Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-08 / 155. szám
www.ujszo.com | 2021.július8. KULTÚRA 9 Francia állatmesék új küldetéssel A különc Jean de La Fontaine saját korának társadalmát kritizálta meséiben, megélhetését nehezítve Henri Miliőt festménye a Finn Nemzeti Galériában látható - ez Jean de La Fontaine legismertebb és leghitelesebb ábrázolása (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Négyszáz éve, 1621. július 8-án született Jean de La Fontaine, az állatmesáiről ismert francia íré, költő. Meséit ma is idézzük, állatfiguráit, a hiú hollót, a ravasz rókát pedig ma is felfedezzük a hétköznapokban. Persze nem ő találta fel a műfajt, az állatmese ősi mesetípus, már az ókorban közkedveltté vált. A görög Aiszóposz, majd a római Phaedrus történetei erkölcsi példázattal, bölcselettel és oktató jelleggel születtek - ez utóbbi író meséit kezdte el fordítani latinból franciára La Fontaine, mielőtt saját történeteket talált ki. Ezekben viszont már nem csupán általános érvényű igazságokat fogalmazott meg, hanem saját korának társadalmát bírálta. A mesékbe szőve éles iróniával pellengérezte ki a gyarlóságot, a közerkölcsöket, sőt a hatalmi harcokat is, például XIV. Lajos és a spanyol király között folyamatosan dúló vetélkedést. Elemzői szerint utolsó, embereket is szerepeltető meséivel már az volt a határozott szándéka, hogy az állatok javára ítéljen az emberek felett. Vagyis többre tartotta őket az embereknél, illetve arra szerette volna ráébreszteni embertársait, hogy gyakran az állatok is bölcsebbek és becsületesebbek náluk. Kritikai hozzáállása miatt természetesen nem férkőzhetett XIV. Lajos kegyeibe, pedig kényelemes élet várt volna rá szülőhelyén, Champagne tartományban, mivel édesapja az uralkodó szolgálatában állt, és ez a jól fizető munkakör, „a vizek és erdők felügyelője” akkoriban apáról fiúra szállt. Jogi tanulmányai befejeztével az ifjú Jean is megpróbálkozott ezzel a tevékenységgel, miután 1652-ben megörökölte apja hivatalát. Még egyetemi évei alatt - szülei tanácsára - feleségül vette egy Hat területen hirdetett képzéseket ősztől a Freeszfe Egyesület. A felkért oktatók annak ellenére vállalták a feladatot, hogy ebből hátrányaik származhatnak. Budapest. „Több szempontot is mérlegeltünk. A tanári kapacitásainkat, az erőforrásainkat, és azt, hogy mindenben meg tudjunk felelni a jogi környezetnek” - mondta Bagossy László rendező a HVG-nek. Hozzátette: komplex képzésekre törekedtek, de a szakok akkreditációja nem tette lehetővé, hogy szabadon alakítsák az oktatás kereteit. Ugyanakkor a hallgatókban és a tanárokban mindig megvolt a vágy a szakok közötti átjárhatóságra. A Freeszfe a kormány által megszüntetett, illetve átszervezett nagy múltú Színház- és Filmművészeti Egyetem szellemiségét kívánja továbbvinni. A hosszú távú képzéseken kívül a tervek szerint egész évben tartanak majd egy-két hetes workshopokat, mesterkurzusokat is, filmes és színházi területen egyaránt. A filmes foglalkozások szakmai vezetője Enyedi Ildikó és Gigor Attila filmdúsgazdag család alig tizenöt éves lányát. Ez nem szerelmi házasságnak indult, idővel azonban a fiatalasszony beleszeretett szellemes és okos férjébe. Egy közös gyermekük is született, de La Fontaine egyre több időt töltött Párizsban, ahol művésztársaságokban forgott, kapcsolatokat épített ki. Érdeklődése egyre inkább az irodalom felé fordult, többek közt Moliére biztatására maga is verselni kezdett, szonetteket, rondókat, epigrammákat írt. 1658-ban, kilencévnyi házasság után elvált feleségétől, 1672-ben pedig szülőhelyét és hivatalát is otthagyva végleg Párizsba költözött, ahol már csak az irodalomnak szentelte életét. A művészek alkotómunkáját akkoriban mecénások segítették, Jean de La Fontaine 1673-tól Madame de la Sabliere házában élt, akinek szalonja filozófusok és írók híres találkozóhelye volt, a kor tudósai, kutatói is gyakran megfordultak ott. Az asszony halála után az Hervart házaspár vette pártfogásába az írót, aki fokozatosan az úri társaságok kedvelt alakja lett, sok jóakarója volt a nemesség körében is. Otthonosan mozgott mindenhol, de legjobban a „hasonszőrűek”, az írók társaságát szerette. 1684-ben a Francia Akadémia tagjai közé is beválasztották, bár ez nem ment könnyen, mivel az udvarba az ismert okok miatt nem volt bejáratos. A saját korában különcnek, sőt mizantrópnak számító, ám mégis rendkívül népszerű költő 74 éves korában, 1695.