Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-07 / 154. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. július 7.1 www.ujszo.com Gravitációs hullámok egy neutroncsillag és a fekete lyuk ütközéséből Kettős neutroncsillag-rendszereket először 1974-ben figyeltek meg a Tejútrendszerben a rádióhullámokat kibocsátó neutroncsillagok, az úgynevezett pulzárok jeleinek észlelésével (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Több mint 900 millió fónyóv távolságból órkeztek azok a gravitációs hullámok, amelyoket 2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kótszer is ószlsltek: mindkét esetben a neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja. A kutatók úgy becsülik, hogy a Föld egymilliárd fényéves környezetén belül havonta átlagosan egy ilyen összeolvadás történhet. A gravitációs hullámok a téridő szövetének kicsiny hullámzásai, amelyeket gyorsan mozgó, hatalmas tömegek hoznak létre. Öt évvel ezelőtti első észlelésük óta a kutatók több mint 50 gravitációshullám-jelet azonosítottak összeolvadó fekete lyukakból és egymással ütköző neutroncsillagokból. 2020 januáijában a LIGO-Virgo- KAGRA nemzetközi együttműködés résztvevői tíz napon belül kétszer is észleltek neutroncsillag és fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. Január 5-én az érkező hullámok arról tanúskodtak, hogy egy 9 naptömegű (vagyis a Napénál kilencszer nagyobb tömegű) fekete lyuk nyelt el egy 1,9 naptömegű neutroncsillagot, 10 nappal később, január 15-én egy 6 naptömegű fekete lyuk összeolvadásáról érkezettjei egy 1,5 naptömegű neutroncsillaggal. Az együttműködésben az ELTE fizikusai is részt vesznek, munkájukat Frei Zsolt, a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program Asztro- és Részecskefizikai Tématerület vezetője és Raffai Péter, az ELTE Gravitációshullám- és Kozmológiai Kutatócsoport vezetője koordinálja. A kutatók az eredményeket 2021. június 29-én tették közzé a The Astrophysical Journal Letters szaklapban. Kettős neutroncsillag-rendszereket először 1974-ben figyeltek meg a Tejútrendszerben a rádióhullámokat kibocsátó neutroncsillagok, az úgynevezett pulzárok jeleinek észlelésével. A csillagászok évtizedek óta keresik a fekete lyukak körül keringő pulzárokat, de eddig még a Tejútrendszerben sem sikerült találniuk. A távoli galaxisokból érkező új felfedezésekkel megérthetjük, hogy hány ilyen rendszer létezik, milyen gyakran egyesülnek, és miért nem láttunk még példát rá a mi galaxisunkban. A két biztos észlelés alapján a kutatók most úgy becsülik, hogy a Föld egymilliárd fényéves környezetén belül havonta átlagosan egy ilyen összeolvadás történhet. A jelenleg használt detektorokkal azonban nem észlelhető valamennyi összeolvadás, ezért a LIGO, a Virgo és a KAGRA kutatócsoportjai folyamatosan fejlesztik az eszközöket, hogy minél több megfigyelést tehessenek a következő megfigyelési időszakban, amely 2022 nyarán kezdődik. A kutatók abban bíznak, hogy az eszközök növekvő érzékenységnek köszönhetően akár naponta észlelni tudják majd az összeolvadásokból származó hullámokat, így mélyebb ismeretekhez jutnak a fekete lyukakról és a szupersűrű anyag alkotta neutroncsillagokról. (ELTE) Egerek születtek az űrben tárolt spermából MTI-HÍR Űrben őrzött egérspermából születtek utódok egy japán kutatócsoport munkájának eredményeként. Mindegy hat éven át őrizték a fagyasztva szárított spermiumokat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A kifejlesztett technológia lehet kutatók szerint az új „Noé bárkája”, amely megmentheti a növényeket és állatokat a kihalástól. Az űrben tapasztalható sugárzás ellenére összesen 168 egér született 2019 és 2020 között, miután a spermát lehozták az ISS-ről. A kutatást a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) és a Jamanasi Egyetem tudósai végezték. Az öt évig és 10 hónapig tartó periódus a világon a leghosszabb, amelyet minták az űrállomáson töltöttek biológiai kutatás keretében - olvasható a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmányban. A Vakajama Teruhiko, a Jamanasi Egyetem professzora által kifejlesztett liofilizási - fagyasztva szárítási - technikának köszönhetően a sperma több mint egy éven át megőrizhető szobahőmérsékleten. Ennek köszönhetően nem kellett fagyasztót küldeni az ISS-re a kísérlet érdekében. A technológia a jövőben alkalmazható lehet a modem reproduktív orvoslásban és az állattenyésztésben. A kutatás során 12 hím egértől gyűjtöttek spermát a kutatók. A liofilizált minták felét 2013-ban az ISS-re küldték, másik felét a Földön őrizték meg. A minták első csoportját kilenc hónap után hozták le az űrből, hogy ellenőrizzék, a tervek szerint halad-e a kísérlet. Két év és kilenc hónap, majd öt év és tíz hónap után hozták le a következő mintacsoportot. Bár az űrből visszatért spermiumokra némi hatással volt a sugárzás, a sikerességi arány hasonló volt a Földön mintegy hat éven át őrzött mintákéhoz. Az egerek következő generációja sem mutatott abnormalitásokat - emelte ki a tanulmány. A tudósok megállapították, hogy a fagyasztva szárított spermiumok akár 200 évig is megőrizhetők az ISS-en mindenféle űrsugárzás elleni védelem nélkül is. Az ilyen technikával megőrzött sperma optimális alapanyag lehet a jövőben a genetikai sokszínűség megőrzési módjainak feltárásához. Az űrben tapasztalható sugárzás ellenére összesen 168 egér született 2019 és 2020 között, miután a spermát lehozták az Nemzetközi Űrállomásról (Shutterstock) Becslések szerint tavakba, folyókba és óceánokba 2016-ban világszerte 9-23 millió tonnányi műanyag jutott (Shutterstock) A műanyagszemét drasztikus tudósok anyag újrahasznosítására sok szabály és korlátozás vonatkozik, és sok ország, mely jó infrastruktúrával rendelkezik, rosszabb adottságú országokba exportálja a szemetét - hangsúlyozta Tekman. A szakértő szerint alapvető problémát jelentenek a biológiailag nem lebomló anyagok. Véleménye szerint drasztikus intézkedésekre, például a műanyaghulladék exportjának tilalmára van szükség. Júliustól tilos bizonyos egyszer használatos műanyagból készült termékek használata. Ide tartoznak olyan termékek, melyekre létezik alternatíva, például a szívószálak, keverőpálcák, lufipálcák vagy az egyszer használatos műanyag edények, bizonyos ivópoharak és a hungarocellből (sztiroporból) készült edények. A már raktáron lévő termékeket még szabad értékesíteni. csökkentését követelik MTI-HlR A műanyagszemét drasztikus csökkentését követelik német, svéd és norvég tudósok. A szárazföldi és vízi műanyag-szennyezettség a tudósok szerint 2016 és 2025 között a duplájára növekedhet, amennyiben nem történik változás. Becslések szerint tavakba, folyókba és óceánokba 2016-ban világszerte 9-23 millió tonnányi műanyag jutott. Hasonló mennyiség került a szárazföldi területekre is - közölték a kutatók. Bár júliustól az Európai Unióban tilos sok eldobható műanyag termék használata, a globális műanyag-kibocsátás nő. A műanyag sokáig megmarad és mindenütt megtalálható: pusztaságokban, hegycsúcsokon, mélytengerekben és az Északisarkvidéken is. A kutatók szerint szükség van a gondolkodásmód megváltoztatására. „A műanyag használata mélyen a társadalmunkban gyökerezik és beszivárog mindenhova a természetben, még azokban az országokban is, melyekben megfelelő a hulladékkezelési infrastruktúra” - írja Matthew MacLeod, a Stockholmi Egyetem kutatója a Science tudományos lap friss számában megjelent írásában. Mine Tekman, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatója arra hívta fel a figyelmet, a müanyagszemét szelektív gyűjtése nem jelenti azt, hogy „varázslatos módon” máris újrahasznosítható. Technológiai szempontból a mű-
