Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-14 / 160. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. július 14. | www.ujszo.com röviden Letartóztatási hullám Kubában Török haderőt fenyegető tálibok Kabul. Az afgán kormánnyal szemben álló tálib mozgalom ar­ra figyelmeztetett, hogy megtá­madja a török erőket, ha azok Afganisztánban maradnak. A nyilatkozat azután jelent meg, hogy Ankara felajánlotta, a nyu­gati békefenntartó erők kivonu­lása után működteti és őrzi a fő­város, Kabul repülőterét. A táli­bok visszaállítanák az iszlám törvénykezés, a saría radikális formáját Afganisztánban, ha is­mét hatalomra kerülnének—erről a szélsőséges iszlamisták egyik „bírája” beszélt. A 38 éves Gul Rahim tolvajok végtagjainak le­vágásáról beszélt, nők számára kiállítandó házelhagyási enge­délyekről, illetve arról, hogy ki­végzési módszerként falakat dönthetnek meleg férfiakra. (MTI) Ortega csípi Amerika szemét Washington. Az Egyesült Ál­lamok vízumkorlátozásokat ve­zet be száz nicaraguai vezetővel szemben-jelentette be Antony Blinken amerikai külügymi­niszter. A büntetőintézkedéseket a nicaraguai nemzetgyűléshez és a bírósági rendszerhez kötődő személyekkel szemben léptették életbe, amivel Washington nyo­mást kíván gyakorolni Dániel Ortega elnök kormányára, és to­vábbi szankciós lépéseket is ki­látásba helyeztek. Számos köz­ismert nicaraguait letartóztattak az elmúlt hetekben, köztük hat olyan jelöltet is, akik a közelgő választáson indulni kívántak Ortega elnökkel szemben. (MTI) Tigré: offenzívát indítottak a felkelők Gondar (Etiópia). Újabb offen­zívát indított a kormányellenes Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) az észak-etiópiai Tigré tartomány egyik körzetében, melynek legfontosabb városát is bevették-jelentette be a szerve­zet szóvivője. Getacsev Reda elmondta, hogy csapataik hétfőn, Raya térségében indították el a műveletet, és miután meghátrá­lásra kényszerítették a hadsere­get és a kormányerőket támoga­tó amhara csapatokat, irányítá­suk alá vonták a térség legfonto­sabb városát, Alamatát is. (MTI) Varsó amerikai tv­­csatornára támad Varsó. A lengyel ellenzék szerint a Jog és Igazságosság (PiS) kor­mánypárt jó ötletnek tartja, hogy belekössön az amerikai tulaj­donban lévő, a Discoveryhez tartozó TVN sajtóorgánumba és annak hírcsatornájába, a TVN24- be, amely kritikus az ország na­cionalista vezetésével szemben. A PiS képviselőinekjavaslata felhatalmazná a Nemzeti Műsor­­szolgáltató Tanácsot, hogy bár­milyen külföldi befektetőt, mely­nek székhelye az európai gazda­sági térségen kívül van, nemzet­­biztonsági kockázatra hivatkozva kizárjon a lengyel műsorszol­gáltatók felvásárlásából. (NapiG.) ÖSSZEFOGLALÓ Havanna. Legalább száz akti­vistát, újságírót és tiltakozót letartóztattak Kubában a hétvégi kormányellenes tün­tetéseket követően, amelye­kért a kommunista vezetés szerint az Egyesült Államok a felelős - közölte az emigrán­sok által működtetett Cubalex nevű jogvédő szervezet. Havanna utcáin csend honolt hét­főn, erős volt a rendőri jelenlét, az előző napi demonstráció helyszínét pedig elkordonozták. Gyakoriak vol­tak a kimaradások a mobilintemet­­szolgáltatásban. A Cubalex arról szá­molt be, hogy egyeseket már a meg­mozdulásokon őrizetbe vettek, má­sokat csak később. „Lehetetlenné válik itt az élet. Nem tudom, ez megtörténhet-e újra, a fővárost mili­­tarizálták. Ennek ellenére a kubaiak félelme mégis enyhül” - hangsú­lyozta egy névtelenül megszólaló 21 éves helyi lakos a Reuters hírügynök­ségnek nyilatkozva. Mások abbéli reményüket fejezték ki, hogy nem lesznek újabb tüntetések, szerintük a Nagy Boldizsár, a Meseország mindenkié című gyerekkönyv szerkesztője elhagyja Magyarországot, azt követő­en, hogy életbe lépett a meleg­ellenes kiegészítésekkel ellátott törvény. Nagy halálos fenyegetéseket is kapott a kötet megjelenése után. Budapest. A mesekönyv körül tavaly alakult ki hetekig tartó bot­rány, miután Dúró Dóra, a Mi Ha­zánk Mozgalom elnökhelyettese le­darálta a kötet egy példányát, és fi­­deszes politikusok is számos alka­lommal szömyülködtek rajta (idő­közben találtak maguknak új cél­pontot is, mégpedig Lázár Ervin: A párbeszéd előremutatóbb és kocká­zatmentesebb lenne. Vasárnap több kubai városban kormányellenes demonstrációk voltak, ezrek vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a nehéz gazdasági helyzet és általánosságban véve is a diktatórikus vezetés és a rossz kor­mányzás, illetve a koronavírus­­járvány miatt elrendelt korlátozások ellen. Hasonló nagyságú tünteté­sekre már több mint huszonöt éve nem volt példa a karibi szigetor­szágban. Miguel Díaz-Canel kubai elnök televíziós beszédében az Egyesült Államokat és a Kubát sújtó gazdasági szankciókat tette felelős­sé a demonstrációkért, s felszólította támogatóit, hogy ne üljenek fel a provokációknak. Joe Biden amerikai elnök nyilat­kozatban szólította fel a kubai veze­tést, hogy „hallja meg népe szavát”, és adjon választ annak szükséglete­ire, ahelyett, hogy saját meggazda­godásával foglalkozna. A Fehér Ház kiemeli, hogy az amerikai kormány a kubai nép oldalán áll, és támogatja „hangos szabadságkiáltásának” tö­rekvéseit. Az amerikai elnök alá­húzta, hogy a kubai nép alapvető és egyetemes jogait gyakorolja, bele­hétfejű tündér című mesekönyvét). A politikus véleménye szerint a könyv homoszexuális propaganda. Nagy Boldizsár azonban interjúiban kifejtette, hogy a könyv célja azon­ban az volt, hogy hátrányos helyzetű emberek helyzetét is bemutassák a mesék segítségével. Idén, a járvány harmadik hullámának lecsengésé­vel, aztán jött a téma nagyobb sza­bású folytatása, amikor a beharan­gozott, és ellenzék által támogatott pedofiltörvényt olyan kiegészíté­sekkel látták el, amelyek megtiltják az iskolában a homoszexualitás „népszerűsítését”, és a médiában is korlátozná az LMBTQ-tartalmak „megjelenítését”. Nagy Boldizsár elmondta, hogy értve a békés gyülekezés jogát, va­lamint azt, hogy szabadon dönthes­sen a saját jövőjéről. Ezt tiszteletben kell tartani - szögezte le. Az élelmiszerhiány, az áramszü­netek súlyosbodnak, amit tetézett a koronavírus-járvány, amely túlter­helte az egészségügyi rendszert. Kuba legfőbb gazdasági ágazata és valutabevételi forrása, a turizmus tavaly a pandémia miatt leállt. Már nem él Fidel Castro, akinek kariz­igazából nem az új törvény miatt költöznek el partnerével, a döntés már régebb óta érik. „Mostanára ta­láltuk meg a házat, de már több mint egy éve terveztük. Persze politikai okok miatt elsősorban, mert nem érezzük magunkat biztonságban itt­hon. De szeretnénk tovább folytatni azt a munkát, amit itthon elkezdtünk és csinálunk, csak nem feltétlenül Magyarországról. Nem arról van szó, hogy meg vagyunk félemlítve, így elhúzunk és abbahagyjuk, csak szeretnénk fizikailag máshol lerini” - mondta Nagy a 24.hu-nak, aki pár­jával szeretett volna örökbe fogadni is, ám amikor ez lehetetlenné vált, nem érezték tovább értelmét a ma­radásnak. (24.hu, Npsz, ú) matikus egyénisége, államalapító imázsa összetartotta a rezsimet. To­vábbi tényező, ami nem létezett ko­rábban, a közösségi média. A tünte­tésekről feltöltött videók lehetővé teszik, hogy azok ne elszigetelt ese­mények legyenek, hanem a társada­lom minden részét elérjék. És ebből a szempontból fontos, hogy nem csupán anyagi nehézségeik ellen til­takoztak a tüntetők, hanem szabad­ságot is követeltek. (MTI, NapiG.) Kormányváltás Bulgáriában Szófia. A Van Ilyen Nép (ITN) nevű párt vette át a vezetést a bol­gár előrehozott parlamenti vá­lasztáson - közölte a központi választási bizottság az adatok 98,9%-a alapján. Az ITN-re a vá­lasztók 23,91%-a voksolt, míg Bojko Boriszov volt kormányfő Polgárok Bulgária Európai Fej­lődéséért (GERB) nevű jobbkö­zép pártjára 23,69%. A 3. helyen a Bolgár Szocialista Párt áll a sza­vazatok 13,51%-ával. Az ITN közölte, megpróbál önálló kor­mányt alakítani. A Szlávi Trifo­nov ismert énekes által vezetett párt a tavaly nyári kormányelle­nes tüntetések nyomán jött létre, célja a politikai elit leváltása. (MTI) Magyarország nem Meseország... Haitit a teljes káoszba lökte az elnökgyilkosság Port-au-Prince amerikai nagykövetsége előtt tömegek állnak vízumot vagy me­nekültstátuszt kérve, hogy elhagyhassák az országot, ugyanis attól tartanak, a hatalmi vákuumban utcai bandák veszik át az ország irányítását (TASR/ap) Július 7-ón nagyjából 50 fegy­veres tört be Haiti elnökének otthonába, a hálószobájában meggyilkolták Jovenel Moisét, Haiti elnökót. Az elnök meggyilkolása az amúgy is gazdasági és politikai válság szólón táncoló karibi országot teljes káoszba lökte. Port-au-Prince. Jovenel Moise meggyilkolása valószínűleg példa nélküli a politikai gyilkosságok tör­ténetében, olyan ugyanis még nem fordult elő, hogy fegyveresek nagy csoportja bármilyen ellenállás nélkül be tudjon sétálni az elnök hálószobá­jába. Ä támadásról készült biztonsági felvételek alapján a New York Times tudósítója azt mondta, a támadók olyan alakzatban haladtak, körülvéve a terepjárókat, mint amilyet a Közel- Keleten és Afganisztánban bevetett amerikai katonáknál is látott, amiből arra lehet következtetni, hogy a tá­madók katonai kiképzést kaptak. Jo­venel Moise nagyon furcsa helyzet­ben volt, mikor a múlt héten meg­gyilkolták, ugyanis idén februárban lejárt a mandátuma, viszont nem volt hajlandó távozni az állam éléről, így hónapok óta meghatalmazás nélkül elnökölte a világ egyik legszegé­nyebb országát. De amikor 2017-ben elnökké választották, akkor sem volt sziklaszilárd mandátuma. 2015 előtt nem foglalkozott politikával, banán­exportőrként kereste a kenyerét... Jelenleg Haiti államszerkezete a teljes összeomlás szélén áll, egyelőre ugyanis azt sem tudni, kinek kellene átvennie Haiti vezetését. Az ország vezetői két csoportra oszlottak, egyik felük a megbízott miniszterelnököt, Claude Josephet támogatja, aki gya­korlatilag át is vette az irányítást, ő volt az, aki szükségállapotot hirdetett a merénylet után. A politikai osztály egy része szerint viszont a szenátus elnökének, Joseph Lambertnek kel­lene ideiglenesen betöltenie az ál­lamfő szerepét, a miniszterelnöki pozícióban pedig Ariel Henryt lát­nák, akit Moise meggyilkolása előtt kinevezett a posztra, de még nem ik­tatták be. Azt viszont senki nem tud­ja, hogyan lehetne eldönteni, leg­alábbis erőszak nélkül, hogy kinek kellene irányítani az országot. Haiti­ben így jelenleg nincs elnök, a parla­ment mellett pedig a legfelsőbb bí­róság is működésképtelen, mert Mo­ise korábban több bírót is felfüggesz­tett, a legfelsőbb bíróság elnöke pe­dig nemrég belehalt a koronavírus­fertőzésbe. A megbízott miniszterel­nök az ENSZ és az Egyesült Álla­mok segítését kéri, hogy békefenn­tartó katonákkal segítsenek helyreál­lítani a rendet a káoszban. Az ameri­kai kormány viszont aligha fog ka­tonákat küldeni ilyen átláthatatlan politikai helyzetben, egyelőre csak a merénylettel kapcsolatos nyomo­zásban ígértek segítséget és küldtek Haitibe FBI-ügynököket. (444, ú) Szabadságot követelő kubai tüntetők a spanyol nagykövetség előtt (TASR/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom