Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-05 / 128. szám
2 I KÖZÉLET 2021. június 5.1 www.ujszo.com Még több állástalan, óriási MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány okozta egy évnyi lejtmenetet követően a szlovák gazdaság, ha csak szimbolikus mértékben is, de az idei első negyedévben már újra növekedési pályára állt. A munkapiacon ez azonban egyelőre nem érezteti a hatásét. A koronavírus-járvány Szlovákiában ugyan az idei év első hónapjaiban érte el a csúcspontját, ez azonban a gazdaság egészére már nem volt olyan pusztító hatással, mint egy évvel korábban. „2019 első negyedévében az ország gazdasági teljesítménye még 3,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a járvány kitörése miatt a tavalyi első negyedévben azonban már 3,5%-os visszaesést mértünk. A jó hír, hogy egy évnyi folyamatos csökkenést követően az idei első negyedévben a gazdaság végre visszatért a növekedéshez” - mondta el Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A növekedés egyelőre csak szimbolikusnak tekinthető, hiszen a bruttó hazai termék (GDP) alig 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és ez is főként a külföldi kereslet növekedésének köszönhető. Matej Homák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint így az sem csoda, hogy az egyes ágazatok között látványos különbségek vannak. „Míg az autógyártásban több mint 35 százalékos növekedést mértek, a turizmus és a szórakoztatóipar - a járványügyi megszorítások miatt - az idei első negyedévben 22, a szállodaipar és a vendéglátás 66 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest” - tette hozzá Homák. Kevesebb munka Mindez a foglalkoztatottságon is meglátszik. A Statisztikai Hivatal szerint az első negyedévben nagyjából 2,5 millió embernek volt munkája Szlovákiában, 5 százalékkal kevesebbnek az egy évvel korábbinál. „A járvány okozta válság a szállodákban és éttermekben dolgozókat sújtotta a leginkább, közülük nagyjából minden harmadik vesztette el a munkáját, nem sokkal jobb a helyzet azonban a turizmusban sem. Az IT- ágazatban és az energiaiparban ezzel szemben még nőtt is az alkalmazottak száma” - mondta el Morhácová. Tovább rontott a helyzeten, hogy a külföldön dolgozók köstül is sokan vesztették el a munkájukat. Az idei első negyedévben 110 ezren dolgoztak külföldön, több mint 11 százalékkal kevesebben az egy évvel korábbinál. A legtöbben továbbra is Németországban (29 ezer), Ausztriában (28 ezer) és Csehországban (25 ezer) találnak megélhetést. Több állástalan Az állástalanok számának a növekedését továbbra sem sikerült megállítani. Az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a negyedével több, összesen 190 ezer állástalan volt az országban, az arányuk így elérte a 7,1%-ot. A legnagyobb növekedést Nagyszombat megyében mérték, ahol egy év alatt 2,8-ról 6,1 %ra ugrott a munkanélküliek aránya. A legjobb helyzetről továbbra is Pozsony megyében számolhatnak be, ahol az állástalanok aránya 3,4 százalék körül mozgott, míg Eperjes megyében meghaladta a 12%-ot. Ki fizeti a legtöbbet? Látványos különbségek vannak a bérek szempontjából is. Az országos SZLOVÁKIA MUNKAPIACA 2021 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN Pozsony 1432 82 3,4 Trencsén 1047 76 3,7 Nagyszombat 1038 76 6,1 Kassa 1021 66 9,7 Zsolna 985 74 5,6 Besztercebánya 954 70 9,9 Nyitra 949 75 4,6 Eperjes 866 67 12,4 Országos átlag 1124 73 7,1 A megyéket az átlagfizetés alapján rangsoroltuk. Átlagfizetés: bruttó havi átlagbér. Foglalkoztatottság: a 20 és 64 év közötti korosztályhoz tartozók közül ennyinek van munkája. Munkanélküliség: a munkaképes lakosság ekkora százalékának nincs állása. • Forrás: Statisztikai Hivatal bérkülönbségek Az elbocsátások ellen tüntető gépgyári munkások: az elmúlt egy évben csak az iparban több mint 40 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma (TASR-feivétei) bruttó havi átlagbér az egy évvel korábbihoz képest ugyan 38 euróval 1124 euróra nőtt az idei első negyedévre, míg azonban Pozsony megyében ez 1432 euró, Nyitra megyében 949, Eperjes megyében pedig csupán 866 euró. Szakadéknyi különbségek vannak az egyes ágazatok között is. A legjobban a bankszektor és az IT-ágazat fizet, a bruttó havi átlagbér mindkét ágazatban meghaladja a 2 ezer eurót. Az iparban ugyanez 1194, a kereskedelemben 1012, a közlekedésben 1054, az oktatásügyben 1042, az egészségügyben 1289, a mezőgazdaságban 882, az építőiparban 768 euró. A legrosszabbul továbbra is a szállodaipar és a vendéglátás fizet az alkalmazottainak, a bruttó havi átlagbér ezekben az ágazatokban 575 euró körül mozog. Bizonytalan javuláa Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „A járványügyi megszorítások fokozatos feloldásának köszönhetően lassan a leginkább sújtott ágazatokban is javulhat a helyzet. Az idei évre ennek köszönhetően már 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatunk. Sok függ azonban a lakosság átoltottságától és attól, hogy az őszre jósolt újabb járványhullám milyen intenzitású lesz. E tekintetben még mindig sok a kockázati tényező, egészen pontos előrejelzéssel így egyelőre nem szolgálhatunk” - mondta el Homák. Nagy eltérés van a várótermi adatokban a déli régiókban is RÖVIDEN Petíció indult a kerékpárosokért Pozsony. Lucia Duriä Nicholsonová aláírásgyűjtést indított a szlovákiai kerékpárosok biztonságánakjavításáért. Az SaS európai parlamenti képviselője így reagált Adrián Babié szlovák hallássérült kerékpárversenyző pár nappal ezelőtti halálos balesetére. DurisNicholsonovátöbb kerékpárossal összefogva már több mint 13 ezer aláírást gyűjtött össze. A petícióban azt követelik, hogy az autósok a biciklizők előzése közben tartsák meg a másfél méteres távolságot. A belügyminisztérium már jelezte, hogy hajlandók lépni az ügyben. „Készek vagyunk megoldásokat keresni akár más országok tapasztalatai alapján is, úgy, hogy azok ne csak papíron legyenek végrehajthatók, hanem valóban segítsék a kerékpározók biztonságát” - reagált a tárca sajtóosztálya. (nar, TASR) Téves sms-t kaphat az oltásiéi Pozoony. Ha a második oltásról szóló sms-ben más vakcina szerepel, mint amit először kapott, akkor az üzenetet tekintse tárgytalannak - tájékoztatott az NCZI. A hivatal szerint téves üzenetről van szó, hiszen Szlovákiában a különböző oltások kombinációja továbbra sem engedélyezett. (nar) NAGY ROLAND Az elektronikus váróteremben egyre inkább megmutetkoznek s regionális különbségek: bizonyos jérásokbsn hetekkel többet kell várni ez első dézisra, mint például a szomszédos régiókban. A probléma a magyarlakta járásokat is érinti. A Dunaszerdahelyi és a Nyitrai járásban például körülbelül 4 ezren várakoznak az első dózisra, ami országos viszonylatban is magasnak mondható. Ezzel szemben a Komáromi vagy az Érsekújvári járásban jóval kevesebben: előbbiben mintegy 1200-an, utóbbiban 400-an. Ennek eredményeként Dunaszerdahelyen és Nyitrán jóval többet kell várakozni az első adag vakcinára, mint Komáromban vagy Érsekújvárban. Több olvasónk is arról tájékoztatott bennünket, hogy bár a Dunaszerdahelyi járásban élnek, inkább átregisztráltak az Érsekújvári járásba, ahol jóval hamarabb sorra kerültek. Látványos különbségek Az Adatok Pátosz Nélkül nevű elemzőcsoport úgy véli, hogy a regionális várótermi különbségek a járványügyi óvintézkedésekben is megmutatkoznak. „A jelenlegi 32 százalékos átoltottság az első júliusi hétvége után elérheti a kiválónak mondható 40 százalékot. Pozsonyban ez az arány most 45 százalék, és ekkorra már meghaladja az 50-et. A Csacai járásban viszont most 20 százalék alatt vagyunk, és valószínűleg el sem érjük a 30-at. Ezek óriási különbségek, és szerepet is játszanak az intézkedések beállításában, főként a tömegrendezvényeknél” - üzenték az elemzők a közösségi oldalukon. Az álláspontjukat alátámasztja, hogy a regionális járványtérképen a jövő héttől már öt különböző járási besorolás figyelhető meg. Ami pedig konkrétan a tömegrendezvényeket illeti, a pirossal jelölt régiókban legfeljebb 10 fő találkozhat, a zöld járásokban viszont kültéren akár már 1000 fő is összegyűlhet, tehát a regionális különbségek most már valóban látványosak. Lesz-e nyájimmunitás? Az oltási program sikeressége azon múlik, hogy végeredményben hány embert sikerül meggyőzni az oltásról. A legfrissebb adatok szerint jelenleg a lakosság mintegy 32 százaléka kapta meg az első dózist, és körülbelül 16 százaléka a második dózist. Az egészségügyi minisztérium a nemzeti oltási stratégiában a lakosság legalább 60 százalékának beoltását tűzte ki célul, ugyanis korábban a szakértők úgy saccolták, hogy legalább ilyen arányban kellene átoltani a lakosságot a nyájimmunitás kialakításához. A korona.gov.sk honlap adatai szerint Szlovákiában ehhez még több mint 1,5 millió embert kellene beoltani. Az Adatok Pátosz Nélkül szakértői úgy vélik, hogy ha sikerül is meggyőzni a lakosság 60 százalékát a vakcina beadatásáról, ez legkorábban csak szeptember végére valósulhat meg. Az elemzők szerint július elejére lehet meg a 40 százalékos átoltottság (2 220 000 személy, aki legalább az első dózist megkapta), a lakosság felét nagyjából augusztus elejére sikerülne beoltani (2 700 000 személy), és szeptember 20. környékén sikerülhet megközeliteni a 60 százalékos átoltottságot. Az más kérdés, hogy ez mire lesz elég. Vannak szakértők, akik minimum 70 százalékos átoltottságot emlegetnek, viszont a dél-koreai betegségellenőrzési klinika vezetője nemrégiben azt mondta, hogy a koronavírussal kapcsolatban talán felesleges is közösségi immunitásról beszélni, mert azt nem sikerülhet elérni. Ebben az esetben a vírus - az influenzához hasonlóan - szezonálissá válhat, vagyis talán minden évben újra be kell adni a vakcinát. Néhány járásban több ezren várakoznak a koronavfrus elleni védőoltás első dózisára, máshol viszont szinte alig van érdeklődés (TASR-feivétei)
