Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-02 / 125. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. június 2.1 www.ujszo.com Új módszer az alváskutatásban ÖSSZEFOGLALÓ Innovatív módon, a móly agyi területekből monitorozással nyert információk segítségével vizsgálták a máig rejtélyes REM-alvás szakaszait az ELTE PPK és a Semmelweis Egyetem kutatói. „Eddig csak a felszínt kémleltük, most egyedülálló lehetőségünk nyílt belenézni az agyba” - mondta Simor Péter kutatásvezető, az ELTE PPK egyetemi adjunktusa. Habár számos kutatás világít rá az alvás RÉM fázisának szerepére bizonyos pszichiátriai és neurológiai betegségek kialakulásában, a gyors szemmozgásokról elnevezett szakasz az alváskutatás máig elhanyagolt területe. Már az elnevezés sem teljesen helytálló, hiszen a RÉM (Rapid Eye Movement) alatt sem mindig mozog a szemünk - világít rá Simor Péter, aki nemrég két kutatócsoporttal is vizsgálta a REM-ciklus két eltérő szakaszát. Simor Péter és kutatótársai EEG-s mérésekkel már korábban kimutatták, hogy a REM-ciklus ún. tónusos részében (amikor nem mozog a szemünk) éberebben alszunk, fogékonyabbak vagyunk a külső ingerekre. Amikor azonban elindul a szemmozgás a fázisosnak nevezett szakaszban, elmerülünk belső világunkban. Alighanem ilyenkor zajlik a nappali emlékek, emocionális élmények feldolgozása, ami gyakran álmok formájábanjelenik meg. A két szakasz váltakozása teszi lehetővé, hogy veszélyhelyzetben gyorsan fel tudjunk ébredni - mondja Simor Péter. Az ELTE PPK és a Semmelweis Egyetem kutatói számára nemrég egyedülálló alkalom adódott, hogy a mély agyi területekhez is hozzáférjenek. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI) Fabó Dániel neurológus munkacsoportja speciális technológiai eljárással segít azokon az epilepsziás betegeken, akiknek a betegsége már nem reagál a gyógyszeres kezelésre. Az idegsebészek stimulációs egységet ültetnek az agyba, amely az adott terület elektromos ingerlésével csökkenti a rohamok számát, így javítja a páciensek életminőségét. Mivel egy fejlesztésnek köszönhetően az implantátum már nemcsak stimulálásra, de az agyi elektromos aktivitás rögzítésére is alkalmas, számos információ nyerhető általa az agy aktuális működéséről. Simor Péter és kutatótársai az alvás közben rögzített adatokat a REM-szakaszok mélyebb megismerésére használták. Eredményeiket a The Journal of Neuroscience-ben publikálták. „Míg egészséges személyek vizsgálatakor csak a koponya felszínét érjük el, itt mély agyi területekről tudtuk mérni az idegsejtek aktivitását. Ez a szakasz azon túl, hogy fontos szerepet játszik az emlékezeti folyamatokban és az érzelmi információk feldolgozásában, annak a hálózatnak a része, amelyik a REM- fázisban is rendkívül aktív” - magyarázza az adjunktus. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez a kis agyi terület másképp viselkedik-e a RÉM két fázisa alatt. Megnézték azt is, milyen kapcsolata van a talamusznak a kéreggel, és EEG-vel mérték az aktivitását is. Az eredmények szerint a kéreg és a talamusz hálózata aktívabb az intenzív szemmozgás alatt, aminek hatására komplex álomképek jelenhetnek meg, vagy régi emlékek törhetnek fel. Ez megerősíti a korábbi feltételezést: amikor mozog a szemünk alvás közben, akkor inkább befelé fordulunk, az ébrenléti állapothoz hasonlító tónusos (nem szemmozgásos) szakaszban viszont fokozottabban figyelünk a külső ingerekre. De mi történik akkor, ha ez a külső inger a saját testünkből érkezik? „Mindenki megtapasztalta már, hogy rosszabbul alszik, többször felébred egy nehéz vacsora után. Más belső testi folyamatok talán nem tudatosulnak ennyire, de azok is hatással lehetnek az alvásunkra” - magyarázza Simor Péter. A kutató és doktorandusz hallgatója, Bogdány Tamás, valamint Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem és Pandelis Perakakis, a madridi Complutense Egyetem munkatársa éppen ezért volt egy másik vizsgálatban arra kíváncsi, miként reagálunk olyan testen belülről jövő érzetekre, mint például a szívritmus a RÉM tónusos és fázisos szakasza alatt. A tudósok két adatbázison vizsgálták meg ezt a jelenséget: a korábban rögzített kísérletek során a bevont személyek két éjszakát töltöttek el az ELTE PPK Alváslaborban, ahol EEG- és EKG-méréseket végeztek rajtuk. Mint a kutatók a Sleepben publikált tanulmányukban leírták, az agykéreg a szívritmust is másképp dolgozza fel a RÉM két szakaszában. Az már korábban bizonyított tény volt, hogy az inszomniások elalvás előtt markánsabb kérgi választ adnak a szívritmusukra, vagyis élénken figyelnek a külvilágra, így a saját testükre is. A szakértők most az agy RÉM tónusos részében (amikor nem mozog a szemünk) az ébrenlétihez hasonlító szívritmus kiváltotta választ találtak, ami egyfajta készenléti állapotot jelezhet, míg a szemmozgásos periódusban elmerülünk egy belső világban, amiben a saját testünk kevesebb szerepet játszik. Az új kutatások elmélyítették a REM-alvás szakaszaival kapcsolatos eddigi tudásunkat, ezáltal hozzájárulnak olyan kórképek jövőbeli terápiájához, mint a depresszió, a poszttraumás stressz vagy a súlyos inszomnia, amikor a REM-fázis zavart szenved. (ELTE) A klímaváltozás hatására a kutatók becslései szerint a világ korallzátonyainak mintegy fele már elpusztult, a többi is súlyos veszélyben van (Shutterstock) Uj technológia mentheti meg a pusztulásra ítélt korallokat mti-h(r Új korallmentő technológia segíthet visszafordítani a klímaváltozás okozta károkat. Az Ocean Shot elnevezésű zátonymodulok a természetes korallzátonyok formáját utánozva lehetőséget biztosítanak a korallok és más tengeri élőlények számára a letelepedésre. A projekt egyhektárnyi területet fed le az Antigua és Barbuda karibi szigetország partvidékén lévő halott korallzátonynál. A John Paul DeJoria amerikai vállalkozó támogatásával megvalósuló technológia a közeli part menti közösségeket is védi a viharok erős hullámaitól és a tengerszint emelkedésétől. Deborah Brosnan tengerbiológus elmondta: több új technológiát is tesztelnek, amelyek célja a korallnövekedés felgyorsítása, egyhektárnyi terület természetes helyreállásához ugyanis egy évtizedre van szükség. Egy közeli korallnevelő telepen több fajt is növesztenek, amelyek a tervek szerint segíteni fognak betelepíteni a mesterséges zátonyokat. A klímaváltozás hatására a kutatók becslései szerint a világ korallzátonyainak mintegy fele már elpusztult, a többi is súlyos veszélyben van. A korallok nagyon érzékenyek a körülöttük lévő víz hőmérsékletének változására. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a koraitokban élő, színüket adó és a tápanyagaik előállításában kulcsszerepet játszó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ez a jelenség a korallfehéredés. Amennyiben a kifehéredés hosszú ideig fennáll, a koraitok éhen halhatnak, ha viszont néhány héten belül visszaépülnek a szöveteikbe az algák, akkor általában felépülnek. A hőmérséklet emelkedése mellett az óceánok savasodása és a súlyos terhet jelentő könyörtelen viharok is veszélyeztetik ezeket az ökoszisztémákat. A korallzátonyok a tengeri biodiverzitás 25 százalékának létét támogatják, köztük teknősöket, halakat és rákokat, amelyek a globális halászat célpontjai. Antigua és Barbuda után az Ocean Shot projektet a Karib-tenger és Latin-Amerika más helyszíneire is betelepítik. Az már korábban bizonyított tény volt, hogy az inszomniások eialvás előtt markánsabb kérgi választ adnak a szívritmusukra, vagyis élénken figyelnek a külvilágra, így a saját testükre is (Shutterstock)