április 13-ánhaltmeg Párizsban. Sírja a híres Pere- Lachaise temetőben található. Életművének csúcsát meséi (fabulái) jelentik, amelyek 1668 és 1693 között 12 kötetben jelentek meg. A tartalmat illetően Phaedrus hagyatéka mellett a Franciaországban akkoriban szinte ismeretlen kelet-ázsiai mesekincsből is sokat merített, egybefonva két, egymástól távol eső kultúrkör kincseit. Rövid rendezők, ők közösen vezettek korábban osztályt a Színház- és Filmművészei Egyetemen. A színházi workshop Ascher Tamás és Bagossy László irányításával zajlik majd. Jelenleg is folynak az egyeztetédrámákat és komédiákat is írt - ezek szinte minden esetben felkérésre születtek, fordulatos cselekménnyel, részletesen kibontott karakterekkel. Szintén gyakran csillogtatta meg tehetségét különböző alkalmakra, egyéni vagy társadalmi eseményekre írt szonettjeiben is. A legtöbb mai irodalomkritikus megegyezik abban, hogy ezeket a verseket és prózai műveket La Fontaine „fél kézzel” írta, rövid idő alatt, és minőség tekintetében még így is sek a leendő oktatókkal, közöttük olyan alkotókkal, mint Mundruczó Kornél, Tarr Béla, Horvát Lili, Szilágyi Zsófi, Fliegauf Bence, Rév Marcell, Reisz Gábor vagy Petrányi Viktória. Az oktatók annak tudatában vállalták a feladatot, hogy ebből túlszárnyalta kollégáit. A Pszükhé és Cupido szerelmei című regény, a frivol Sólyom, illetve A szerelmes kurtizán című elbeszélés ma is élvezetes olvasmány. La Fontaine állatmeséit már a 18. században lefordították magyarra, a 20. században pedig többek közt Kosztolányi Dezső és Radnóti Miklós fordította az általuk is szeretett és nagyra becsült szerzőt. A huszadik században talán George Orwell használta legemlékezehátrányuk származhat. „Hosszú azoknak a nagyszerű tanároknak a listája, akik a Freeszfe-re jelentkeztek tanítani, méghozzá nyíltan és büszkén, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Természetesen nem akarunk hosszú távon visszaélni ezzel a nagyvonalúsággal, és azon dolgozunk, hogy megfelelő anyagi körülményeket teremtsünk a munkához. Továbbra is nagy szükségünk van a közvélemény szolidaritására és támogatására” - hangsúlyozta Bagossy László. Mivel nemcsak a mesterkurzusok, hanem az osztályok is kis létszámúak, ide is felvételizni kell. Terveik között az akkreditált képzések elindítása is szerepel. A Freeszfe Égyesület első színpadi produkcióját is bemutatta július 6-án: Dohy Balázs rendezését, A nevetséges sötétséget. A végzős hallgató Wolfram Lotz sikerdarabját állította színpadra, amelyet Joseph Conrad A sötétség mélyén című műve és az Apokalipszis most című film inspirált. A dráma egy német katona története, aki eltűnik a dzsungelben, a folyamatos életveszély és egyedüllét hatására pedig megőrül. Quk) tesebben az állatmese elemeit a sztálini korszak szatírájaként született Állatfarm (1944) című művében, ahol az állatok elűzik a farm tulajdonosát, és a disznók vezetésével saját kezükbe veszik az irányítást. A kezdeti demokrácia fokozatosan egyre keményebb diktatúrává válik. A huszadik századi magyar szerzők közül 1975-ben Hajnóczy Péter csavart egyet a tücsök és a hangya történetén, illetve saját korára adaptálta: „A novemberi szél a zörgő faágakról éppen az utolsó fonnyadtszáradt leveleket tépte le, amikor az erdőszélen találkozott a tücsök és a hangya. /.../- Egy hét múlva elutazom - mondta a tücsök -, csak úgy május felé jövök haza...- Elutazik? - csóválta a fejét a hangya. - Valami rokoni meghívás, kedves szomszéd?-Nem járok én vendégségbe, csak hegedülgetek otthon, gyakoriok...- Elárulná, hová utazik? - mosolygott rá a hangya.- Párizsba - mondta a tücsök.-Párizsba? A hangya kerekre tágult szemmel a tücsökre meredt.- Tréfál, kedves szomszéd? - kérdezte kissé emelt hangon. - Miből telne magának arra, hogy Párizsban töltse a telet?- Meghívtak... a Conservatoire... - mondta a tücsök. - Hangversenyeken hegedülök... A hangya a földre szögezte a szemét, hallgatott egy darabig, aztán kérlelő hangon megszólította a tücsköt:- Tekintettel a régi ismeretségre... elintézne egy számomra fontos ügyet?- Kérem, nagyon szívesen... - biztatta a tücsök - csak mondja, szomszéd úr...- Arra kérném - mondta a hangya -, hogy Párizsban keresse fel La Fontaine urat, és mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem. RÖVIDEN Megnyílt a cannes-i filmfesztivál Cannes. A francia Leos Carax angol nyelvű, Annette című zenés filmjének bemutatójával, az Oscar-díjas Marion Cotillard-ral és Adam Driverrel a főszerepben megkezdődött kedd este a 74. cannes-i filmfesztivál. A szemlét négy világhírű filmes együtt nyitotta meg: Bong Dzsun Ho délkoreai rendező, akinek Élősködők című vígjátéka nyerte el a fodíjat az előző, ajárvány előtt, 2019-ben megtartott 72. cannes-i fesztiválon; Jodie Foster amerikai színésznő, akit életművéért tiszteletbeli Arany Pálma díjjal tüntettek ki; Pedro Almodovar spanyol rendező, aki az elismerést átadta Fostemek; valamint a zsűri elnöke, Spike Lee amerikai rendező, színész. A hivatalos programban bemutatásra kerülő alkotásokból készült összeállítást megelőzően a megnyitó csaknem háromezres, kötelezően szájmaszkot viselő közönsége rövid részleteket is láthatott a zsűri elnökének alkotásaiból. (MTI, k) Saját képzéseket indít a Freeszfe Egyesület A nemzetközileg is ismert Mundruczó Kornél rendező már a tavalyi velencei vörös szőnyegen is a Freeszfe Egyesületettámogatta (Képarchívum)