Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-14 / 135. szám
www.ujszo.com | 2021. június 14. RÉGIÓ I 3 eperlekvár (A szerző felvétele) Az igazi SOMOGYI KATALIN Ha június, akkor eper és eper fesztivál, és természetesen eperlekvár. Elkészült az idei adag eperlekvár a csallóközi faluban. POZSONYEPERJES A járvány miatt idén sem lesz olyan a hagyományos Eperfesztivál, amilyennek a pozsonyepeijesiek ismerik. A kedvező járványhelyzet miatt döntött úgy az önkormányzat, hogy megszervezi az idei, tizedik fesztivált. „Kerek évfordulóról van szó, ráadásul az Interreg határokon átnyúló együttműködési program keretében testvérfalunkkal, a magyarországi Gyarmattal 25 ezer eurós támogatást nyertünk rendezvények szervezésére” — újságolta Ribánszky Jarmila polgármester. Pozsonyeperjesen az Eperfesztivál, Gyarmaton pedig a borfesztivál megrendezésére fordítják az uniós támogatást. A hétvégén el is kezdődött a nagy eperlekvárfőzés, a fesztivál pedig kitolódott augusztus 21-re. A szervezők ígérik, ugyanolyan színes lesz, mint eddig, sok játékkal, gyerekprogramokkal, hagyományos kézműves bemutatókkal, csupán a friss eper fog hiányozni. Ott lesz viszont az idei lekvár, amelyet a hétvégén a helyi lányok, asszonyok főztek. „Senkit nem kell hívni, mindenki önként jelentkezik már évek óta. Jó hangulatban, Legalább három órán átfőzik az epret sok nevetés közepette gyorsan megy a munka, bár több mint 320 kilogramm eperrel dolgozunk. Ebből 900-1000 üveg telik meg eperlekvárral. Kis üvegekbe töltjük a lekvárt az augusztusi fesztiválra és nagy üvegekbe a júliusi Pöttyös Gyíkok táborban részt vevő gyerekeknek” - magyarázza a főzést irányító Nagy Otília. Erre az alkalomra a lekvárfőző csapat birtokba veszi a helyi óvodát, jobban mondva az udvart és a konyhát. Az udvaron végzik az előkészítő munkálatokat, itt szortírozzák, csumázzák, mossák az epret, a konyhán pedig ledarálják - ez az egyetlen férfi résztvevő feladata -, majd a többórás főzés következik számos hatalmas fazékban. „A finom lekvár titka az, hogy nincs titok. Mindenféle adalék nélkül, csak eperből és cukorból készül. Egy kiló eperhez 40 dekagramm cukrot adunk, de csak azután öntjük a lábasba, miután már elfőtt az eper habja. Egy 50 literes lábasnyi eper főzése 3 óráig is eltart” - mondták a pozsonyeperjesi lekvárfoző asszonyok. „A hagyományokat sokféle módon lehet őrizni. A kézművesség fenntartásával, a népszokásaink, táncaink felidézésével vagy akár a főzéssel, a hagyományos ízek újrafelfedezésével. Mi az utóbbit választottuk, és nagyon örülök, hogy egyre népszerűbb” - zárta a polgármester. Kiértékelték az Alkotni is engedd pályázatot VATAŐClN PÉTER Md’lúl Rendhagyó módon nem az iskolákban végzett munkájukért, hanem művészi alkotásaikért vehettek át díjakat a szlovákiai magyar pedagógusok a komáromi Limes Galériában. Az alkotópályázatot a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) hirdette meg Alkotni is engedd... címmel olyan pedagógusoknak, akik számára nem ismeretlen terep a művészi alkotómunka sem, mi több, magas szinten művelik azt. Zene-, irodalom-, képző- és iparművészet, valamint fotó és számítógépes grafika kategóriában adhatták be az érdeklődők a pályamunkáikat, amelyeket szakavatott zsűri bírált el arany, ezüst vagy bronz sávos minősítéssel. Ezzel párhuzamosan az SZMPSZ különdíjakat is kiosztott egy-egy kategóriában. A megjelent pedagógusokat Farkas Veronika, a Limes Galéria igazgatója üdvözölte. Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke elmondta, az idei tanév elején, tavaly ősszel írták ki a pályázatot, amelynek köszönhetően 45 tanintézményből 55 pedagógus 178 alkotása érkezett be hozzájuk. Egyúttal hangsúlyozta a művészet jótékony hatását a belső, lelki életre. Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke a beküldött műveket kategóriánként értékelve kiemelte, a zsűrinek nem volt könnyű dolga. A pedagógusok alkotásaiból készített kiállítás július 4-éig tekinthető meg a komáromi Limes Galériában. Lapunknak a zene kategória arany sávos helyezettje, az Ima című müvét a megnyitón is előadó Arany Nikolett arról beszélt miként teszi mindennapjai részévé a művészetet. „Mindig is énekeltem, gyerekkoromtól kezdve, de énektanárhoz csak 2017 óta járok” - árulta el a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola pedagógusa, akinek a történelem a fő szakja. Nem nagyon van olyan nap, amikor ne énekelne: „Igyekszem betartani a heti egy-két nap pihenőt, hiszen pedagógus vagyok, mindennap tanítok, sokszor nagyon igénybe van véve a hangom a tanteremben.” A megnyitón előadott dal az istenhitéből fakad. „Volt egy nehéz szakasza az életemnek, amikor rabságban éreztem a lelkemet, s fohászkodtam az Úrhoz, hogy szabadítson meg. Ez azt eredményezte, hogy pár héten belül megkaptam a megszabadulás érzését” - árulta el, majd hozzáfűzte, az élmény hatására szerette volna megénekelni ezt a belső, lelki folyamatot, s így mások számára is közvetíteni tudja ezt a tapasztalatot az éneklés Segítségével. A gótika és reneszánsz míves elegye a kistoronyai templom SZÁSZI ZOLTÁN Tokaj borvidékének északi peremén, a déli irányba simuló dombokon lévő erdők és szőlőültetvények között vigyázza a tájat Kistoronya református temploma. Története viharos múltba nyúlik, jelene csendes. Az már első pillantásra megmutatkozik, hogy a Kistoronya fölé magasodó templom a gótika nyilvánvaló stílusjegyeit hordozza magán, de feltételezhetően még régebbi, egészen román kori lehet az alapítása. Régi időkről Szirmay Antal (1747-1812) néhai Zemplén megyei táblai ülnök, helytörténész, vármegyei követ a megye kiváló ismerőjeként és kutatójaként azt állítja Kistoronya templomáról, hogy ez a megszentelt hely a II. András király által 1221-ben alapított pálos rendi kolostor romjainak helyén épült. Bár az is lehet, maga a kolostor tulajdonképpen fel sem épülhetett teljesen, mert alapítása után alig húsz évvel a tatárjáráskor elpusztult. Ami tény, az itteni pálos atyákat V. István 1251-ben Sátoraljaújhelyre telepítette át, korábbi szőlőbirtokaiknak és egyéb tulajdonviszonyaiknak megerősítése mellett. Egyes források szerint a település a nevét a pálos klastrom kicsike tornyáról kaphatta, de ez inkább kedves legenda, mintsem történelmi tény. Kistoronya sorsa elválaszthatatlan a szomszédos Nagytoronyától. A két település múltját és jelenét a szőlőtermesztés és a borászat határozta és határozza meg. A templom és donátorai Kistoronya temploma, mely ma a református híveket szolgálja, egy szentélyével keleti irányba tájolt, egyhajós, északi és déli oldalán négynégy támpillérrel megerősített, sokszögzáródású apszisos, a régi szentély részben boltíves boltozató, belső karzatos, nyugati felén toronnyal ellátott szakrális építmény. Építőanyaga túlnyomórészt tégla, hasonlóan a szomszéd Nagytoronya templomához. Ami viszont azonnal szembetűnik a kistoronyai templomon, az a nyugati bejárat feletti szokatlanul nagy méretű, latin szöveges tábla, amely a templom református újjáalapítóiról, építtetőiről, a korszakról ad sok érdekes ismeretet. Kivonatolva a szöveg tartalmát, az ékes tábla annak állít emléket, hogy Kistoronya temploma bizonyos nemes és nemzetes Kövér Mihály és Balasi Ilona költségén épült, abban az időben, amikor Gál András volt a község prokurátora, a falu bírája Egyed András, a jegyzője Alberti Pál, a helyi szenátorok közül pedig Tóth György, Vincze Mihály neve vésetett fel a torony nyugati oldalán lévő táblára. Azt is megőrizte a felirat, hogy a helyi lakosságnak építtette a templomot Kövér és Balasi, s hogy bizonyos Mikolai János lelkészsége alatt történt mindez, egészen pontosan 1656-ban. Ilyen pontos alapítási keltezés ritkán maradt fenn vidéki templomokról! Kistoronya azonban a fentebbi keltezésnél, 1656-nál sokkal régebbtől protestáns vallásra tért át, mondhatni az elsők közt a vidéken. Már a 16. század elején megtörtént a protestáns hitre való áttérés, 1530 táján. Alig pár évvel a mohácsi vész után a település akkori birtokosa, bizonyos Drágffi Gáspár, Kraszna és Közép- Szolnok vármegyék főispánja már 1530-ban elhagyta a római katolikus hitet és Luther híve lett. Olyan leírás is van, mely szerint Drágffi a helyi pálos atyákat és a nagytoronyai zár-Tájoló Kistoronya községbe a Kassa és Királyhelmec közti 79-es útról a 3680-as mellékútra letérve lehet eljutni, a templom a 48.457/21.685 GPS- koordinátáknál található. dában élő klarissza apácákat elüldözte itteni kolostoraikból. Kérdéses, hogy valóban cselekedett volna ilyet az új vallást felvevő nagyúr. Erre több áttételes bizonyíték is lenne. Az, hogy Nagytoronya és Kistoronya települések határában zárda létezett, amelyet 1221-ben alapítottak, nem kérdéses. Annak 1258-as áttelepítéséről is van adat, ezért megkérdőjelezhető, hogy 1530 táján vajon kiket és miért is üldözött volna el Drágffi Gáspár? A két megyének is föispáni tisztét betöltő nemes birtokviszonyai is bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a kolostorból való kiűzetés inkább csak mendemonda. Már csak azért is, mert 1544-ben a katolikus Ferdinánd király megbízta a leleszi konventet, hogy a Szapolyai János király által korábban kiadott okiratok szerint néhány Zemplén megyei birtokában megerősítsék Drágffi Gáspárt. Aligha kapott volna a katolikus királytól kegyeket olyan, aki korábban zárdákat és kolostorokat dúlt fel! Tokaj borvidéke a szlovákiai részen is számos érdekességet, látnivalót, élményt tartogat az odalátogatók számára, köztük a kistoronyai templomot, amelyet érdemes felkeresni! Jól láthatók a gótika jegyei Kistoronya templomán
