Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-22 / 142. szám

www.ujszo.com | 2021. június 22. RÉGIÓ I 5 Andruskó Imre: „Szellemileg és fizikailag is építkezni kell” VATAŐŐIN PÉTER Ötödik igazgatói ciklusát kezdi meg Andruskó Imre a komáromi Sólya János Gimnázium élén. Múltról ás jövőről egyaránt kérdeztük a régi-új iskolavezetőt, aki folyamatosan igazodási pontokat keres a gimnázium történetében is. A gimnázium korábbi igazgatói közül van-e példaképe? Száz évvel ezelőtt nevezték ki igazgatónak Gidró Bonifácot. 1939- ig volt igazgató, később tihanyi apát lett. Az ő nagy érdeme az volt, hogy megőrizte az iskola magyar jellegét. Feladatul kapta, hogy ha párhuza­mos osztályokat indít, akkor szlová­kokat is kell nyitnia. Ezt úgy védte ki, hogy 70-80 diákot szerveztek egy osztályba, így végül nem kellett in­dítani szlovák évfolyamot. A két vi­lágháború között a bencés gimnázi­um itt, Komáromban, illetve az ipolysági és a beregszászi gimnázi­um maradt meg csak magyar tannyelvű intézménynek. A korábbi igazgatót, mivel nem akart felesküd­ni a csehszlovák alkotmányra, elül­dözték. Gidró letette az esküt, mivel úgy érezte, hogy nagyon fontos az is­kola, annak magyar jellegének meg­tartása, de próbálta figyelembe venni az akkori törvényeket is. Megnéztem az emlékkönyveket, szerveztek Masaryk-emléknapokat is, de nem ő tartott szónoklatot, hanem valame­lyik tanára. Az 1950 utáni időszak­ból három igazgatót tudok kiemelni. Az első Horváth József, aki 25 évig töltötte be a tisztet. O volt az össze­kötő kapocs a bencés múlt és a je­lenlegi állami intézmény között, mert 1942-ben érettségizett e falak között. 1956-ban, mivel a diákok nem vol­tak hajlandók elítélni a magyar sza­badságharcot, leváltották, de 1965- ben újra kinevezték. Utána Keszegh István, majd Ipóth Barnabás vezette a gimnáziumot. Mindhármukkal jó­ban voltam". Úgy vettem észre, mind­egyikük meg tudta tartani az iskola színvonalát, az adott körülmények között kihozták belőle a legtöbbet, s úgy tudtak lavírozni, hogy jóban vol­tak a hatalommal is. Két évtizedes igazgatói tapasz­talatának melyek a legfontosabb tanulságai? Egy igazgatónak mindenképpen jóban kell lennie a fenntartóval, mert az két dologban dönt: ezek a diáklét­szám és a pénzügyek. Volt olyan döntéshozó 10 évvel ezelőtt, aki csak két osztályt akart nekünk engedé­lyezni. Nekünk négy osztályunk szo­kott lenni évfolyamonként, s ha ak­kor abba belemegyek, most nem 22- 23, hanem csak 12 osztályunk lenne. A 42 fos tanári karunk száma pedig csak 25-öt tenne ki. Szerencsére nemcsak ez az illető döntött erről, ha­nem a megyei képviselők és az isko­laügyi bizottság is, és sikerült úgy befolyásolni a döntést, hogy meg­szavazzák a négy osztályt. Mindig is arra törekedtem, tanulva az elődök életpályájából, hogy jóban kell lenni a fenntartóval, különben gondok le­hetnek. Az iskola pénzből él, annak pedig a diáklétszám az alapja. Amikor 20 éve elkezdte az első igazgatói ciklusát, ilyen adottsá­gokkal rendelkező iskola lebegett a szeme előtt, mint a mostani? Akkoriban zöldfülű voltam, évek­be tellett, míg az ember ebbe beleta­nult. Megfogalmaztam azt is, hogy egyaránt szeretnénk szellemileg és fizikailag is építkezni. Úgy gondol­tam, építsük be a padlásteret, ahol könyvtárat és szaktantermet alakít­hatunk ki. Ez az első ciklusomban megvalósult. Utána egy norvégiai projekt segítségével átépítettük a homlokzat előtt levő kis parkot. Itt két nagy tartályban gyűjtjük az esővizet, s azzal öntözünk. Rossz állapotban volt a sportpályánk, és sikerült elér­nünk, hogy az egész megújuljon. A szaktantermeket - a fizikumot, kémi­­kumot - és az aulát is felújítottuk. Legutóbb sikerült rendbe tenni az egész épületet. A szellemi építkezés terén szerettem volna erősíteni a magyar-magyar kapcsolatokat. 2004- ben a budapesti Szent István, 2005- ben a székelyudvarhelyi Ta­mási Áron Gimnáziummal vettük fel a kapcsolatot. Kétévente találkoznak a tanári karok, amit „testvérke­désnek” neveznek. Egy-két osztá­lyunk minden évben lement Erdély­be, voltak közös sítúráink, tehát élő a kapcsolat. Fontosnak tartottam azt is, hogy a tantermeinket volt diákjaink­ról és tanárainkról nevezzük el, hogy a mostani gimnazisták lássák, kik fordultak meg e falak között. Ez egy katolikus gimnázium volt, de 1921- től 1938-ig volt olyan évfolyam, hogy 50%-nál kevesebb volt a kato­likus diákok aránya. Ezért is tartom szimpatikusnak Gidró Bonifác tevé­kenységét. 20-25%-ot tettek ki a zsi­dó diákok, a többiek pedig reformá­tusok vagy evangélikusok voltak. A bencés atyák bárkit befogadtak. Gondoskodtak a zsidó hitoktatásról is. Schnitzer Ármin komáromi fő­rabbi 50 évig szolgált ebben a gim­náziumban. A szellemi építkezés harmadik része pedig az öregdiák­szövetség létrehozása volt. Ez meg­tiszteltetést jelent a számukra, s min­den évben arany-, vas-, gyémánt- és rubinmatúrát osztunk ki nekik egy nagyon szép műsor keretében az au­lánkban. • Mit szeretne elérni a következő öt évben, illetve mi motiválja még az iskolavezetésben? A szemem előtt lebeg az épület akadálymentesítése. Ha lenne kere­kesszékes diákunk, akkor szeret­ném, ha tudna bent közlekedni. Egy központi liftre lenne szükség a lép­csőházban, illetve szintenként egy­­egy toalettet is át kellene építeni. Emellett rengeteg olyan akciót szer­vezünk, amikor a volt diákjainkat fogadjuk, s a 70-80 éves emberek­nek is jól jöhet a lift. Fel kell még újí­tani az utcai fronton található kerí­tést, le szeretném térkövezni az ud­vart, parkolóhelyeket kialakítani és újraaszfaltozni a bevezető utat. Ezenfelül ki kell festeni a lépcsőhá­zat, a folyosókat és a tantermeket, s így az iskolaépület teljesen rendben lesz. S hogy mi motivál? Viszonylag fiatalnak érzem magam, rengeteg ta­pasztalatom van. Az igazgatói mun­ka csapatmunka is egyben. Van egy 42 fős tantestületünk, mindenkinek megvan a maga belső ellenzéke, van 4-5 kolléga, aki nehezen tud elfo­gadni, de az abszolút normális, hogy a többség elfogad, mások pedig ke­vésbé. Egy igazgatónak nem lehet olyan tévhite, hogy mindenki ked­velje és szeresse. Döntéseket kell hozni, ami nem felel meg minden­kinek. A másik ok pedig, hogy sze­retem, amit csinálok. Jól érzem ma­gam a diákok között, noha igaz, hogy keveset tanítok. Idén csak egy óra etikám volt, előtte mindig volt két­­három kémia. Hiányzik a tanítás, mert kedvelem a gyerekeket, és min­dig meg tudtam találni velük az alap­hangot. Továbbá úgy érzem, hogy megtisztelő feladat, ha az ember az egyik legnagyobb magyar gimnázi­um igazgatója, s külön öröm, hogy úgy érzem, a szakma elfogadott szak­emberként. 1 Miért van több munkájuk most a fogorvosoknak? Mikor kell lecserélni a fogkefét? Miért több a szájüregi daganat Dél-Szlovákiában? Milyen kellemetlenségeket okozhatnak a bölcsességfogak? A rossz fogakért valóban a gének lennének a felelősek? Folytatódik a népszerű stúdióbeszélgetés-sorozat, AZ ORVOS VÁLASZOL AZ ÚJ SZÓ STÚDIÓBAN ahol az adás végén olvasóink kérdéseit is feltesszük. Aki kérdez: Kovács Ilona, az Egészség melléklet szerkesztője. Aki válaszol: Dr. Czakó László egyetemi docens, szájsebész. ITT NINCS VÁRÓLISTA, NEM KELL RENDELŐBEN SORAKOZNI: Ön is kényelmesen, otthonról kérdezhet! Tegye fel kérdését kényelmesen, otthonról június 25-ig, péntekig: @ e-mailben: egeszsegmagazin@ujszo.com , ® Facebookon: www.facebook.com/ujszo a kommentekben. y jelölje be mielőbb a Facebook-eseményt: www.facebook.com/ujszo y július 1-én, csütörtökön: stúdióbeszélgetés az ujszo.com-on y július 12-én, hétfőn: az Új Szó Egészség mellékletében a műsorban el nem hangzott kérdéseket válaszoljuk meg * A változtatás jogát fenntartjuk! :: J írja be a naptárjába:

Next

/
Oldalképek
Tartalom