Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-07 / 154. szám

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Geotermikus erőművek - lábunk alatt az aranyat érő, környezetbarát energia VLADIMÍR MAÍO Pozsony. Európa-szerte egyre népszerűbb a Föld belső hőjéből származó, rendkívül ölesé és környezetbarát geotermikus energia, amit - régiónk kedvező geológiai adottságainak köszönhetően - Szlovákiában is egyre többen használnának ki. Mi­lyen projektekre számíthatunk az elkövetkező időszakban? A föld alatti hőforrások kiaknázá­sa áram- és hőtermelésre az elmúlt tíz évben Európában is látványosan fel­gyorsult. A Föld mélyebb rétegei­ben található magas hőmérsékletű és nyomású víz energiáját villamos energiává átalakító geotermikus erőművekből jelenleg 139 van Eu­rópában, amelyeknek a beépitett ka­pacitása eléri a 3,5 gigawatt villa­mos teljesítményt (GWe), szemben a 2010-es 1,5 GWe-vel. Az emberek többségének elsőként ugyan Izland jut az eszébe a geotermikus energi­áról, az igazság azonban az, hogy Európában ezt a megújuló energia­­forrást már hosszabb ideje Olaszor­szágban használják ki a legnagyobb mértékben. Az elmúlt időszakban azonban ez utóbbit is megelőzte Tö­rökország. Lassú ébredés Az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) legutóbbi felmérése szerint a közép-európai országok ezzel szemben lassan ébrednek. A visegrádi országokban az egyetlen, kapcsoltan hő- és villamos energiát előállító geotermikus erőmű a Bu­dapesttől 50 kilométerre keletre ta­lálható, Turawell Kft. által üzemel­tetett túrái geotermikus erőmű, amelyet 2017-ben helyeztek üzem­be. Brüsszel részéről azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik az uni­ós tagországokra, hogy növeljék a megújuló energiaforrásaik kihasz­náltságát. Elsősorban a hőszolgáltatás eseté­ben nő az igény a környezetbarát megoldások iránt. A fosszilis ener­giaforrások felhasználása a szigoro­dó környezetvédelmi szabályok mi­att évről évre egyre nagyobb kiadá­sokat jelent a szolgáltatóknak, amit kénytelenek beépíteni a fogyasztói áraikba. Emiatt egyre nagyobb az ér­deklődés az olcsó és környezetbarát megoldások iránt. A technológiai fej­lődés és az uniós környezetvédelmi szabályok szigorodása miatt így egy­re valószínűbb, hogy az elkövetkező időszakban megugrik a geotermikus energia aránya a többi energiahordo­zóhoz képest. A Nemzetközi Meg­újuló Energia Ügynökség (IRENA) legfrissebb előrejelzése szerint a geo­termikus energia kapacitása az év­század közepére megnyolcszorozód­­hat a jelenlegihez képest. Befagyott ambíciók A geotermikus energia kihaszná­lása Szlovákiában hatalmas lehető­ségeket rejt az áramtermelés szem­pontjából is, ezt azonban eddig nem nagyon használták ki. Ha lett is vol­na érdeklődő, ennek elvette a kedvét a korábban elfogadott szabályozás. Szlovákiában ugyanis 2013-tól megtiltották, hogy új forrásokat csatlakoztassanak az áramhálózatra. Magyarul: ha valaki fel is épített volna egy geotermikus erőművet, az ott előállított áramot nem adhatta volna el. Az intézkedést az állam ak­kor az energiahálózat stabilitására és biztonságára hivatkozva fogadta el. Ez azonban már a múlt. A magyar-szlovák határkeresztező távvezetékek áprilisi beindítását kö­vetően feloldották a tiltást. Jelenleg akár 1837 megawattórás (MWh) teljesítményű forrásokat is csatla­koztathatnak az energiahálózathoz, amit a potenciális beruházók már ki is használtak, benyújtva az ezzel kapcsolatos kérvényeiket. Aranyat érő víz Az első beruházó, a kanadai Eu­rasian Minerals eredetileg aranyat szeretett volna bányászni Szlováki­ában. Mivel ez utóbbi lelőhelyei részben egybeesnek a hőforrások­kal, a kanadai cég ez utóbbiakkal kapcsolatban is értékes informáci­ókhoz jutott a geológiai feltárásai során. Egész pontosan Garamszent­­kereszten (Ziar nad Hronom), Eper­jesen (Presov) és a Kelet-szlovákiai­­alföldön. A szakemberek a felszín alatti hőmérséklet-növekedés mé­rőszámaként használt geotermikus gradienst vizsgálták, vagyis azt, hogy lefelé haladva, hogyan nő a hő­mérséklet. Mindhárom helyen az át­lagosnál nagyobb értékeket mértek, az is kiderült azonban, hogy míg Ga­­ramszentkereszten és Eperjesen na­gyobb a valószínűsége a hőforrás előfordulásának, a Kelet-szlovákiai­­alföldön erre kevesebb jel utalt. Az Eurasian Minerals az itteni projekt­jeit nem fejezte be, és 2013-ban to­vábbadta őket az amerikai Starlight Geothermal társaságnak. Összesen öt feltárási engedélyről volt szó, A györkei geotermikus furat több mint rosan azonban változhat a helyzet nagyjából 320 négyzetkilométeren. Végül azonban az amerikai társasá­got is elriasztotta a 2013-ban beve- : zetett, a fentiekben már említett szlovákiai szigorítás. Szlovák kézben Az amerikaiak elriasztása azon­ban nem fagyasztotta be teljesen a szlovákiai geotermikus projekteket. Az ezzel kapcsolatos engedélyeket 2018-ban élesztette újra két szlová­kiai vállalkozó, Milan Jankura és Ivó Safranko. Bevették a csapatba Mi­­chal Maseket is, aki a főiskolai ta­nulmányai során geotermikus pro­jektekkel is foglalkozott. „A geoter­mikus energia ugyanolyan tiszta, mint a nap- vagy a szélenergia, ez utóbbiakkal ellentétben azonban olyan stabil forrásnak számít, mint a biomassza. A geotermikus energia : így a megújuló energiaforrások : összes pozitiv tulajdonságával ren­delkezik, míg a negatívumokkal : nem” - magyarázza Masek, aki ko­rábban már az amerikai beruházóval is együttműködött, vagyis jól ismeri : a projektjeit. így az sem csoda, hogy a Jankura és Safranko által 2008-ban alapított PW Energy társaságnak ő : lett a projektmenedzsere. Idén márciusban benyújtották ; környezetvédelmi elbírálásra az első projektjüket: Garamszentkereszten két geotermikus erőművet is szeret­nének felépíteni, ezek az első fázis­ban külön-külön nagyjából 60 mil­lió euróba kerülnek majd, a beépített húsz éve áll kihasználatlanul, hama­(TASR-felvétel) kapacitásuk együttesen pedig eléri a 13 megawatt villamos teljesítményt (MWe). Hasonló projekttel rukkolt elő a PW Energy júniusban az Eper­jes melletti Kellemesen (Eubotice) is. Az ide tervezett erőmű az első fá­zisban 54 millió euróba kerülne, a kapacitása pedig 6,5 MWe lenne. A beruházó szerint azonban mindkét helyszínben ennél több lehetőség rejlik, a későbbiekben így a társaság beépített összkapacitása elérheti a 40 MWe-t. „További előny, hogy a gyártás során felszabaduló hőt távfűtésre vagy ipari, mezőgazdasá­gi célokra is felhasználhatjuk” — mondta el Masek. Alvó forrás Kassán A föld alatti hőforrások kiaknázá­sa azonban más régiókban is vonzó lehet a beruházóknak. A Kassától nagyjából 20 kilométerre keletre fekvő Györkén (Durkov) a fúrások mintegy három kilométerre a fold alá vezetnek, ahol 136 fokos víz talál­ható. A fúrásokat - a Szlovák Gázművek (SPP) megrendelésére - még a múlt század kilencvenes éve­iben végezték a Phare uniós előcsat­lakozási támogatásoknak köszön­hetően. Eredetileg azt tervezték, hogy háztartások, iparvállalatok, üvegházak fűtésére használják majd, a tervek között szerepe lt azonban egy akvapark is. A kassai hőszolgálta­tónál már a vezeték terveit is kidol­gozták, a tárgyalások azonban zá­tonyra futottak, és a projektből nem lett semmi. Ez azonban hamarosan változhat. A györkei furatok témája tavaly júniusban újra szóba került, amikor Richard Sulik gazdasági mi­niszter ellátogatott Kassára. Miután tudomására jutott, mekkora poten­ciált rejt ez a forrás, a tárcavezető azt ígérte, foglalkozni fog a témával. A projekt sikere most a kassai hő­­szolgáltató, a TEKO és az SPP tár­gyalásainak a kimenetelétől függ. A végső szó azonban nem csupán az államé. A furat a kassai Geoterm tár­saság kezében van, amely az SPP Infrastructure leányvállalata. Ez utóbbiban ugyan az állami SPP-nek 51 százalékos tulajdonrésze van, a kisebbségi tulajdonrész és a vezetés azonban az EP Infrastructure kezé­ben van, amely a cseh EPH társasá­gé. A Trend hetilap információi sze­rint az érintett felek az idei év elejé­től újra intenzív tárgyalásokba kezdtek. „Várakozásaink szerint még idén aláírják az ezzel kapcso­latos kötelező érvényű szerződése­ket, a hőszoígáltatás pedig 2026-ban kezdődhet” - mondta el Gabriel Be­er, a kassai Geoterm igazgatótanácsi tagja. Az előzetes becslések szerint a TEKO által épített vezeték nagy­jából 40 millió euróba kerül majd, miközben három újabb furattal is számolnak. Ez utóbbiak beüzeme­lése és hálózatba kapcsolása 20 mil­lió euróba kerülhet. Uniós pónzek A Geoterm és a TEKO számára kihívást jelenthet a társfinanszíro­zás módszerének a megtalálása is. „Mindkét társaság számol uniós tá­mogatásokkal, és reméljük, hogy si­keresek lesznek” - tette hozzá Beer. Uniós támogatást szeretne igénybe venni azonban a PW Energy is. „A terveink összhangban vannak az uniós zöld szerződésekkel” - állítja Masek. A projektek sikerében érde­kelt a kormány is, az állam számára azonban ezek csak akkor bizonyul­nak majd életképesnek, ha a jövő­ben nem kell dotálniuk az üzemel­tetésüket. „A geotermikus energia kihasználása megfelelő társfinan­szírozás nélkül problémás lehet. Nem szeretnénk azonban, ha emiatt nőne az állami költségvetés hiánya vagy megugomának a fogyasztói árak, így keressük annak a lehető­ségét, hogyan lehetne őket uniós pénzekből finanszírozni” - mondta el Katarina Matejková, a gazdasági tárca szóvivője. A szerző a Trend gazdasági heti­lap munkatársa A kereskedők is fellélegezhetnek MOLNÁR IVÁN Ajárványügyi intézkedések lazítását a szlovákiai kiskereskedők már májusban megérezték. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint a bevételeik a járvány előtti szintet is túlszárnyalták. Pozsony. „A szlovákiai kiskeres­kedők bevételei májusban 11,5 szá­zalékkal nőttek az egy évvel koráb­biakhoz képest, ami azonban ennél is fontosabb, hogy ezek már a járvány kirobbanása előtti szintet is megha­ladták. 2019 májusához képest 5%­­kal emelkedtek” - mondta el lapunk­nak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A leglátványo­sabb javulást a szállodaiparban mér­ték, amelyben több mint 40%-kal nőttek a bevételek, csaknem 14%-os bővülést mértek azonban az éttermek esetében is. „A javulás annak kö­szönhető, hogy április végétől eny­hítettek a járványügyi intézkedése­ken, április 19-étől így megnyithat­tak az üzletek. Akik nem használták ki a webáruházak kínálta lehetősége­ket, most tömegesen rohanták meg az üzleteket, hogy bepótolják a lemara­dást” - tette hozzá Éva Sadovská, a Wood & Company elemzője. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „A jó hír, hogy az elő­rejelzések szerint idén már felgyorsul a gazdasági növekedés, és a második fél évtől kezdve az állástalanok szá­ma is csökkenhet, ami a családok anyagi helyzetén is meglátszik. En­nek köszönhetően az elkövetkező időszakban tovább nőhetnek a keres­kedők bevételei” - állítja Sadovská. Angol font 0,8545 BB Lengyel zloty 4,4941 Cseh korona 25,610 BB Magyar forint 353,40 Horvátkuna 7,4855 BB Román lej 4,9264 Japán jen 130,99 BB Svájci frank 1,0930 Kanadai dollár 1,4640 BB USA-dollár 1,1838 VÉTEL - ELADÄS Privatbank« 1,21-1,15 26,22-24,94 Poatabank 1,22-1,15 26,60-24,56 365,98-337,83 Szí. Takarékpénztár 1,23—1,15 26,24—24,78 367,19—335,56 Tatra banka 1,23-1,14 26,48-24,69 369,50-334,30 CSOB 1,22-1,16 26,20-24,90 Áltáléi»« Hitelbank 1,23-1,15 26,38-24,74 367,68-336,02 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom