Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-16 / 137. szám
www.ujszo.com | 2021. június 16. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Fenntarthatatlan nyugdíjrendszer - még soha nem volt ennyire rossz a helyzet A magasabb nyugdíjakért folyó verseny igazi nagy vesztesei a mai fiatalok lehetnek, akik idős korukra akár alacsonyabb összeggel is kénytelenek lesznek beérni, minta nagyszüleik vagy a szüleik (TASR-feivétei) BRANISLAVTOMA Pozsony. A nyugdíjasok szavazataiért folytatott harc meghozta az „eredményét": a szlovák nyugdíjrendszer a legkevésbé fenntartható az egész Európai Unióban. Ha semmi sem véltozik, tizenöt éven belül az állam kénytelen lesz befagyasztani a nyugdíjemeléseket, szélsőséges esetben pedig akár csökkenhetnek is a nyugdíjak. A fent jelzett sötét jövőképen semmit sem változtat a jelenlegi kormány által belengetett nyugdíjreform sem, ami hatalmas meglepetésnek számít, hiszen a tervezett változtatások között a munkaügyi tárca a nyugdíjkorhatár fokozatos növelésével is számol. Épp ez utóbbinak kellett volna bebiztosítania, hogy a szlovák nyugdíjrendszer hosszabb távon is fenntartható legyen, az így megtakarított összeg nagy részét azonban Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter a saját prioritásaira szeretné elkölteni. Állami pénzszórás A legnagyobb felfordulást a szülői bonusz bevezetése okozza majd, vagyis az a lehetőség, hogy a munkaképes személyek a nyugdíjjárulékuk egy részéből hozzájárulhatnak a szüleik nyugdíjához. A gyökeres változás a nagyobb családokban azonnal növeli majd a nyugdíjasok bevételeit. Az intézkedés árnyoldala azonban, hogy emiatt a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 0,5 százalékával, vagyis mintegy félmilliárd euróval nőhet a költségvetési hiány. „Az így keletkező lyukat újabb megszorításokkal lesznek kénytelenek befoltozni. Vagy bizonyos adófajtákat kell majd megemelniük, vagy le kell faragniuk az állami kiadásokból” - figyelmeztet Ján Tóth, a Költségvetési Tanács elnöke. Ha ezt elmulasztják, látványosan megugrik az államadósság, amit majd elsősorban a mai harmincasok éreznek meg. Egyrészt, folyamatosan nőnek majd az adóterheik, másrészt, idős korukra alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak. Magyarul: a jelenlegi nyugdíjasokhoz képest is tovább kell majd dolgozniuk, ha pedig végül nyugdíjba vonulnak, kisebb összeggel is kénytelenek lesznek beérni. A szülői bonusz kidolgozói a gyermekvállalási kedv növelését szeretnék elérni, hiszen épp a kevesebb újszülött miatt egyre fenntarthatatlanabb a nyugdíjrendszerünk. A múlt század hetvenes éveiben még évente csaknem 200 ezer gyerek született Szlovákiában, ami mára ennek a negyedére zsugorodott, ez pedig hatalmas probléma. Csak ebben az évtizedben 100 ezerrel nő a nyugdíjasok száma, később pedig ehhez már öt év is elég lesz. Egy ilyen forgatókönyv mellett képtelenség lesz fenntartani a felosztó-kirovó, pontosabb nevén folyó finanszírozású nyugdíjrendszert, amelynek a lényege, hogy az aktív dolgozók kötelező jövedelemjárulékából fedezik a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges összeget. Az állam már ma is kénytelen az állami költségvetésből fedezni a hiányzó pénzt. A politikusoknak ennek ellenére sem okoz gondot az, hogy a saját prioritásaikra újabb százmilliókat költsenek el. Csak az elmúlt három évben látványosan nőtt a 13. nyugdíj, a minimálnyugdij, a második pillérben takarékoskodók állami nyugdíja, és most bevezetik a szülői bonuszt is. Ez utóbbival a pénzügyminisztérium ugyan nem értett egyet, Krajniak azonban alkotmánytörvény formájában áterőszakolta a törvényhozáson, így már csak azon folyik a vita, hogy mekkora összeget és mikortól utalhatnak majd a gyerekek közvetlenül a szüleiknek. Problémás 2. pillér Nem a szülői bonusz azonban a tervezett nyugdíjreform egyetlen problémás eleme. Nem kis fejfájást okoz az is, hogy nincs meg az akarat a második nyugdíjpillér hibáinak a kijavítására. A második nyugdíjpillér bevezetésétől eredetileg az egész rendszer látványos javulását várták, 2015-ben azonban nem várt komplikációk merültek fel, miután elkezdték kifizetni az ebből a pillérből származó első nyugdíjakat, amelyek rendkívül alacsonyak voltak. Hat évvel ezelőtt sokkal jobban jártak azok, akik kizárólag az államra számítottak, vagyis nem kapcsolódtak be a második pillérbe. Egy átlagos fizetéssel nyugdíjba vonuló az első pillérből átlagosan havi 422 eurós nyugdíjra számíthatott. Akik bekapcsolódtak a második pillérbe, azok az államtól 376 eurót kaptak, a fennmaradó részt pedig a nyugdíjpénztárak fizették. És itt merültek fel az első, nem várt problémák. Egy átlagos keresettel rendelkező alkalmazottnak tízévnyi takarékoskodást követően nagyjából 7360 euró gyűlt össze a nyugdíj-takarékszámláján, amiből havi 21 euró pluszpénzhez juthattak. Ezzel kiegészítve így havi 397 eurós nyugdíjat kaptak, szemben a már említett 422 eurós, kizárólag az első pillérből származó nyugdíjjal, ami hatalmas csalódást okozott, hiszen a második pillérben takarékoskodókat ezzel átlagosan havi 25 euróval kurtították meg. A nem várt problémát meglepően a Smer harmadik kormány oldotta meg. Közvetlenül a választási időszak lejárta előtt megemelte az állami nyugdíjakat, aminek köszönhetően a második pillérben takarékoskodók „vesztesége” is pár euróra zsugorodott. A probléma ilyen megoldásának azonban megvan az árnyoldala is, hiszen ezzel tovább romlott a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Az államnak már ma sincs elegendő pénze a nyugdíjak kifizetésére, a hiányzó összeget pedig általában hitelből kell előteremtenie, ami egyszer még hatalmas gondot okozhat. Erre akkor kerülhet sor, amikor az államnak már senki sem lesz hajlandó pénzt kölcsönözni, ez így kénytelen lesz csökkenteni a nyugdíjakat. A magánnyugdíjpénztárakat és a második pillért a Smer elnöke, Robert Fico hosszú éveken keresztül kemény kritikának vetette alá. Egy időben a magánnyugdíjak államosításának a gondolatával is eljátszott, erre azonban végül nem szánta el magát, ami a Híddal kötött koalíciójának is köszönhető. A legégetőbb problémát, a második pillérben levő megtakarítások alacsony hozamnövekedését, azonban már így sem si; került megoldaniuk. A második pillérben levő megtakarítások csaknem kétharmadát a legkisebb hozamot biztosító kötvényalapokban tartják. : Ezek éves hozama 1,61 és 2,47 százalék között mozog. A vegyes ala; póknál ugyanez 2,99-3,42, a részvényalapoknál 2,70—4,80, az indexált alapoknál pedig 8,33-10,89 százalék között mozog. Félnek a változástól A Költségvetési Tanács becslései I szerint a második pillérben levő ; összeg rossz fialtatásából származó veszteség 2-8 milliárd euró között mozog. Ha semmi sem változik, ez az összeg az elkövetkező időszakban tovább nő. „Mindez negatív ha; tással lesz az államháztartásra is” — áll a Költségvetési Tanács legfrissebb elemzésében, amely szerint a második pillérbe történő belépés kötelezővé tétele ezen csak ronthat. Márpedig a tervezett nyugdíjreform azzal számol, hogy a munkapiacra belépőket automatikusan besorolják a második pillérbe, és a kilépést külön kell majd kérni. Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az utóbbira csak kevesen szánnak időt, vagyis maradnának a második pillérben, miközben nem nagyon törődnének azzal, hogy az ott levő pénzüket hogyan fialtatják. A többségük eddig is csak sodródott az árral. A második pillér bevezetését követően az emberek döntő része a részvényalapokban takarékoskodott, mert arra beszélték rá őket a pénzügyi közvetítők. A gazdasági válság 2008-as kirobbanását követően a kötvényalapokban találták magukat. Ez sem az ő döntésük volt, egy törvénymódosítással a második Smer-kabinet kényszerítette oda őket, hogy így óvja meg a megtakarításaikat. A többség azonban a válság lecsengését követően sem vándorolt vissza a nagyobb hozamot biztosító részvényalapokba. Hogy több embert vegyen rá a kockázatosabb alapokban történő takarékos• kodásra, arra a jelenlegi kormány sem meri elszánni magát, aminek a “végeredménye, hogy konzerválja a jelenlegi állapotot, amikor a második pillérben levő pénzek hozama minimális. A második pillér pedig így nem hogy nem járul hozzá a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának a növeléséhez, hanem még új abb terheket ró a már egyébként is deficites nyugdíjrendszerre. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Nőtt a hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletek polcain MOLNÁR IVÁN Idén tíz éve nem látott ütemben, 1,5 százalékponttal, több mint 41 százalékra nőtt a hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletekben. Pozsony. A hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletek polcain -37 százalékkal - 2017-ben érte el a mélypontját, azóta folyamatosan javul a helyzet, az egyes üzletláncok között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. A Go4Insight piackutató ügynökség Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) megrendelésére készült felméréséből kiderül, hogy a legtöbb hazai élelmiszert még mindig a COOP Jednota kínálja, ahol ezek aránya 55 százalék körül mozog, míg a sor végén a Lidi található, alig 28 százalékkal. Ez utóbbinál azonban az elmúlt években látványosan javult a helyzet, hiszen öt év alatt megduplázta az üzleteiben a szlovákiai élelmiszerek arányát. „Hogy a hazai élelmiszerek aránya tovább nőhessen az itteni üzletekben, ahhoz a kormánynak jóval többet kellene tennie a szlovákiai gyártók érdekében” - vallja Daniel Potumay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara elnöke. AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8615 Lengyel zloty 4,5235 Cseh korona 25,450 H Magyar forint 352,08 Horvátkuna 7,4883 Qjj Román lej 4,9243 Japán jen 133,28 Svájci frank 1,0899 Kanadai dollár 1,4758 Q USA-dollár 1,2108 Privatbank* 1,24-1,18 26,07—24,80 — Postabank 1,25-1,18 26,47-24,43 364,74-336,68 Szí. Takarékpénztár 1,26-1,17 26,07-24,67 366,67-335,09 Tatra banka 1,26-1,17 26,32-24,54 367,83-332,79 ŐSOB 1,24-1,18 26,09-24,79 Altalános Hitaibank 1,25-1,17 26,29-24,66 367,07-335,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
