Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-19 / 140. szám

www.ujszo.com I 2021. június 19. KOZELET I 3 Forró: Bízom benne, hogy megállapodunk CZlMER GÁBOR Forró Krisztiánnal, az MKP elnökével arról beszélgettünk, hol tart az MKP, a Híd és az összefogás egyesítése, de az LMBTQ közösséget diszkriminálé magyarországi törvényről is kérdeztük. Hol tart a Szövetség létrehozá­sa, mi tart ilyen sokáig? Az MKP, a Híd és az Összefogás nem három olyan fél, amely egyfor­mán gondolkodik. Az árkok bete­metése még folyamatban van, és ez még egy jó darabig eltart. Nem gon­dolom, hogy abban a pillanatban, ahogy létrejön a Szövetség, min­denki egyformán fog gondolkodni. Szerintem egyébként hiú ábránd ezt képzelni. Az elmúlt több mint tíz év­nek a legnagyobb hibája, hogy azt gondoltuk, mi, felvidéki magyarok mindannyian egyformán fogunk gondolkodni, és létre lehet hozni az egységet. Azonban ahogy ön és én is másként látunk bizonyos dolgokat, úgy például a fiatalok másként gon­dolkodnak, mint az idősebbek. Úgy tudjuk, az egyik pont, amelyben még nem sikerült meg­állapodniuk az, miként jöjjenek létre az új párt alapszervezetei. Mennyire és miben különbözik erről a három párt elképzelése? Ebben a kérdésben is megegyez­tünk már. Minden egyes szinten, ahol a helyi szervezetek működtek eddig, továbbra is működni fognak, de a platformok is működni tudnak. Elő­fordulhat tehát, hogy egy helyi szer­vezetben lesz egy, kettő vagy akár három platform. Ez a helyi embe­rektől függ. Ha lesz erre igény, ak­kor platformokat működtethetnek. Ugyanakkor itt megjegyezném, nem biztos, hogy ezeknek, az alapszer­vezeteken belüli formációknak az lesz a neve, hogy MKP-platform, vagy. Híd-platform, illetve Összefogás-platform. Ezek az egy­ségek ugyanis eldönthetik, mi le­gyen a nevük. Ez a rendszer lehető­séget ad arra, még ha másként gon­dolkodunk is, akkor is tudjunk egy szövetségben dolgozni. Összeköt minket ugyanis, hogy magyarok va­gyunk és ebben a régióban élünk. Hogyan működik például a polgármesterjelölt-állítás? Mivel egy párt, a Szövetség lesz, ezért természetesen a polgármester­jelölteket ez a szubjektum állítja. Az, hogy ki legyen a jelölt, pedig helyi szinten dől el. Nekünk nagyon fon­tos, hogy azon a szinten hozzanak döntést, ahol ajelölt indul. Mikorra várható az alakuló kongresszus? Én azt szeretném, ha a Szövetség minél előbb létrejönne. Ezt a polgá­rok is a tudtunkra adják. Bízom ben­ne, hogy nyár végére meg is törté­nik. Ha jól tudom, az MKP-nak egy belső határozata van arról, hogy június 26-áig kellene megtartani a Szövetség alakuló kongresszusát. Ezek szerint ezt nem tudják tar­tani. Okoz ez problémát a párton belül? Nincs belső határozat, csak szóba került ez a lehetőség. Viszont a jár­ványügyi helyzet miatt is úgy dön­töttünk, hogy most vasárnap lesz egy Országos Tanács ülésünk, ahol ez a kérdés terítékre kerül. Ott megbe­széljük, hogy a legutóbbi Országos Tanács és a kongresszus döntése ér­telmében, amely arról szólt, hogy törekednünk kell az egység megte­remtésére, ez az irány továbbra is ér­vényes. Ez után az egyesülés jogi fo­lyamata is végbemehet. A pártegyesítéssel kapcsolatban melyek azok a kétségek, amelye­ket a regionális pártszervezetek tagjai leggyakrabban megfogal­maznak? Nem kétségekről van szó, inkább prioritásokról. Számunkra pedig az a fontos, hogy helyi szinten a helyi struktúrák dönthessék el, mit szeret­nének, az ő hangjukat meghallgas­sák. Tehát ne az történjen, hogy va­laki felülről mondja meg, az adott településen ki legyen a polgármes­terjelölt, mert ez elfogadhatatlan. Lehet, hogy ezt egyesek el tudják képzelni, viszont ha azt szeretnénk, hogy hiteles érdekképviselet legyen, akkor nagyon fontos, hogy a hely­ben dolgozó emberek kezdeménye­zésére állítsanak jelöltet. Ezért is ra­gaszkodunk ahhoz, hogy a helyi szervezetek működjenek. Miről fog dönteni az MKP Or­szágos Tanácsa, amely most va­sárnap tartja az ülését? Az orszá­gos tanács elé terjesztik az új párt alapszabályát? Nem nevezném ezt még alapsza­bálynak, ez egy javaslat. Az Orszá­gos Tanácsra minden régióból ér­keznek küldöttek, jó fórum arra, hogy erről mindenki elmondhassa a véleményét. Erről az alapszabály-javaslatról sikerült a másik két partnerrel megállapodni? A legfontosabb kérdésekben igen, de még ezekben a napokban is foly­nak hárompárti egyeztetések néhány pontról. De a dokumentum olyan formában van, amelyről már most is lehet tárgyalni. Tudatosítani kell, ha ebben bármi változik, ahhoz a másik két partner is hozzászólhat. Az MKP alelnöke, Berényi Jó­zsef szerint Gyimesi Györgynek, az OEaNO parlamenti frakciója tagjának helye van a Szövetség­ben, Sólymos László azonban me­reven elzárkózott a személyétől. Ön Gyimesit vagy a Hidat választ­ja7. Én a közösséget választom. Úgy érzem, hogy mindenkinek, aki a kö­zösségünket akarja képviselni, he­lye van a Szövetségben. Sólymos László kijelentése azonban mégis szükségszerűen választási helyzetet teremt. Én nem érzem, hogy egy kötelező választási helyzet lenne, nem tudok róla ugyanis, hogy Gyimesi György kérte volna a felvételét az MKP-ba, a Hídba vagy az Összefogásba. Ha létrejön a Szövetség, és a képviselő kérni fogja a felvételét, akkor ezt a kérdést elővesszük. De jelen pilla­natban úgy érzem, olyan dologról beszélünk, amely nem aktuális. Ki tudja zárni, hogy az MKP vagy majd a Szövetség bármilyen formában is az OEaNO listáján mérettesse meg magát a követke­ző parlamenti választáson? Olyat nem tudok elképzelni, hogy bármilyen másik párt listáján indul­na az MKP. A Szövetség nevében még nem tudok nyilatkozni, mert ez a szubj ektum még nem létezik. De ha én befolyásolhatom, akkor nem tu­dom elképzelni, hogy a közös szub­jektum más párt listáján indulna a parlamenti választáson. Sólymos László lapunknak azt mondta, ha kell, akkor a Hlasszal biztosan leülnek egy esetleges együttműködésről egyeztetni, ugyanezt a Smerrel csak nehezen tudja elképzelni. Önnek ezzel kapcsolatban mi az álláspontja? Leülne tárgyalni a Hlasszal és a Smerrel? Mi ezt már nagyon sokszor kije­lentettük, hogy Kotleba-féle pártok­kal és a Smerrel nem tudjuk elkép­zelni az együttműködést. Ha azt fogjuk látni, hogy a közösségünk, a felvidéki régiók problémáinak meg­oldását egy párt tudja vállalni, akkor azzal leülünk tárgyalni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy meg is egye­zünk. A közösségünk és a régiónk künk, hiszen itt élünk. Mivel a min­denkori magyar kormánnyal keres­sük a kapcsolatot, jelenleg érthető, hogy a Fidesszel igyekszünk jó kap­csolatokat tartani. Egy esetleges magyarországi kormányváltás után ez ugyanúgy érvényes lesz? Azok a kapcsolatok, amelyek most a Fidesszel vannak, nem fognak megszűnni. Minimum az MKP plat­formja továbbra is kapcsolatban lesz ezzel a párttal. De ahogy mondtam, a mindenkori magyar kormánnyal fogjuk keresni a kapcsolatokat. Per­sze, a jövő mutatja meg, hogy a min­denkori magyar kormány, miként viszonyul a határon túli kisebbsé­gekhez. Mit gondol arról a magyar tör­vényhozás által elfogadott jogsza-Forró Krisztián: „Nem nekünk innen Felvidékről kell megoldanunk a magyar­országi kérdéseket. Ez az ő dolguk. Mi sem szeretnénk, hogy beleszóljon Ma­gyarország abba, mi történik Szlovákiában." (Somogyi Tibor felvétele) * érdekképviseletéhez ugyanis part­nerekre van szükségünk. A potenciális partnerek kategó­riájába a Hlas beletartozik? Éz jelen pillanatban hipotetikus kérdés, most nincs miért tárgyal­nunk ezzel a párttal. Ha azt fogjuk látni, hogy valamelyik párt nyitott a velünk való tárgyalásra, akkor ke­resni fogjuk a lehetőséget, hogy az érdekképviselet hatékonyabb le­gyen. Az MKP a Fidesz magyar kor­mánypárt stratégiai partnere. Ezt a partnerségi viszonyt változatla­nul örökölné a Szövetség is? Ez a téma a hárompárti tárgyalá­sokon is felmerült, ahol megálla­podtunk, keressük a lehetőségét an­nak, hogy a mindenkori magyar kor­mánnyal jó kapcsolatokat ápoljunk. Ez érthető is, hiszen a magyar nem­zet részei vagyunk, így fontos szá­munkra, hogy Magyarország sikeres legyen, hiszen egy nemzet vagyunk, ugyanúgy Szlovákia sikere is érde­bály-csomagról, amely a gyerme­kekkel szembeni szexuális bűn­­cselekmények ellen szól, ám ezen túl az LMBTQ-kisebbségekkel összefüggő jogokat is korlátozza? Egyetért vele vagy sem? Bevallom, nem ismerem a jogsza­bályt. Véleményem szerint a törvé­nyeket úgy kell megalkotni, hogy a gyermekeket megvédje. Ezzel azt akarja mondani a vá­lasztóinak, hogy egy olyan fontos ügyben, amelyben az Európai Bi­zottság elnöke, a német külügymi­niszter és az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetsége is nyilat­kozott már, ön tájékozatlan? Nem azt akarom mondani, hogy tájékozatlan vagyok, hanem azt, hogy elsősorban a szlovákiai prob­lémákkal kell foglalkoznunk. Ezek érintik elsősorban a választóinkat, hiszen itt élnek. Ezzel kapcsolatban igyekszünk is mindent megtenni. Az elmúlt időszakban ezek azonban nem kerültek meghallgatásra. Janu­árban azt javasoltuk, hogy a szenny­vízből vett mintákból próbálják meg meghatározni a járványügyi góc­pontokat. Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter csak április­ban jött ezzel a javaslattal. Egy áp­rilisi javaslatunkat is említhetem, amikor azt láttuk, hogy az oltási kedv nem növekszik. Mi azt javasoltuk, ha elérjük a 60 százalékos beoltottsá­­got, akkor a beoltott személyek kap­janak 100 eurós utazási utalványt. Ezt aztán a helyi idegenforgalmi lé­tesítményekben lehetne elkölteni. Ezzel a járványügyi helyzetet javí­tanánk, és a pandémia által a legin­kább sújtott ágazatot is segítenénk. Visszatérve a témára, a ma­gyarországi belpolitikai ügyeket semmilyen körülmények között nem akarja kommentálni? Nézze, ez Magyarország ügye, ott kell megoldani. Nem nekünk innen Felvidékről kell megoldanunk a ma­gyarországi kérdéseket. Ez az ő dol­guk. Mi sem szeretnénk, hogy bele­szóljon Magyarország abba, mi tör­ténik Szlovákiában. A mi problémá­inkat nekünk helyben kell tudnunk megoldanunk. Magyarország hang­súlyozta is, hogy ebbe nem fog be­leszólni. Az azonban, hogy segíti a külhoni magyarokat, természetes, hiszen ez a magyar Alaptörvényből is adódik, illetve mondani szokás, hogy minden magyar felelős min­den magyarért. De ez nem azt jelen­ti, hogy beleszólnak a felvidéki ma­gyarok dolgába. És nem várhatja el senki tőlünk, hogy mi innen a Fel­vidékről próbáljunk beleszólni ab­ba, mi történik Magyarországon. Nem szabad importálni az ottani kérdéseket ide a Felvidékre, nem szabad ugyanis, hogy megosszuk a közösségünket. Nem kell keresni azokat a témákat, amelyek megosz­tanak bennünket. Ellenkezőleg. Ke­resnünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek összehoznak minket. Amikor azt mondja, hogy nem kommentálja a magyar kormány lépéseit, akkor ez azt is jelenti, hogy ön szerint a magyar kabinet bármit megtehet, ön nem fog szót emelni? Nézze, a helyzet az, hogy Ma­gyarországon is demokratikus vá­lasztás van, az emberek négyévente kifejezhetik a véleményüket az ak­tuális helyzetről. Ha a polgárok úgy fogják látni, hogy a jelen kormány nem megfelelően végzi a munkáját, akkor erről véleményt fognak nyil­vánítani. Várjuk meg a jövőre ese­dékes parlamenti választás eredmé­nyét, és meglátjuk, az emberek mit fognak gondolni. Meg tudja mondani a választó­inak, hogy mi az a pont, ameddig, ha a magyar kormány elmegy, ak­kor ön biztosan szót fog emelni? Miért kellene nekem megmonda­nom bárkinek is, hogy én mikor fo­gok szót emelni? Ha én úgy gondo­lom, hogy erre szükség van, meg fo­gom tenni. A választóinak ezt tehát nem szeretné megmondani? A választót az érdekli, milyen megoldásokat fogunk tudni kínálni. Azt szeretnék biztosan tudni, hogy a mi közösségünk ezt meg tudja ol­dani. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk oldani, kell egy megfelelő érdek­­képviselet. Ebben kell tudnunk se­gíteni. Az interjú teljes változatát a www. ujszo.com oldalunkon olvashatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom