Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-03 / 100. szám

8 I KULTÚRA 2021. május 3. I www.ujszo.com Május végén jön a Becsúszó szerelem Budapest. Az újranyíló ma­gyarországi mozik egyik első magyar premierfilmje lesz a Be­csúszó szerelem című romanti­kus vígjáték, amelyet ország­szerte május 27-től vetítenek a multiplex mozik és az art mozik egyaránt. A Becsúszó szerelem a focidrukkerek lelkes, de ellent­mondásos világát mutatja be kö­zelebbről, és egy számtalan lehe­tetlen helyzetet okozó, illegális örökbefogadás fordulatait meséli el - olvasható tájékoztatóban. A történet szerint Gyula (Öt­vös András), az elkötelezett fo­cidrukker és felesége, Mariann (Stefanovics Angéla) gyereket szeretnének. Miután kiderül, hogy a férfi meddő és az örökbe­fogadás lehetősége is elszáll, Mariann utolsó esélyként megál­lapodik egy roma lánnyal, Lüszi­­vel (Gombó Viola Lotti), hogy hamarosan születendő gyermekét magukhoz veszik. Ezzel mind­­annyiuk életét fenekestül felfor­gatja: Gyulának ettől fogva fo­lyamatosan trükköznie kell, hogy ne bukjon le elvakult focirajongó barátai előtt. A magánélete pedig újabb és újabb fordulatokat vesz. A felhőtlen szórakozást ígérő filmben Derzsi János orvosként tűnik fel (Szkárossy Zsuzsa felvétele) A film tavaly november óta várta rajtra készen a premiert - idézi a tájékoztató Nagy Viktor Oszkár rendezőt. Mint mondta, azért időzítették már májusra a bemutatót, hogy felhőtlen szó­rakozást ígérő magyar alkotással csábítsák be újra a nézőket a mo­zikba, hogy új filmmel lehessen ismét élvezni a nagyvászon adta élményeket, akár barátokkal, családdal közösen az egészség­­ügyi szabályok, előírások betar­tása mellett. (MTI) Tűz, humor és gátlástalanság Salvador Dali új köntöst kapott naplójához társul egy róla készült dokumentumfilm is SZABÓ G. LÁSZLÓ Felszabadult, gátlástalan, erkölcsi határokat nem ismerő ember volt. önző ás kiszámít­hatatlan. Művészként ás magánemberként a legna­gyobb provokátorok egyike. Salvador Dali műve, az Egy zseni naplója a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg. A bajusza volt a védjegye. Hatévesen szakács akart lenni. Háromévesen már Napóleon. „Az­óta ambícióim egyre nőttek, aho­gyan a nagyság iránti rajongásom is” - írja az excentrikus, őrültségeivel gyorsan világhírűvé vált katalán­spanyol festő, a szürrealizmus mes­tere, a 20. század egyik meghatáro­zó művésze, az extravagáns, min­denben a különcséget kereső alkotó. Barátja volt Lorca és Bunuel. Pá­rizsban megismerkedett Picassóval, Londonban Freuddal. Festőtársáról alkotott markáns véleménye, mely szerint egyetlen képe többet ér, mint Picasso egész életműve, mint az or­kán, úgy söpört végig a világon. Sokoldalú művész volt. A festé­szeten és a szobrászaton kívül más dolgok is módfelett érdekelték. Pél­dául a filmezés vagy az ékszerké­szítés. De még az önreklámozásban is élen járt. A róla készült fotók is ugyanolyan meghökkentőek, mint például az Időnként élvezettel kö­pök anyám portréjára című festmé­nye. Hol egy rákkal, hol egy tengeri csillaggal, máskor ocelottal vagy meztelen nővel fotóztatta magát. íráskészségét első önéletrajzi könyvében, a Salvador Dali titkos életében villantotta fel először. Az új köntösben megjelent Egy zseni nap­lója 1952 és 1963 között feljegyzett írásaiból válogat. Ahogy azt Michel Déon francia akadémikus írja a könyv bevezetőjében: Dali eredeti­leg a Folytatólagosan titkos életem címet akarta adni a kötetnek, aztán mégis az Egy zseni naplója mellett döntött, mivel azt írta első iskolai füzetére is. Itt és most a tökéletes­ségre törő festő gyötrelmeit, felesé­ge iránt érzett szerelmét, rendkívüli találkozásait, esztétikai, morális, fi­lozófiai és biológiai elmélkedéseit tárja elénk. „Zsenialitásának szédítően tuda­tában van - állapítja meg Déon. -Úgy tűnik, ebből a lelkében gyöke­rező meggyőződésből merít legin­kább erőt.” Szülei állítólag azért adták neki a Salvador nevet, hogy majd ő menti meg az absztrakt művészet, az aka­démikus szürrealizmus, a dadaiz­mus és minden más anarchista „iz­mus” által veszélyeztetett modem festészetet. „E napló tehát emlékmű, amelyet Salvador Dali önnön dicsőségére emel — vélekedik az akadémikus. — Szerénységet hiába is keresnénk benne, annál megkapóbb az őszin­tesége. A szerző pimasz szemérmet­lenséggel, féktelen humorral, szi­porkázó játékossággal vesézi ki önmagát... Azzal, hogy maga ír mindennapi életéről, megfricskázza életrajzíróit, és kicsit el is veszi a kommentátorok kenyerét.” Rendkívüli tehetségű művész nagyszerű műve az Egy zseni nap­lója. Izgalmasan, színesen, erőtelje­sen fogalmaz Dali. írásaiban ugyan­az a tűz lobog, mindenütt ugyanaz a paráznaság, képi világát ugyanaz a szellemiség és humor hatja át, mint minden egyes képzőművészeti al­kotását. Napjait, saját szavaival, a permanens szellemi erekció állapo­tában élte, ami a könyv mind a ti­zenkét fejezetéből kitűnik. Különös szokásaival kezdi a nap­lót: íráshoz vagy előadásra készülve szűk lakkcipőt húz, annak fájdalmas szorítása sarkallja maximális telje­sítményre. „A lakkcipő okozta zsi­geri inger, a minden porcikámat át­ható gyötrelem bámulatosan tömö­ren megfogalmazott, fennkölt igaz­ságokat csal ki belőlem...” Es mesél. Különös szokásainak egész füzérét akasztja olvasója nya­kába. „Negyedórával a reggeli után egy szál jázmint tűzök a fülem mögé, és úgy megyek az ámyékszékre.” „Reggelenként egy fenséges gyö­nyörrel kísérletezem: bámulva kér­dezem meg magamtól, hogy miféle csodákat fog ma csinálni ez a Sal­vador Dali.” „Ébredéskor megcsókolom Gala fülét, hogy érezzem nyelvem he­gyével a fülcimpáján lévő parányi kidudorodást. Ilyenkor ott érzem a nyálamban Picassót a maga teljes valójában.” „Világéletemben az volt a szoká­som, hogy a visszájáról nézem az új­ságot. En nem olvasom, hanem né­zem és látom a híreket.” A kötet egyik fejezetében, amely a Salvador Dali és az angyali világ címet kapta, egy bizonyos Bruno atya tanulmánya foglalkozik a festő és az Angyal kapcsolatával. Mint ír­ja: Dali egyszer arról beszélt neki, hogy úgy szeretné megfesteni az eget, hogy közben behatoljon a mennyboltba, mert értekezni akar Istennel. De már gyerekként is élt benne a vágy, hogy találkozzon az angyalokkal. Barátaival együtt azzal szórakozott, hogy addig nyomkodta a szemgolyóját, amíg nem kezdett káprázni. Ok erre azt mondták: an­­gyalnézőst játszottak. Később, már felnőtt fejjel az angyalban (vagy az ördögben, hiszen az is angyal) ta­lálta meg önmagát. Mindebből talán sejthető: egyetlen pillanatig sem unatkozik az olvasó Dali naplórészleteit böngészve. De ha még több időt akar tölteni a hetyke baj szú zsenivel, nézze meg A művészet templomai című sorozat róla szóló részét, amely egészen új fényt vet Dali gyermek- és fiatalko­rára, ifjú éveinek helyszíneire. A művészettörténeti dokumentumfilm bemutatja, hogyan váltott Dali alkotó stílusa a hagyományosból az avant­gárdba. Bonuszként pedig itt a Des­­tino, ez a különleges animációs rö­vidfilm, amelynek készítését a festő és Walt Disney együtt kezdték el 1945-ben, ám mások fejezték be 2003-ban eredeti Dalí-rajzok alapján. A szerző a Vasárnap munkatársa Magyar sikerek a portugáliai Fantasporto Filmfesztiválon Bergendy Péter Post Mortem és Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjét is díjazták Portugáliában. Porto/Budapest. A Post Mortem két díjat kapott a portugáliai Porto filmes seregszemléjén, a 4L Fanta­sporto Nemzetközi Filmfesztiválon. Ügyanitt a Rendezők Hete váloga­tásban Horvát Lili Felkészülés meg­határozatlan ideig tartó együttlétre című romantikus drámáját ugyan­csak két díjjal jutalmazták - közölte aNemzeti Filmintézet (NFI). Az NFI tájékoztatása szerint Ber­gendy Péter Post Mortem című film­jéért a legjobb rendezés, Zánkay Pi­ros a legjobb forgatókönyv díját kapta Portugália holnap záruló nem-Schell Judit Bergendy Péter horrorjában, Bodó Viktor pedig Horvát Lili ro­mantikus drámájában szerepel (Szkárossy Zsuzsa felvételei) zetközi filmfesztiválján. Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című romantikus drámája a Rendezők Hete válogatás legjobb filmje lett, a főszereplő Stork Natasa pedig a legjobb színésznő dí­ját kapta. A Post Mortemet tavaly október­ben kezdték vetíteni fesztiválokon, a horrorfilmek legnagyobb presztízsű nemzetközi seregszemléjén és a varsói fesztivál válogatásában is szerepelt, Triesztben a RAI4 televí­zió különdíját, valamint a Méhes zsűri elismerő oklevelét is elnyerte. A Post Mortem idén kerül a magyar mozikba. Az első világháborút követő spa­­nyolnáthajárvány időszaka alatt ját­szódó kísértetfilm főszereplői KÍem Viktor és Hais Fruzsina, mellettük Anger Zsolt, Schell Judit, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, Nagy Mari, Tóth Ildikó, Ladányi Andrea és Reviczky Gábor látható. Horvát Lili Felkészülés meghatá­rozatlan ideig tartó együttlétre című alkotása kiemelkedő sikert aratott Magyarországon és külföldön egy­aránt, Varsótól Chicagóig díjazták a filmfesztiválok, és január végén az amerikai bemutató alkalmával nagy lelkesedéssel fogadták az Egyesült Államok filmkritikusai. Legutóbb Clevelandben nyerte el a legjobb közép-kelet-európai filmért járó el­ismerést. Európa-szerte, Kanadá­ban, Latin-Amerikában és Ausztrá­liában is látható lesz a közeljövőben Horvát Lili alkotása, az NFI már 20 forgalmazási területre értékesítette a magyar mozifilmet. (MTI, k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom