a tehetségben, illetve a kognitív képességekben mutatkozó variációk eredetének tanulmányozására (Shutterstock) A kutyák is lehetnek tehetségesek ÖSSZEFOGLALÓ Bár házi kedvenceink túlnyomó többsége számára küzdelmet jelent a tárgyak nevének elsajátítása, szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelve tudásukat, találunk köztük olyanokat is, amelyek láthatóan könnyedén elég nagy szókincsre tudnak szert tenni-állítjákaz ELTE etolégusai. A Családi Kutya Program kutatócsoportja 40 kutyát intenzív, három hónapig tartó tréningprogramban képzett. A kutyáknak legalább két kutyajáték nevét kellett megtanulniuk, ugyanis ez a minimális számú tárgy ahhoz, hogy fel lehessen mérni, meg tudják-e különböztetni a tárgyakat a nevük alapján. A tréningprogram napi, kutya és gazdája közötti játékos interakciókat jelentett, amelyek során a gazda többször megismételte a játék nevét, valamint heti foglalkozásokat egy kutyakiképző vezetésével. „Először azt feltételeztük, hogy a fejlődési tényezők, mint például a kölyökkori neuroplaszticitás (vagyis hogy a kölyökkutyák gyorsabban megtanulják a tárgyak neveit, mint a felnőtt kutyák), szerepet játszhat a folyamatokban, ezért a vizsgálatra felnőtt és kölyökkutyákat egyaránt toboroztunk - számol be Claudia Fugázza, a projekt vezető kutatója. - Ugyanakkor meglfepődve tapasztaltuk, hogy az intenzív tréning ellenére a kutyák többsége függetlenül az életkorától nem mutatott bizonyítékot a tanulásra. Még meglepőbb volt, hogy 7 felnőtt kutya kivételes tanulási képességet mutatott: a két játéknév mellett további 11-37 új nevet is megtanultak a vizsgálat során” — folytatja a kutató. E 7 kutya közül 6- nak már volt szókincse, azaz már tudta néhány játékának a nevét, amikor a vizsgálat megkezdődött. Az Oliva nevű hetedik kutya korábban nem tanult neveket, mégis mindössze két hónap alatt 21-et megtanult, tartva a lépést a többi 6 tehetséges szótanuló társával. Ez arra utalhat, hogy az objektumnevek elsajátításának kivételes képessége nem feltételez korábbi tapasztalatokat. „Mind a 7 tehetséges szótanuló kutya border collie, egy olyan terelő fajta, melyet az emberrel való együttműködésre szelektáltak - magyarázza Shany Dror, a tanulmány társszerzője. - De fontos észben tartanunk, hogy azok között a kutyák között is volt 18 border collie, amelyeknél semmiféle bizonyítékot nem találtunk, hogy megtanulták volna a játékok neveit.” Sőt, a szakirodalomban is találunk más fajtájú szótanuló kutyákat. Például egy korábbi tanulmány ezt a képességet egy yorkshire terrier esetében írta le. Bár az esélyeket növelheti, nem szükséges, hogy border collie legyen egy kutya ahhoz, hogy tehetséges szótanuló váljék belőle. „Érdekesnek tartjuk, hogy ebben a kognitív tulajdonságban (azaz a tárgynevek megtanulásának képességében) milyen extrém mértékű az egyedek közötti variabilitás, és úgy gondoljuk, hogy tudományos utazásunk még csak most kezdődik. A cél, hogy megértsük, honnan ered az ember vagy valamely más faj néhány egyedének adott területen mutatott különös tehetsége” - összegez Miklósi Ádám, az Etológiái Tanszék vezetője és a tanulmány társszerzője, aki szerint a kutyákat az emberi környezetben történő evolúciójuk és fejlődésük ideális modellfajjá tette a tehetségben, illetve a kognitív képességekben mutatkozó variációk eredetének tanulmányozására. Hogy több ilyen ritka, tehetséges szótanuló kutyát toborozzanak kutatásaikhoz, az ELTE kutatói elindították a Genius Dog Challenge kampányt, amely a szociális médiának köszönhetően szerte a világon ismertté vált. (ELTE) Valószínűleg élve főzte meg a hőhullám a kagylókat A kagylófélék tömeges pusztulása ideiglenesen befolyásolja a víz minőségét, mivel ezek az állatok megszűrik a tengervizet, és eléggé tisztán tartják ahhoz, hogy a napfény lejusson a fenékre, ahol a tengerifű nyújt élőhelyet más fajok számára (Shutterstock) MTI-HÍR Valószínűleg megfőzte a hőhullám a kagylókat Brit Columbia partjainál: több mint egymilliárd tengeri állatot ölt meg az elmúlt hét sosem látott hőhulláma Kanada csendesóceáni partvidékén. Az úgynevezett hőkupola, amely öt napra beborította Nyugat-Kanadát és az Egyesült Államok északnyugati részét, a partok mentén 40 Celsius-fok fölé emelte a hőmérsékleteket, hosszú ideje fennálló rekordokat döntve - írja a The Guardian online kiadása. A kíméletlen hőség a becslések szerint Brit Columbiában mintegy 500 embert ölt meg és több száz erdőtűzben játszott szerepet, melyek jelenleg is égnek. Igazán pusztító hatással azonban a tengeri élővilágra volt a hőség a tudósok szerint. Christopher Harley-nak, a Brit columbiai Egyetem tengerbiológusának számításai szerint több mint egymilliárd tengeri állat pusztulhatott el a szokatlan hőségben. A Vancouverhez közeli partszakaszokon .tett séta jól szemlélteti a pusztítás mértékét - emelte ki a kutató. „A parti talaj általában nem ropog, amikor ott sétálsz. De olyan sok üres kagyló hever mindenfelé, hogy nem lehet nem rálépni a halott állatokra” - mondta Harley, akinek orrát megcsapta a megfőtt és rohadó kagylók szaga. A sekély vízben bomlásnak indult csigák, tengeri csillagok hevertek. Míg Vancouver körül 35-40 Celsius-fokot mértek, Harley és munkatársai infravörös kamerák segítségével 50 fok fölötti hőmérsékleteket regisztráltak a sziklás partok mentén. A kagylófélék tömeges pusztulása ideiglenesen befolyásolja a víz minőségét, mivel ezek az állatok megszűrik a tengervizet, és eléggé tisztán tartják ahhoz, hogy a napfény lejusson a fenékre, ahol a tengerifu nyújt élőhelyet más fajok számára. Míg egyes kagylók (kékkagylók) populációi két év alatt regenerálódnak, más kagylófélék és számos tengeri csillag évtizedekig él, és sokkal lassabban áll helyre a populációjuk. Szakértők szerint a tartománynak alkalmazkodnia kell a klímaváltozás eredményeként a jövőben várható hirtelen és tartós hőhullámokhoz. A következő héten újabb hőhullám érheti el az Egyesült Államok nyugati részét és Kanada délnyugati területeit. A szakértők a szélsőségesen magas hőmérsékletekhez nem alkalmazkodott ökoszisztémák sebezhetőségére figyelmeztetnek.
