Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-01 / 124. szám

141 KULTÚRA 2021. június 1.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Magyar film sikere olasz fesztiválon Szent Péter esernyője alatt Megnyitották a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékház felújított állandó kiállítását Sestri Levante. Lőrincz Nán­dor és Nagy Bálint filmje, a Legjobb tudomásom szerint nyerte a Riviera Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. Az olasz­­országi Sestri Levantében meg­rendezett filmünnep május 20. és 30. között a világ minden tá­járól meghívott alkotásokat mutatott be. A zsűri elnöke az Oscar-díjas forgatókönyvíró­rendező, Kenneth Lonergan volt, aki többek közt a Régi vá­ros és a Martin Scorsese által rendezett New York bandái című alkotásokat jegyzi - kö­zölte a Nemzeti Filmintézet (NFI). Mint írják, Lőrincz Nán­dor és Nagy Bálint első mozi­filmje egy párkapcsolati dráma, amit a női felet ért szexuális bántalmazás idéz elő, de az ese­ményeket a férfi szemszögéből láttatja. A magyar alkotás vi­­lágpremieije tavaly Eszak- Európa egyetlen A-kategóriás nemzetközi filmfesztiválján, T allinnban volt. (MTI, k) Dokumentumfilm színházi próbáról Budapest. Szerelem a koro­navírus idején címmel dokumen­tumfilmet forgattak a kulisszák mögött a Nemzeti Színházban. Az ötvenperces alkotás, amely a Rómeó és Júlia próbafolyamatát öleli fel, csaknem egy éven át ké­szült a pandémia idején. A teátrumok a járványügyi helyzetben nem tudtak a megszo­kott módon működni, a Nemzeti Színház ebben az időszakban a kulisszák mögött próbált, és kre­atív munkára fordította energiáját - olvasható a színház közlemé­nyében. Mint Vidnyánszky At­tila, a teátrum igazgatója, a Ró­meó és Júlia rendezője a közle­ményben hangsúlyozza, ilyen időszakot, hogy így kelljen pró­bálni, ilyen óvintézkedéseket kelljen betartani, mint a korona­vírus idején, még nem élt meg. „Az utolsó pillanatig kíméltük az idősebb színészeinket és nem hívtuk be őket dolgozni. Nehéz volt, de meg kellett tanulnunk a járvány adta körülmények kö­zött létezni. Egy biztos: néző nélkül nincsen színház” - fogal­mazott a rendező. A színészekre nem mindenna­pi feladat hárult: többen közülük elkapták a vírust, maga a rendező is, ezért a próbafolyamat egy ré­sze online zajlott. A bemutatót többször el kellett halasztani, de­cember 4-ről január 15-re, majd február 12-re, amikor házi főpró­bán mutatták be a darabot. A dokumentumfilmet készítő csapat filmre vitte a nem min­dennapi körülmények között ké­szülő előadás próbafolyamatát a kezdetektől a házi főpróbáig. „A Nemzeti Színház előadása olyan újfajta szemszögből láttat­ja a lelki folyamatokat, amelyek által mi magunk is közelebb ke­rülhetünk saját életünk tragédi­áinak újraértelmezéséhez” — ol­vasható a közleményben. A Szerelem a koronavírus idején című dokumentumfilm június 8-án az M5 kulturális csa­tornán lesz elérhető. (MTI, k) SZÁSZI ZOLTÁN Szklabonya. Játszani kell, fiókokat kihúzogatni, minden ajtócskát kinyitogatni, minden dobozkába belelesni, minden felfüggesztett tölcsórbe belehallgatni! Aztán meg mosolyogni, nevetni, kicsit olvasgatni, a bábokat elforgatni, a szerepben benne lenni, azt felvállalni! Tessók, csak tessók! Ez most nem az a hely, nem az a kiállítás, ahol mindent a szemnek, semmit a kéznek! Itt másképpen van! (A szerző felvételei) semmilyen hang, fény, virtuális, technikai hatás nem éri, ott bizony hamar elunja magát! Ez a jelenség - tetszik vagy nem - teljesen átala­kítja, vagy hamarosan át fogja ala­kítani a kiállítások rendezési elvét. Amelyik múzeum pedig lépést akar tartani a kor igényeivel, úgy alkal­mazkodik ehhez, hogy a modern­ség, az interaktivitás mellett nem sérül eredeti feladata. Vagyis a pon­tos tájékoztatás, az értékmentés és az értékmegőrzés, a tudományos ala­posságú feldolgozása és bemutatása ezeknek az értékeknek. Ha van in­tézmény, amelynek mostanság Szlo­vákiában sikerül ez a munka, akkor a Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­uma ilyen országos hatáskörű in­tézmény! Amely a pozsonyi szék­hely mellett Madách alsósztregovai kastélyában, Márai Sándor szülő­házában Kassán és Mikszáth gye­rekkorának színhelyén, Szklabo­­nyán tart fenn, működtet és fejleszt irodalmi emlékhelyeket. Amikor jelen van az író Jelen volt-e az avatáson Mikszáth? Hiszem, hogy igen! Hogy mit szólna ehhez, hogy ilyen vidám, kedves, já­tékos hely lett az ő gyerekkorának helyszínéből? Biztosan örülne! Milyen érdekes, hogy míg az oly jeles meghívottak, mint múzeumi főigazgató, kulturális államtitkár, a mindenben segítőkész helyi polgár­­mester asszony és sorolhatnánk még, a mondókájukat mondták, bizony ki kellett nyitni a piros esernyőket, mert néhány örömkönnye hullott Szent Péternek a jelenlévőkre. Hogy aztán szivárványok szülessenek a messzi távolban! S mikor ki-ki a maga útján haza­felé tartott, elgondolkodhatott azon, miért is szerette Mikszáth Kálmán ezt a görbeországot, ezt a dimbes­­dombos tájat, ezt a szerény, dolgos, kedves, csendes vidéket. Praznovsz­­ky Mihály egy mondatban összefog­lalta ezt is. „Ahol született az ember, ahol a kedveseinek sírjai vannak, hát el lehet azt felejteni?” Hát nem! S ezzel az új kiállítással még jobban meg lehet szerettetni! Menjen, aki teheti Szklabonyára, mosolyogni, játszani, jókedvűnek lenni! Szívesen fogadják! „Aki irodalomtörténetre kíváncsi, az kénytelen lesz a világhálón tájé­kozódni, vagy megtanulni az adato­kat az iskolában!” - mondta el ava­tóbeszédében Praznovszky Mihály. Mikszáthról másképpen Ez a Mikszáth-kiállítás valóban nem erről szól, nem az irodalomtör­téneti és életrajzi adatoké a főszerep. Sokkal inkább szól ez a szülőföldről, az ott élő emberekről, a mikszáthi jó kedélyről, a mosolygásról, arról, hogy Szent Péter esernyője alatt jól elférünk mindannyian. Mi, jó paló­cok és tót atyafiak egyaránt. Mert a nagy író szerint Szklabonya az a hely, ami neki azt jelenti: „Otthon va­gyok, ott vagyok köztük...” S ez a felirat fogadja az érkezőt a megújult Mikszáth-ház homlokzatán, két nyelven. Meg piros esernyők, a bronzszobor mellett pedig Mikszáth Kálmán édesanyjának kedvenc vi­rágai: muskátlik, rozmaringok, re­zedák. Az idén műszakilag is mintaszerűen felújított tomácos kis kúria udvarán mókás játékok, báb­színház, pihenőhelyek. Bent pedig egy, a modem kor követelményei­nek megfelelő, mégis hagyományos anyagokból, főleg fából készült, a lehető legkevesebb elektronikát al­kalmazó, mechanikusan mozgatha­tó, érdekes értesüléseket rejtő tárlók. Mindehhez egész Szklabonya terü­letén további öt megjelölt és fontos hely társul, melyek Mikszáth gye­rekkorának helyszíneit mutatják. A kiállítás koncepciója nem más, mint játszani is engedni a látogatót, s já­ték közben megismerkedni az életmű Játékok az udvaron A megnyitó résztvevői az átalakult belső térben Itt aludt Kálmánka legjelentősebb alkotásaival, az író gyerekkorának természeti, nyelvi, emberi környezetével, a hely szel­lemével, azzal a bizonyos genius ló­éival, az egykori és a mai szklabo­­nyaiakkal, akik óhatatlanul formál­ták az író életét. Egy kiállítás születése A most megnyílt, Szent Péter es­ernyője alatt című emlékkiállítás kurátorai Praznovszky Mihály, Ko­vács Anna és Jarábik Gabriella. Ez az új állandó tárlat egy 2006-ban felál­lított, szintén kiváló koncepciójú, de mára már változásra megérett kiál­lítást váltott le. Úgy, hogy annak ér­tékeit átmentve képviselje a mai kor modem muzeológia és múzeumpe­dagógia elveit és kiállítástechnikai feltételeit. A látványterv, a grafikai munka és a kivitelezés feladatait fi­atal alkotócsapat végezte el igen magas színvonalon, név szerint Gocon László, Németh Gergely, Tarr Kálmán és Németh Zoltán. Akik igazi játékosok, s rengeteg kreatív ötlettel valósították meg a kurátorok rendkívül jól kitalált, kedves, kedé­lyes, mosolygós ötleteit! Számos együttműködő partner, intézmények és szervezetek segítségével sikerült ezt létrehoznia, elvégeznie a kiállí­tást megálmodó csapatnak. Felsoro­lásuk oldalakat venne igénybe; a Mikszáth-ház bejárata mellett, a pi­ros esernyőnél jobbra mind ott van­nak, feljegyeztettek! Mai múzeum, régi témák Ma már elképzelhetetlen a múze­umokban a kölcsönhatás nélküli ki­állítás. Azaz, ahol a látogató csak nézelődhet, semmit ki nem próbál­hat, semmihez hozzá nem érhet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom