Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-16 / 137. szám

www.ujszo.com | 2021. június 16. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Fenntarthatatlan nyugdíjrendszer - még soha nem volt ennyire rossz a helyzet A magasabb nyugdíjakért folyó verseny igazi nagy vesztesei a mai fiatalok lehetnek, akik idős korukra akár alacso­nyabb összeggel is kénytelenek lesznek beérni, minta nagyszüleik vagy a szüleik (TASR-feivétei) BRANISLAVTOMA Pozsony. A nyugdíjasok szavazataiért folytatott harc meghozta az „eredményét": a szlovák nyugdíjrendszer a legkevésbé fenntartható az egész Európai Unióban. Ha semmi sem véltozik, tizenöt éven belül az állam kénytelen lesz befagyasztani a nyugdíj­­emeléseket, szélsőséges esetben pedig akár csökken­hetnek is a nyugdíjak. A fent jelzett sötét jövőképen semmit sem változtat a jelenlegi kormány által belengetett nyugdíj­­reform sem, ami hatalmas meglepe­tésnek számít, hiszen a tervezett vál­toztatások között a munkaügyi tárca a nyugdíjkorhatár fokozatos növe­lésével is számol. Épp ez utóbbinak kellett volna bebiztosítania, hogy a szlovák nyugdíjrendszer hosszabb távon is fenntartható legyen, az így megtakarított összeg nagy részét azonban Milan Krajniak (Sme rodi­­na) munkaügyi miniszter a saját pri­oritásaira szeretné elkölteni. Állami pénzszórás A legnagyobb felfordulást a szü­lői bonusz bevezetése okozza majd, vagyis az a lehetőség, hogy a mun­kaképes személyek a nyugdíjjárulé­­kuk egy részéből hozzájárulhatnak a szüleik nyugdíjához. A gyökeres változás a nagyobb családokban azonnal növeli majd a nyugdíjasok bevételeit. Az intézkedés árnyoldala azonban, hogy emiatt a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 0,5 száza­lékával, vagyis mintegy félmilliárd euróval nőhet a költségvetési hiány. „Az így keletkező lyukat újabb megszorításokkal lesznek kénytele­nek befoltozni. Vagy bizonyos adó­fajtákat kell majd megemelniük, vagy le kell faragniuk az állami ki­adásokból” - figyelmeztet Ján Tóth, a Költségvetési Tanács elnöke. Ha ezt elmulasztják, látványosan meg­ugrik az államadósság, amit majd elsősorban a mai harmincasok érez­nek meg. Egyrészt, folyamatosan nőnek majd az adóterheik, másrészt, idős korukra alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak. Magyarul: a jelenlegi nyugdíjasokhoz képest is tovább kell majd dolgozniuk, ha pedig végül nyugdíjba vonulnak, kisebb összeg­gel is kénytelenek lesznek beérni. A szülői bonusz kidolgozói a gyermekvállalási kedv növelését szeretnék elérni, hiszen épp a keve­sebb újszülött miatt egyre fenntart­­hatatlanabb a nyugdíjrendszerünk. A múlt század hetvenes éveiben még évente csaknem 200 ezer gyerek született Szlovákiában, ami mára ennek a negyedére zsugorodott, ez pedig hatalmas probléma. Csak eb­ben az évtizedben 100 ezerrel nő a nyugdíjasok száma, később pedig ehhez már öt év is elég lesz. Egy ilyen forgatókönyv mellett képtelenség lesz fenntartani a felosztó-kirovó, pontosabb nevén folyó finanszíro­zású nyugdíjrendszert, amelynek a lényege, hogy az aktív dolgozók kö­telező jövedelemjárulékából fede­zik a nyugdíjak kifizetéséhez szük­séges összeget. Az állam már ma is kénytelen az állami költségvetésből fedezni a hiányzó pénzt. A politi­kusoknak ennek ellenére sem okoz gondot az, hogy a saját prioritásaik­ra újabb százmilliókat költsenek el. Csak az elmúlt három évben látvá­nyosan nőtt a 13. nyugdíj, a mini­­málnyugdij, a második pillérben ta­karékoskodók állami nyugdíja, és most bevezetik a szülői bonuszt is. Ez utóbbival a pénzügyminisztéri­um ugyan nem értett egyet, Krajniak azonban alkotmánytörvény formá­jában áterőszakolta a törvényhozá­son, így már csak azon folyik a vita, hogy mekkora összeget és mikortól utalhatnak majd a gyerekek közvet­lenül a szüleiknek. Problémás 2. pillér Nem a szülői bonusz azonban a tervezett nyugdíjreform egyetlen problémás eleme. Nem kis fejfájást okoz az is, hogy nincs meg az akarat a második nyugdíjpillér hibáinak a kijavítására. A második nyugdíjpil­lér bevezetésétől eredetileg az egész rendszer látványos javulását várták, 2015-ben azonban nem várt komp­likációk merültek fel, miután el­kezdték kifizetni az ebből a pillérből származó első nyugdíjakat, amelyek rendkívül alacsonyak voltak. Hat évvel ezelőtt sokkal jobban jártak azok, akik kizárólag az államra szá­mítottak, vagyis nem kapcsolódtak be a második pillérbe. Egy átlagos fizetéssel nyugdíjba vonuló az első pillérből átlagosan havi 422 eurós nyugdíjra számíthatott. Akik be­kapcsolódtak a második pillérbe, azok az államtól 376 eurót kaptak, a fennmaradó részt pedig a nyugdíj­­pénztárak fizették. És itt merültek fel az első, nem várt problémák. Egy át­lagos keresettel rendelkező alkal­mazottnak tízévnyi takarékoskodást követően nagyjából 7360 euró gyűlt össze a nyugdíj-takarékszámláján, amiből havi 21 euró pluszpénzhez juthattak. Ezzel kiegészítve így havi 397 eurós nyugdíjat kaptak, szem­ben a már említett 422 eurós, kizá­rólag az első pillérből származó nyugdíjjal, ami hatalmas csalódást okozott, hiszen a második pillérben takarékoskodókat ezzel átlagosan havi 25 euróval kurtították meg. A nem várt problémát meglepően a Smer harmadik kormány oldotta meg. Közvetlenül a választási idő­szak lejárta előtt megemelte az álla­mi nyugdíjakat, aminek köszönhe­tően a második pillérben takarékos­kodók „vesztesége” is pár euróra zsugorodott. A probléma ilyen meg­oldásának azonban megvan az árny­oldala is, hiszen ezzel tovább rom­lott a nyugdíjrendszer fenntartható­sága. Az államnak már ma sincs ele­gendő pénze a nyugdíjak kifizetésé­re, a hiányzó összeget pedig általá­ban hitelből kell előteremtenie, ami egyszer még hatalmas gondot okoz­hat. Erre akkor kerülhet sor, amikor az államnak már senki sem lesz haj­landó pénzt kölcsönözni, ez így kénytelen lesz csökkenteni a nyug­díjakat. A magánnyugdíjpénztárakat és a második pillért a Smer elnöke, Ro­bert Fico hosszú éveken keresztül kemény kritikának vetette alá. Egy időben a magánnyugdíjak államosí­tásának a gondolatával is eljátszott, erre azonban végül nem szánta el magát, ami a Híddal kötött koalíci­ójának is köszönhető. A legégetőbb problémát, a második pillérben levő megtakarítások alacsony hozamnö­vekedését, azonban már így sem si­; került megoldaniuk. A második pil­lérben levő megtakarítások csaknem kétharmadát a legkisebb hozamot biztosító kötvényalapokban tartják. : Ezek éves hozama 1,61 és 2,47 szá­zalék között mozog. A vegyes ala­­; póknál ugyanez 2,99-3,42, a rész­vényalapoknál 2,70—4,80, az inde­xált alapoknál pedig 8,33-10,89 százalék között mozog. Félnek a változástól A Költségvetési Tanács becslései I szerint a második pillérben levő ; összeg rossz fialtatásából származó veszteség 2-8 milliárd euró között mozog. Ha semmi sem változik, ez az összeg az elkövetkező időszak­ban tovább nő. „Mindez negatív ha­­; tással lesz az államháztartásra is” — áll a Költségvetési Tanács legfris­sebb elemzésében, amely szerint a második pillérbe történő belépés kötelezővé tétele ezen csak ronthat. Márpedig a tervezett nyugdíjreform azzal számol, hogy a munkapiacra belépőket automatikusan besorolják a második pillérbe, és a kilépést kü­lön kell majd kérni. Az eddigi ta­pasztalatok ugyanakkor azt mutat­ják, hogy az utóbbira csak kevesen szánnak időt, vagyis maradnának a második pillérben, miközben nem nagyon törődnének azzal, hogy az ott levő pénzüket hogyan fialtatják. A többségük eddig is csak sodró­dott az árral. A második pillér beve­zetését követően az emberek döntő része a részvényalapokban takaré­koskodott, mert arra beszélték rá őket a pénzügyi közvetítők. A gaz­dasági válság 2008-as kirobbanását követően a kötvényalapokban talál­ták magukat. Ez sem az ő döntésük volt, egy törvénymódosítással a má­sodik Smer-kabinet kényszerítette oda őket, hogy így óvja meg a meg­takarításaikat. A többség azonban a válság lecsengését követően sem vándorolt vissza a nagyobb hozamot biztosító részvényalapokba. Hogy több embert vegyen rá a kockázato­sabb alapokban történő takarékos­­• kodásra, arra a jelenlegi kormány sem meri elszánni magát, aminek a “végeredménye, hogy konzerválja a jelenlegi állapotot, amikor a máso­dik pillérben levő pénzek hozama minimális. A második pillér pedig így nem hogy nem járul hozzá a nyugdíjrendszer fenntarthatóságá­nak a növeléséhez, hanem még új abb terheket ró a már egyébként is defi­cites nyugdíjrendszerre. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Nőtt a hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletek polcain MOLNÁR IVÁN Idén tíz éve nem látott ütem­ben, 1,5 százalékponttal, több mint 41 százalékra nőtt a hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletekben. Pozsony. A hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletek polcain -37 százalékkal - 2017-ben érte el a mélypontját, azóta folyamatosan javul a helyzet, az egyes üzletlán­cok között azonban továbbra is lát­ványos különbségek vannak. A Go4Insight piackutató ügynökség Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) megrendelésére készült fel­méréséből kiderül, hogy a legtöbb hazai élelmiszert még mindig a COOP Jednota kínálja, ahol ezek aránya 55 százalék körül mozog, míg a sor végén a Lidi található, alig 28 százalékkal. Ez utóbbinál azon­ban az elmúlt években látványosan javult a helyzet, hiszen öt év alatt megduplázta az üzleteiben a szlo­vákiai élelmiszerek arányát. „Hogy a hazai élelmiszerek aránya tovább nőhessen az itteni üzletekben, ah­hoz a kormánynak jóval többet kel­lene tennie a szlovákiai gyártók ér­dekében” - vallja Daniel Potumay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara elnöke. AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8615 Lengyel zloty 4,5235 Cseh korona 25,450 H Magyar forint 352,08 Horvátkuna 7,4883 Qjj Román lej 4,9243 Japán jen 133,28 Svájci frank 1,0899 Kanadai dollár 1,4758 Q USA-dollár 1,2108 Privatbank* 1,24-1,18 26,07—24,80 — Postabank 1,25-1,18 26,47-24,43 364,74-336,68 Szí. Takarékpénztár 1,26-1,17 26,07-24,67 366,67-335,09 Tatra banka 1,26-1,17 26,32-24,54 367,83-332,79 ŐSOB 1,24-1,18 26,09-24,79 Altalános Hitaibank 1,25-1,17 26,29-24,66 367,07-335,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom