Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-26 / 146. szám
[18 SZALON ■ 2021. JUNIUS 26. www.ujszo.com Emléktábla-avatás Berzevicén A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) 2018- ban indította el egyik programpontjának a megvalósítását: emléket állít a valamikori Felső-Magyarország területéhez életükkel vagy tevékenységükkel kapcsolódó MTA-tagoknak. Ennek a sorozatnak a következő állomása 2021. június 22-én Berzevice (Brezovica nad Torysou) volt, ahol a helyi községháza épületében ünnepélyes keretek között lelepleztük Berzeviczy Albertnek, az MTA 31 éven keresztül regnáló elnökének az emléktábláját. Ezen az aktuson az MTA képviseletében Morvái Tünde, a HTMT osztályvezetője, az SZMAT képviseletében Mészáros András elnök, a helyhatóság oldaláról a berzevicei polgármester, Jozef Hodosi mérnök, valamint más meghívott vendégek vettek részt. A laudációt magyarul Morvái Tünde, szlovákul Mészáros András mondta el. A tábla leleplezését követő baráti beszélgetésen megtudtuk, hogy a helyi iskolában regionális hagyományokat is oktatnak, amelyben a Berzeviczycsalád története is kiemelt helyen szerepel. Ezért is érthető, hogy a polgármester, aki kapcsolódó programként vendégeinek megmutatta a felújításra nagyon megérett Berzeviczy-kúriát és kastélyt, valamint a katolikus templomban található epitáfiumokat, a kezdetektől pozitívan viszonyult az emléktábla elhelyezéséhez. A felek megegyeztek, hogy továbbra is fenntartjuk a kapcsolatot az SZMAT és a polgármesteri hivatal között. Mészáros András Tisztelt polgármester úr, tisztelt jelenlevők! N ehéz helyzetben van az, akinek röviden kell jellemeznie Berzeviczy Albert életét, ugyanakkor említenie kell azokat a területeket, amelyeket rendkívül szerteágazó tevékenységével befogott. Ezért a mostani ünnepélyes alkalomkor csak az alapvető információkra hagyatkozunk Berzeviczy Albert Berzevicén született 1853. június 7-én, és 1936. március 22-én hunyt el Budapesten. Közgazdász, jogász, történetíró, művészettörténész és politikus volt. Felsőfokú tanulmányait Kassán és Budapesten végezte, államtudományi és bölcsészdoktori diplomát is szerzett. 1878-tól 1881-ig az eperjesi kollégiumhoz tartozó jogakadémia tanára volt. 1881-ben Eperjes országgyűlési képviselője lett. Parlamenti pályafutása 1882-től egészen 1918-ig tartott - egyszeri, 1906 és 1910 közötti parlamenten kívüli intervallummal. Két alkalommal volt a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban tanácsos, illetve államtitkár, 1903 és 1905 között pedig miniszter. Mindegyik esetben kiemelten foglalkozott a felsőoktatás ügyeivel. Bennünket azonban nem a politika, hanem a tudomány területén kifejtett tevékenysége érdekel, hiszen itt és most a tudósról és tudományszervezőről emlékezünk meg. Tudományszervezői tevékenysége rendkívül szerteágazó volt. Betzeviczyt 1904. május 13-án a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává, 1904. december 11-én igazgatósági tagjává, 1905. november 27-én pedig, Eötvös Loránd utódaként, elnökévé választották, mely tisztségét csaknem egészen haláláig töltötte be. Berzeviczy az MTA II. Osztályának (bölcsészet-, társadalom- és történettudományok) volt a tagja. Az MTA 1925. november 3-án ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az ünnepségen Berzeviczy mondott nagy figyelemmel kísért elnöki megnyitó beszédet, amelynek a fő gondolata az volt, hogy „a tudomány az emberiség közjava, melynek előmozdítása az összes művelt nemzetek közös feladata” és hogy az akadémiának sosem szabad szem elől tévesztenie ezt a küldetését. De Berzeviczy nem csak az akadémiát igazgatta, hiszen 1900-tól alelnökként, 1923 és 1936 között, haláláig a Kisfaludy Társaság elnöki tisztségét töltötte be. 1926-ban aktív részt vállalt a Magyar PEN Club megalapításában, melynek 1932-től haláláig elnöke is volt. Említést érdemel, hogy Berzeviczy első elnöke volt az 1895-ben megalakult Magyar Olimpiai Bizottságnak, melynek elnöki tisztségéről csaknem tíz évvel később, 1904-ben mondott le. Itt szeretném megemlíteni, hogy nagy élvezettel olvastam egy 1878-as túraleírását, amelyet a Menguszfalvi-völgyben abszolvált a Magas-Tátrában. Vagyis nemcsak sportpolitikus, de aktív turista is volt. Berzeviczy tagja volt a bécsi és a berlini tudományos akadémiának valamint a 15. században alapított nápolyi Accademia Pontanianának is. Alapító elnöke volt az olasz—magyar kulturális kapcsolatokat ápoló, 1920-ban létrejött Korvin Mátyás Magyar- Olasz Tudományos, Irodalmi, Művészeti és Társadalmi Egyesületnek és tagja a lengyel- magyar kapcsolatok ápolását feladatának tekintő, elsősorban irodalommal foglalkozó Mickiewicz Társaságnak. Sok más, apróbb tisztségét is említhetnénk, de azt hiszem, ennyi is hű képet ad arról, micsoda munkabírású emberről emlékezünk meg itt ma. Jelentős volt tudományos munkássága is. Fő műve az 1922 és 1937 között négy kötetben publikált ,Az absolutismus kora Magyarországon 1849-1865”. Az adatokban gazdag és hosszú időn át iránymutató könyvsorozat első kötetéért a szerző 1925-ben Akadémiai Nagyjutalomban részesült. Sokat elárul személyiségéről, hogy ő az Akadémiai Nagyjutalmat ajándékként visszaadta a Magyar Tudományos Akadémiának. A mű második kötete 1926-ban jelent meg. Sajátossága ennek a kötetnek, hogy Berzeviczy az 1850-es évek Magyarországának irodalmi-művészeti életét is részletekbe menően áttekinti. A munkát értékelő ismertetések szerzői kiemelték, hogy Berzeviczy igen terjedelmes levéltári és szakirodalmi forrásanyagot dolgozott fel, és az egyes kérdéseket minden részletre figyelemmel kiterjedően, nemzetközi összefüggésben vizsgálta. Berzeviczy Albert igen széles körű műveltséggel rendelkező, kora kiemelkedő tudós személyisége volt. A róla szóló megemlékezések szerint egy „literary gendeman”. Tudományos kutatásainak centrumában a jogon és nemzetgazdaságon (közgazdaságon) kívül a művészetek - elsősorban a képzőművészet -, a történelem, a politika, valamint az oktatás- és művelődéspolitika kérdései állottak. Nagy mennyiségű, magyarul, franciául, spanyolul, olaszul megjelent publikációi közül itt és most csak egyetlent emelek ki: ,A középső felvidék szerepe tudományosságunk történetében”, Budapest 1901. Ebben felvázolja ennek a régiónak a történelmi Magyarország művelődéstörténetében játszott, máig kellően fel nem dolgozott és értékelt szerepét. Külön foglalkozik Bártfa, Kisszeben és Eperjes iskolatörténetével is. Ezzel állítva emléket szülőföldjének, amelyik most Berzeviczy Albertet egy emléktábla erejéig viszszaadja a jelenkornak. Mészáros András Nemzetközi tiltakozás a Szépírók Társaságától Ha szó szerint értelmezzük a törvényt, mást pedig nem tehetünk, akkor tisztán látszik, hogy (...) a világirodalom, más művészeti ágak és lényegében az egyetemes kultúra egy fontos része kerül ki a közoktatásból, valamint csúszik át a késő esti műsorsávba a médiában. - Magyar, angol, német, spanyol, katalán, olasz és szlovák nyelven tiltakozik a Szépírók Társasága a magyar kormány homofób, kirekesztő intézkedései ellen. Nyilatkozat A magyar Országgyűlés a napokban tárgyalta és fogadta el ,A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló javaslatot, aminek alábbi passzusa vált leginkább ismertté és vitatottá: „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében diós tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíd, jeleníti meg.” Nem szükséges sem jogtudósnak, sem nyelvésznek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, már a cím, aztán pedig részleteiben maga a törvényszöveg, miként próbálja összemosni a pedofiliával szembeni, feltédenül szükséges erősebb törvényhatósági fellépés ügyét és igényét a vélemény- és művészed szabadság, valamint az alapvető emberi jogok drasztikus korlátozásával. Politikai célokból szándékosan helyez egymás mellé össze nem tartozó dolgokat, csúsztat és homályosít. Hiszen a megjelenítés legalább annyira nem egyenlő a népszerűsítéssel, mint a homoszexualitás a pedofiliával. A jobboldali a fasisztával. A baloldali a kommunistával. A magyar a kormánypártival (és fordítva). A menekült a terroristával. A közpénz a magánvagyonnal. A tájékoztatás a propagandával. A kormányzás a hatalmaskodással. A sor tetszőlegesen folytatható. Ha szó szerint értelmezzük a törvényt, mást pedig nem tehetünk, akkor tisztán látszik, hogy mindezek alapján a világirodalom, más művészeti ágak és lényegében az egyetemes kultúra egy fontos része kerül ki a közoktatásból, valamint csúszik át a késő esti műsorsávba a médiában. Köztük számos író tagtársunk műve sem lehet érettségi tétel a jövőben. A magyar kormány tehát egy teljesen értelmeden, csúsztatásokon alapuló és előre jól láthatóan betarthatadan törvényt erőltetett át a parlamenten, amivel aligha lehetett más célja, mint hogy: 1. beindítsa a választási kampányt; 2. felbomlassza az ellenzéki összefogást; 3. kisszerű hatalmi-politikai célokért emberi méltóságában sértse meg és lehetetlenítse el állampolgárai különböző csoportjait. És nem mellesleg, mintegy járulékos sikerként, újabb határozott lépést tegyen a vélemény- és művészeti szabadság minél szélesebb körű korlátozása felé. A Szépírók Társasága tiltakozik az alapvető szabadságjogok korlátozása, a magyar kormány megosztó és káros politikája, valamint a törvény bevezetése és betartatása ellen. Ugyanakkor, ha a kormánynak valóban az a terve, hogy a mai kor tömegkommunikációs platformjain nevelkedő, a különböző tartalmak szabad kiválasztását és fogyasztását alapvetésnek tekintő, egyébként pedig nyitott, érzékeny, felvilágosult és tájékozott magyar fiatalságot kérés nélkül megvédje saját magától, hát, sok szerencsét kívánunk hozzá. Tartunk tőle azonban, hogy az elgondolás nem ez lehetett. Akkor viszont a helyzet sokkal súlyosabb, mint ami egy törvény szövegéből kiolvasható. A történelmi süllyedés egy várhatóan emlékezetes pontjára jutottunk. Ahol minden felelős magyar állampolgár kötelessége az ellenállás. A Szép írók Társasága elnöksége (litera.hu) A mellékletet szerkeszti: Sánta Szilárd. E-mail: szilard.santa@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3
