Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-16 / 137. szám

www.ujszo.com | 2021. június 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kiüti azt, aki nincs hozzászokva... A korona mutánsa és Hótakaró ereszkedett a tájra, amikor Bandika és Ervin bekapcsolta a rádiót. A Bálea-tó mellett nyaraltak, és éppen a Transzfogarasi-utat tervezték meg­látogatni, de nem sejthették, hogy ilyen szép havas júniusi reggelt kapnak osztályrészül. Boris Johnson brit miniszterelnök hétfő este bejelentette, hogy négy héttel elhalasztják ajárványügyi in­tézkedések enyhítését. Nagy- Britanniában ugyanis az indiai ví­rusvariáns komplikálja a helyzetet - recsegte a rádió. Ez az indiai variáns kicsit olyan, mint India - terítette szét az asztalon a pipadohányt Ban­dika. Vagy nagyon - bólintott Ervin. Sokrétű, öntörvényű és kiszámítha­tatlan. Aki nincs hozzászokva, azt kiüti. De aki hozzá van szokva, azt is. Mint ez a pipadohány - mutatott rá egy újabb összefüggésre Bandika. Aztán elállt a hóesés, kisütött a nap, j korona ékköve a két jó barát pedig megegyezett, hogy a briteknek most valószínűleg nem lehet könnyű. Itt a jó idő, egye­sek már napozni járnak, meg fagyit esznek munkából hazafelé menet délután, szegény britek pedig még mindig ajárványügyi korlátozáso­kat nyögik. Ezzel mi innen sajnos *• nem tudunk mit kezdeni - emelte a pipa fölé az első égő gyufaszálat Bandika. Ervin kinézett a hegyekre, majd úgy döntött, néhány percig A tanú című 1969-es Bacsó Péter­­filmről fog beszélni. Amikor Peli­kán József felvetette Virág elvtárs­nak az ötletet, hogy a budapesti an­golparkot nevezzék át vidámparkra, Virág elvtársnak tetszett az ötlet. Angolpark? Még mit nem - bólin­tott Virág elvtárs. Hogy az angol imperialista világbirodalom röhög­jön a markába? így lett a budapesti angolparkból vidámpark, legalábbis a film szerint. Ha így volt, ha nem, ők sem sejthették akkor, hogy 2021- ben minden brit megérzi majd, hogy India egykor brit gyarmat volt. Mégpedig a koronavírus indiai vari­ánsa miatt - zárta a monológot Ervin. Bandika megköszönte a rámuta­tási, és meggyújtotta a második szál gyufát. Válaszképp kifejtette, hogy bár kétségkívül van összefüggés India egykori gyarmati mivolta és a mostani brit vírushelyzet között, nem jelenthető ki százszázalékosan, hogy mindez másképp alakult vol­na, ha Indiát anno nem a britek gyarmatosítják. Tudja, ez olyan, mint hogy minden nap gyalog me­gyek a boltba a kifliért. Egyszer megyek biciklivel, és tessék, nem hozták meg a kiflit. De nem azért nem hozták meg a kiflit, mert én az­nap biciklivel mentem, érti, ugye? Ervin bólintott, de Bandika folytat­ta. Vagy tessék csak belegondolni - fújta a kékeslila füstöt a mennye­zetre -, ha Indiát mondjuk a franciák gyarmatosítják, akkor Körösi Cso­rna Sándor nem tibeti-angol, hanem tibeti-francia szótárt készített volna az 1820-as években, a terjeszkedni vágyó nagyhatalom megbízásából? Azért ez elég suta egy hipotézis. Ervin közben magára dobott egy kabátot. Pedig volt olyan, hogy Francia India - kapcsolta ki a rádiót, és feltette a kérdést, hogy mi lesz most szegény britekkel. El kell en­gedniük az egész idei nyarat? Ban­dika bólintott, és azt mondta: sze­rintem megoldják. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Osszerándul a gyomor az élelmiszeráraktól DUDÁSTAMÁS A világgazdaság ugyan már magához tért a koronavírus-járvány okozta globális sokkból, de több tényező is veszélyezteti a pandémia utáni fellendülést. Az egyik ilyen a mezőgazdasági termények és az élelmiszerek árának gyors növekedése. Már kongatja is a vészharangot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete: nemzetközi élelmiszer-árindexe májusban havi szinten 5,8 ponttal növekedett, ami utoljára 2010-ben fordult elő. Éves szinten az index 36 pontnyi növekedést mutat, és már nincs messze a 2011 -es törté­nelmi csúcstól. Hasonló képet mutat a Bloomberg árindexe is, mely a leg­fontosabb mezőgazdasági termények tőzsdei árát veszi alapul. Az árak ilyen gyors növekedésének kínálati és keresleti okai is vannak. A mezőgazdaság a világgazdaság legtörékenyebb területe, egy sor kezel­hetetlen külső tényező befolyásolja. Elég, ha rossz az időjárás a fő expor­táló országokban, máris kúsznak felfelé a világpiai árak. Jelenleg a legna­gyobb gondot a Dél-Amerikában uralkodó szárazság jelenti, ez egyaránt érinti a szója, a kukorica vagy a kávé terméshozamát. A világpiaci árak szempontból kulcsfontosságú lesz az európai és az észak-amerikai mező­­gazdasági szezon alakulása, ha itt is gyengébb hozamok lesznek, az még magasabbra repítheti a legfontosabb termények árát. A mezőgazdasági termékek iránti keresletet az elmúlt évben leginkább Kína befolyásolta, a koronavírus átvészelése után jelentősen növelte be­hozatalát. Kína 1,4 milliárd lakosa egyre több élelmiszert fogyaszt, és a kínai mezőgazdaság minden erőfeszítése ellenére sem tud lépést tartani ezzel. Az elmúlt 12 hónapban Kína gabonaimportja rekordszintet ért el, főleg amiatt, hogy a hústermelők próbálják újra felhizlalni az afrikai ser­téspestis által jócskán megtizedelt állományt. A növényi olajok árának növekedése külön fejezet, itt a bioüzemanyagok gyártói növelték a legna­gyobb mértékben a keresletet. Az élelmiszeripari termékek árához hozzá­adódik továbbá a csomagolóanyagok és a szállítás drágulása is. Az élelmiszerárak mindenkit érintenek, de a legsebezhetőbb helyzet­ben a legszegényebb fejlődő országok lakosai vannak. A világpiaci árak emelkedése miatt nem tudnak eleget importálni a fo mezőgazdasági ter­ményekből, ami az éhezők számának növekedéséhez vezet. Az éhezés már a globális koronavírus-járvány miatt is jelentősen nőtt, és a drágulás most csak súlyosbítja a helyzetet. Ez komoly szociális feszültségekhez vezethet, 2008 és 2011 között 30 fejlődő országban törtek ki a magas élelmiszer­­árakhoz köthető zavargások. Az ENSZ ezért kiemelten figyeli az árak ala­kulását, friss adatai szerint pedig további 200 millió emberrel növekedhet azok tábora, akiket éhínség fenyeget. Szlovákiában ugyan éhínségtől nem kell tartani, de a mi pénztárcánk is nagyon megérzi az élelmiszerárak növekedését. A friss adatok szerint az élelmiszerek nagy szerepet játszanak az itteni infláció mértékében. Má­jusban az élelmiszerek és az üdítőitalok ára 1,8 százalékkal nőtt áprilishoz képest, és különösen gyorsan drágult a zöldség és a gyümölcs. Az árak nö­vekedése több hónapja tart, és valószínűleg ez a trend az év második felé­ben is folytatódik. A világpiaci egyensúly idővel helyreáll, de az elkövet­kező hónapokban még további drágulására kell készülnünk nekünk is. FIGYELŐ Denevérek a vuhani laboratóriumban Felvételek kerültek elő arról, hogy a kínai kutatók denevéreket tartot­tak a vuhani virológiái laborban. „Már nem összeesküvés-elmélet, hogy denevérek voltak a vuhani laborban. Most már tény”—közölte az ausztrál Sky News televízió, és bemutatta a felvételeket. Ketre­cekben tartották a denevéreket, egy képen egy tudós sapkáján lóg egy. A tudományos közélet márci­us óta hajlik arra, hogy a vírus la­borból szabadulhatott el. Az is ki­derült egy amerikai hírszerzési je­lentésből, hogy a vuhani intézet három kutatója már 2019 novem­berében megbetegedett és kórház­ba került. Kína eddig tagadta, hogy denevéreket tartottak a vuhani la­borban. (444.hu) Putyin: Nem biztos, hogy Navalnij túléli a börtönt Vlagyimir Putyin kijelentette, nem kezeskedik azért, hogy a Alekszej Navalnij élve kikerül a börtönből. Az orosz elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott inter­júban beszélt a Novicsok idegmé­reggel megmérgezett ellenzéki po­litikusról, és cáfolta, hogy bármi­lyen támadást elrendelt ellene. Amikor a riporter emlékeztette, hogy Navalnij nem akármilyen rab, az orosz elnök úgy válaszolt: „nem fognak vele máshogy bánni, mint bárki mással”. „Az ilyen döntéseket ebben az országban nem az elnök hozza” -jelentette ki Putyin. A bizonyos fokig született emberi jogi harcos Az orosz elnök ma találkozik Joe Biden amerikai elnökkel a svájci Genfben egy csúcstalálkozó kere­tében. Az azzal kapcsolatos kérdés­re, hogy Biden bírálta Oroszorszá­got amiatt, hogy „hozzájárul a glo­bális bizonytalansághoz”, Putyin azt válaszolta: az Egyesült Államok ugyanezt csinálja Líbiában, Afga­nisztánban és Szíriában. A kérdés­re, hogy mit gondol a Black Lives Matter (a Fekete életek is számíta­nak) mozgalomról, Putyin azt mondta: van némi alapja. „Mindig is megértéssel álltunk hozzá az afro­amerikaiak jogaikért folytatott har­cához” - jelentette ki az orosz el­nök, hozzátéve, nem ért egyet sem­milyen szélsőséges viselkedéssel a mozgalom részéről. „Meglep, hogy még nem vádoltak minket azzal, hogy mi idéztük elő a Black Lives Matter mozgalmat” - tette hozzá Putyin. „Amerika szintén üldözi az állampolgárait" Az amerikai törvényhozás, a Ca­­pitolium januári ostromáról, mely után több száz embert letartóztattak, azt mondta, „annak bizonyítéka” hogy az Egyesült Államok szintén üldözi állampolgárait politikai véle­ményükért”, amivel „Óroszországot is vádolják”. Az NBC News megje­gyezte: a Szövetségi Nyomozó Iro­da (FBI) az erőszak miatt tartózta­tott le embereket, nem a politikai vé­leményük miatt. Putyin visszautasította, hogy Oroszország véget akarna vetni az együttműködésnek az Egyesült Ál­lamokkal a világűrben, bár az orosz űrügynökség vezetője a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projektjéből való kivonulással fenyegetett. Az Ukrajnával közös határ men­tén nemrég végrehajtott orosz csa­patmozgásokról azt mondta, mind­össze annyi történt, hogy Oroszor­szág hadgyakorlatot tartott saját te­rületén. Hozzátette: a NATO szintén rendszeresen tart hadgyakorlatokat Oroszország határai közelében. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom