Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-27 / 120. szám

www.ujszo.com | 2021. május 27. RÉGIÓ - GUTA Gúta zöld és szimbolikus szíve I 5 A'park a helyiek egyik közkedvelt emlék- és pihenőhelye (Somogyi Tibor felvétele) vataSőin Péter A Szent Rozália park célirá­nyos fejlesztése, csinosítása mér hosszú évek óta tart. Hamarosan újabb pontokon fog megújulni, sőt, kibővülni. A 12. században élt középkori szentről elnevezett park egyszerre működik komplex emlékhelyként, szakrális térként és a szabadidő tar­talmas eltöltését szolgáló nyilvános helyszínként. A gútaiaknak és a vá­rosba látogatóknak egyaránt a ren­delkezésükre áll ez a tér. Szakralités A parkot a főút felől övező és teljes körű felújítás előtt álló kerítésen túl a Szent Rózáiia-kápolna uralja. Az építmény mintegy 270 éves, a tornya viszont újabb keletű, azt már a 19. században emelték. Tomóczi Nagy Andrea, az Acta Ethnologica Danu­­biana évkönyvben 2011-ben megje­lent Gúta belterületének szakrális kisemlékei című tanulmányában egy idős adatközlőjét idézi arról, hogy honnan is származik az építmény ne­ve: ,,Meg aztándig azír híták Rozáli­ának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölig sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam.” A kápolnát az elmúlt 50 évben többször is felújították, s az önkormányzat is gondját viseli. Ma már csak ritka al­kalmakkor, főleg nemzeti ünnepek­kor nyitják meg. A kápolna jobb oldalán áll az 1835-ben marhavész idején állíttatott Szent Vendel szobra. Az ízléses kialakítású szakrális kisemlék eredeti helye a park északi előterében volt, ahol a gú­­taiak évente négyszer nagy állatvá­sárokat tartottak. Ugyan azóta felme­rült már, hogy akár az eredeti helyére is visszahelyezhetnék, ma már ke­vésbé illene bele a tömbházas miliő­be - voltaképpen pedig „szervessé” vált a jelenléte a kápolna mellett. A kápolna előtti széles térben kétoldalt sorakoztatták fel a 80-as években felszámolt régi gútai teme­tő sírkeresztjeit. Volt ugyan olyan hozzátartozó, aki elszállíttatta fel­menője sírkövét, az emlékművek többsége azonban itt maradt. Tulaj­donképpen a régi gútaiak emléke­zetét őrzi a hely. Történelmi emlékek A sírkeresztek szinte egybeolvad­nak két másik, valóban fájdalmas és traumatikus eseményekre utaló emlékművel. 1990-ben itt állították fel a II. világháború áldozatainak me­­mentóját: szám szerint 194 hősi ha­lott neve figyelmezteti a szemlélődőt a háborúk elviselhetetlen árára. Nem maradt említés nélkül a park­ban kitelepítések emléke sem: a fő­kapu boltozata alatt az 1947-es kite­lepített gútaiak neveivel ellátott táb­lák díszítik a falat. A mintegy 2500 ember, zömmel Pitvaros, Mezőbe­­rény és Medgyesegyháza települé­sekre kerültek Csongrád, illetve Bé­kés megyékbe. Ugyan egyre keve­sebben, de mind a mai napig élnek olyan testvérek és unokatestvérek Gútán és ezekben a magyarországi helységekben, akiket akkor szétsza­kított az erőszakos lakosságcsere. Az önkormányzatok is rendszeresen kapcsolatban vannak egymással, amely elé legutóbb csak a járvány­helyzet gördített akadályokat. A Gú­ta 1945-1949 című könyvében An­gyal Béla több döbbenetes elbeszé­léssel idézi fel a deportálások hatá­sait. Szabó Béláné Gogh Rozália például így fogalmazott: „Volt itt­hon látogatóba többször édesapám, mindig mondta, de jó lenne itt meg­halni, ide feküdni a féleségem mellé. És tudja, hogy 100 évet élt az apám! 1883-ban született és 1983-ban halt meg Pitvaroson”. A traumatikus eseményeken túl­menően a kápolna mögött kapott he­lyet a Szent István-i államalapításra utaló Milleniumi kopjafa. Habár hangsúlyosan nemzeti emlékhelyről van szó, nem mellékes, hogy itt is együtt szoktak koszorúzni a gútai magyarok és szlovákok. Március 15- én vagy augusztus 20-án a szlovák tannyelvű óvoda vagy az alapiskola, illetve a Szlovák Kultúra Baráti Kö­rének képviselői is elhelyezik az em­lékezés virágait, s ugyancsak van pél­da arra, hogy a kissé távolabb álló Ci­rill és Metód emlékét őrző oszlopra magyar szervezetek és képviselők is elhelyezik a saját koszorúikat. Kikapcsolódás Az önkormányzat a parkban egy négyzetmétert nem ad el vagy ad bér­be vállalkozási célokra. Annak elle­nére van ez így, hogy a városháza ka­pott már ilyen megkereséseket. A szabadidő kellemes eltöltését több térelem szolgálja a parkban. A legkisebbeknek ott van a nemrég megépült, a tatai várat mintázó ját­szótér. Emellett a szebbnél szebb fák nyújtotta árnyék, a még az 1982-ben emelt és idillikus szoborral ellátott szökőkút is kizökkentheti a látogatót a napi taposómalomból - nem is be­szélve az aktív rekreációt szolgáló fu­tópályáról. A pálya mögött kiterjedt erdőterület található, amely hamaro­san a város tulajdonába kerül az álla­mi erdészettől. A telekcserével újabb fejlesztési lehetőségek nyílnak meg az önkormányzat előtt. Nem mellékes az sem, hogy a parkkal közvetlenül szomszédos mindkét gútai magyar tannyelvű alapiskola, így az rendszeresen meg­telik iskolás gyermekekkel is. Ha összejövetel, akkor H P atio Cuki x D eli! x Ráérős kávézás, sütizés, vagy épp ellenkezőleg, egy gyors ebéd hozzávalóinak beszerzése? x Reggeli kakaós csiga vagy délutáni nasizás? x Esti borozgatás a nélkülözhetetlen finomságokkal? Egy helyen megtalálható minden, ami a kellemes időtöltéshez kell! Februártól már kibővített . i-»•••••*• •• Patio Cuki x Deli, Gúta, Rábska 29 tel.: 0905 754 274 DELI m o • Célunk, hogy minden különlegességet egy helyen beszerezz. Legyen az édes, sós, krémes vagy ropogós, gyerekeknek vagy felnőtteknek való. x kovászos termékek (kenyerek, ciabatták, baguettek) x helyi termelők specialitásai, olasz termékek x magyar, szlovák, osztrák, olasz borok, több, mint 60 fajta x teák, szörpök, lekvárok, kézműves bonbonok, mézek, sajtok, sonkák, tészták, pesztók, chutney-k, különlegességek... x ajándékcsomagok x torta, süti, pogi, rétes, kovászos termékek od : DP210291

Next

/
Oldalképek
Tartalom