Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-10 / 132. szám
2 I KÖZÉLET 2021. június 10.1 www.ujszo.com Végre elindulhat a nyári turistaszezon Katarina Bruncková közlekedési államtitkár szerint az idegenforgalom támogatására elkülönített összeg elérte a 257 millió eurót (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A járványhelyzet jevulásának ás a lezárások fokozatos feloldásának köszönhetően a közlekedési tárca szerint végre elstartolhat a nyári turistaszezon. Az utazási irodák szerint ők felkészültek az új idényre, szükségük lesz azonban az állam segítségére is. „Az új szezon megnyitása - tekintettel az elmúlt hónapok nehézségeire - rendkívül jó hímek számít. Hogy erre sor kerülhetett, ahhoz az állam is hozzájárult, hiszen az idegenforgalom támogatására elkülönített összeg elérte a 257 millió eurót” - nyilatkozta Katarina Bruncková közlekedési államtitkár. Szerinte a kisebb, 200 ezer euróig teijedő támogatásokra eddig több mint 13 ezer kérvény érkezett, összesen 120 millió eurós összegre, az elkövetkező napokban pedig beindul a nagyobb, egymilliós összeghatárig terjedő támogatások igénylése is. Az irodák felkészültek „Az utazási irodák felkészültek a nyári szezonra. Az utazási jelzőlámpa közzétételét követően elkezdték árulni az utakat, és a júniusi időpontokra már elkelt a helyek nagy része. Az irodák most a zöld országokba kínálnak kirándulásokat, reméljük azonban, hogy több olyan ország, amelyet jelenleg még pirossal jeleznek, hamarosan zöldet kaphat, így oda is szervezhetnek majd utakat. Érdemes lesz odafigyelni a tesztelésre is. Csehországban az állam havi 3 antigén- és 2 PCR-teszt költségeit is kifizeti a turistáknak, amit a szlovákiai utazási irodák is jó néven vennének” - nyilatkozta Roman Berkes, a Szlovák Utazási Irodák Szövetségének (SACKA) az elnöke. Bruncková szerint ők nyitottak erre a kérésre, ám mindez az állam anyagi lehetőségeitől is függ. Hitel az előlegekre A kormány tegnap elfogadta az utazási irodáknak nyújtott, visszatérítendő állami támogatásról szóló javaslatot is, amelyet a pénzügyminisztérium dolgozott ki, és amelyről a parlamentnek gyorsított eljárásban kellene tárgyalnia. Az utazási irodák ugyanis augusztus végéig kaptak haladékot arra, hogy megegyezzenek azokkal az ügyfeleikkel, akik korábban megrendelték a kirándulásukat, és ki is fizették az ezzel kapcsolatos előleget, ám a járványügyi megszorítások miatt a kirándulás végül elmaradt. A járványügyi megszorítások feloldását követően az utazási irodák ügyfelei választhatnak a nekik felajánlott pótkirándulás vagy a már befizetett előleg visszafizetése mellett. Akikkel augusztus 31-éig nem sikerül egyezségre jutniuk, azoknak az attól számított 14 napon belül a teljes összeget vissza kell utalniuk. „Az előzetes becslések szerint ez 82 utazási iroda mintegy 150 ezer ügyfelét érinti, akiknek együttvéve nagyjából 50-60 millió eurónyi előleget kell majd visszafizetni” - mondta Berkes. A szaktárca tisztában van vele, hogy a tavaly szó szerint földbe döngölt idegenforgalmi ágazatban vállalkozók önerőből erre jelenleg képtelenek lennének, amit a Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak. Ezek szerint a koronavírusjárvánnyal együtt járó megszorítások miatt tavaly történelmi mélypontra estek vissza a szlovákiai utazási irodák: az ügyfeleik száma 88 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Míg 2019-ben a bevételeik meghaladták a 749 millió eurót, tavaly 99 millió euróra zsugorodtak. Az Igor Matovic pénzügyminiszter által vezetett tárca ezért úgy döntött, hogy visszatérítendő állami támogatással segíti ki az utazási irodákat, amelyeknek köszönhetően ezek áthidalhatják a legnehezebb időszakot. A támogatást a Szlovák Kezes és Fejlesztési Bankon (SZRB) keresztül folyósítják majd, és nem csupán az utat lemondó ügyfelek előlegeinek a visszafizetésére lehet majd igénybe venni. Ha az ügyféllel sikerült megegyezni a meghiúsult kirándulása helyett egy pótútban, amely nem a korábbi, hanem egy egész más helyen és szállodában valósul meg, ennek az előlegére is igényelhet az iroda visszatérítendő támogatást. „A felvett összeget fokozatosan is vissza lehet majd fizetni, azok az irodák azonban, amelyeknek a vártnál gyorsabban javul az anyagi helyzetük, a hitelt idő előtt is megtéríthetik” - mondta el Matovic. Uniós figyelmeztetés A meghiúsult utak után visszafizetendő összeg miatt Szlovákiának ugyanakkor már az Európai Bizottsággal is meggyűlt a baja. Ez utóbbi szerdán bejelentette, hogy beperli Szlovákiát, mivel az máig nem teszi lehetővé, hogy a turisták 14 napon belül hozzájussanak a befizetett előleghez, miközben az uniós jogszabályok szerint ez jogukban állna, ha az útjukat rendkívüli körülmények miatt törölték. Az Európai Bizottság erre már tavaly nyáron figyelmeztette Szlovákiát, amely decemberben ígéretet tett arra, hogy idén májustól orvosolja a helyzetet. Erre azonban mostanáig nem került sor, hiszen az utazási irodák ügyfelei - a fent jelzettek értelmében - csak augusztus 31. után juthatnak majd hozzá a pénzükhöz az említett, 14 napos határidőn belül. Nagy nyomás nehezedik az új agrárminiszterre KKA: vállalkozások nélküli döntőbizottságok NAGYROLAND Pozsony. Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök szerdán bemutatta az új földművelésügyi minisztert, Samuel Vlcant. Elmondása szerint a tárcavezetőre hatalmas felelősség hárul, hiszen az ő feladata lesz az agrárszektorban uralkodó nagy káosz felszámolása. Heger szerint a földművelésügyi minisztériumban és az irányítása alá tartozó szervezetekben az utóbbi tíz évben, a Smer-kormányok hivatali ideje alatt állandóan csalások zajlottak, Ján Micovsky exminisztemek pedig már ilyen állapotban kellett átvennie a tárca vezetését. A kormányfő úgy véli, a tisztogatás már Micovsky irányítása alatt elkezdődött, Vicán kinevezésével pedig újabb lendületet vehet. Heger több kihívásról is beszélt, amelyekkel az új miniszternek a közeljövőben szembe kell néznie. Ezek közé tartozik az európai uniós támogatások hatékony kihasználása, a mezőgazdasági támogatások igazságos szétosztásának megoldása, valamint az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) és a Szlovák Földalap (SPF) helyzetének rendezése. Éppen az utóbbi két intézménnyel kapcsolatban kerültek felszínre súlyos korrupciós botrányok az elmúlt hetekben, hónapokban. A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) például nemrégiben őrizetbe vette Gabriela Bartosovát, az SPF igazgatóját, a Denník N pedig tegnap arról számolt be, hogy a PPA korábbi munkatársa, Eubomír Partika is előzetes letartóztatásban marad. Az ő ügye - Bartosováéhoz hasonlóan - szintén lefizetési botrányokkal függ össze. Vicán nem zárta ki, hogy az említett két intézmény élére új vezetőket nevez majd ki, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem akart részleteket elárulni. Az új miniszter kinevezésekor felmerültek aggályok is, hiszen Micovskyval ellentétben ő korábban sem az erdészetben, sem az agrárszektorban dolgozott, hanem a banki szférában. Vicán ezzel kapcsolatban azt mondta, számára a földművelésügyi tárca nem számít teljesen új terepnek, hiszen 2020-ban egy rövid ideig államtitkárként is dolgozott, majd Igor Matovic tanácsadói csapatában is az agrártárcával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. CZlMERGÁBOR Kormánypárti képviselők törvénymódosító javaslata szerint, amelyet tegnap a kormány is jóváhagyott, kizárnák a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) döntőbizottságainak összeállításából a vállalkozásokat. Pozsony. Míg jelenleg minden kisebbségi jogalanyisággal rendelkező intézmény, így a vállalkozások is, részt vehettek a támogatást megítélő testületek tagjainak megválasztásában, a jövőben ebbe a körbe csak a civil szervezetek tartoznának. A törvényjavaslat indoklása szerint ugyanis jelenleg olyan szervezetek is részt vehetnek a bizottsági tagok kiválasztásában, amelyek ugyan teljesítik a törvényi feltételeket, de semmilyen valós kisebbségi kulturális tevékenységgel nem rendelkeznek. Az alap leköszönő igazgatója, Molnár Norbert szerint ilyenre eddig egyébként nem volt példa, hiszen a jelenleg érvényes törvény is szabályozza, milyen feltételek mellett lehet egy-egy szervezet, vállalat a választótestület tagja. Miután aj ogszabály-módosítást a parlament első olvasatban jóváhagyta, széles körű egyeztetésre bocsátották. A kisebbségi kormánybiztos, Bukovszky László (Híd) észrevételével együtt a javaslathoz összesen 44 megjegyzés érkezett, amelyek legnagyobb részét, beleértve a kormánybiztos véleményezését a kabinet lesöpörte az asztalról. Bukovszky lapunknak elmondta, furcsállja, hogy a képviselőijavaslat az első és a második olvasat között került a kormány elé. „Ráadásul először történt meg, hogy alapvető fontosságú észrevételt tettem a javaslathoz, de a kulturális minisztérium a tárcaközi egyeztetésre meg sem hívott” - nyilatkozta. A kormánybiztos elmondta, az észrevétele arról szólt, hogy a döntőbizottságok tagjainak kiválasztásában továbbra is részt vehessen minden kisebbségi, jogi személy, így a civil szervezetek mellett a vállalkozások is. Bukovszky szerint az utóbbiak kizárása többek közt azért negatív lépés, mert a KKA bizottságai nemcsak a konkrét támogatásokról döntenek, de hosszabb távra szóló, támogatási stratégiát is alkotnak. A törvénymódosítást támogató kulturális minisztériumot is megkerestük. A tárca azt írta, a törvénymódosításra azért van szükség, mert a kisebbségi kulturális szervezetek listája által a bizottsági tagok választása átláthatóbb lesz. „Ez a folyamat eddig nem volt nyilvános” - állítja a tárca. Bukovszkynak a kultúrával foglalkozó vállalatok kizárására vonatkozó kritikájára pedig azzal válaszoltak, hogy a cégeket csak a bizottsági tagok megválasztási folyamatából sorolnák ki, pályázni továbbra is pályázhatnak. Egyben azzal is érvelnek, hogy a vállalatoknak elsősorban a tulajdonosuk érdekeit kell szem előtt tartaniuk, nyereséget kell termelniük, nem pedig a kisebbségi kultúra fejlesztése az elsődleges feladatuk. A minisztérium hozzáteszi, Bukovszkynak a törvényjavaslathoz benyújtott észrevételeit azért nem vették figyelembe, mert a képviselőijavaslatok esetében ezt nem kell megtenniük.
