Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-06 / 103. szám

101 HASZNOS TANÁCS 2021. május 6. I www.ujszo.com Brutálisabb a családon belüli erőszak ÖSSZEFOGLALÓ A koronavírus-járvány alatt el­szaporodott a családon belüli erőszak. Pontos adatok nin­csenek, mert az áldozatok ós sokszor a szemtanúk is félnek jelenteni az eseteket. Világszerte létezik családon belüli erőszak, amely még manapság is ta­bu. Az áldozatok többsége nő, az erő­szakoskodó pedig általában férfi. Becslések szerint az uniós országok­ban minden ötödik nő legalább egy­szer elszenved valamilyen erőszakos támadást a partnerétől. Az utóbbi egy évben nemcsak a tá­madások száma nőtt, hanem azok brutalitása is fokozódott. Ennek a fő oka, hogy a pandémiával összefüggő korlátozások miatt az áldozatok szin­te össze voltak zárva az erőszakos­­kodókkal. Aki menekülni szeretett volna, sokszor azért nem tehette, mert nem volt hová, a járvány miatt a biz­tonságos rejtekhelyek nem voltak el­érhetők. Ráadásul karanténban az ál­dozatok állandó felügyelet alatt van­nak, s elképzelhetetlen számukra, hogy segítséget hívjanak, például tár­csázzák a segélyszolgálatot vagy a rendőrséget. Mi számít erőszaknak Az erőszakot elsősorban a fizikai bántalmazás jelenti, de ide tartozik minden olyan megnyilvánulás, ami­kor az agresszor a felsőbbrendűségét fitogtatja, visszaél a hatalmával, fe­nyegetőzik, nyomást gyakorol. Noha a családon belüli erőszaknak nincs egységes definíciója, a jelenség is­mertetőjegyei alapján egyértelműen meghatározható ez az erőszaktípus, az elkövető felelősségre vonható és büntethető. A büntető törvénykönyv szó szerint nem említi a családon be­lüli erőszakot, helyette a 208. cikkely a közeli és a ránk bízott személy kín­zásáról szól, de ez pontosan felsorol­ja a családon belüli erőszakkal össze­függő bűncselekményeket, beleértve" a fenyegetőzést is. A kiszabható bün­tetés enyhébb esetekben 3-tól 8 évig, súlyosabb esetekben 15-től 25 évig terjedő börtönbüntetés, ha pedig a dolog halállal végződik, a tettes az élete végéig rács mögé kerülhet. Az erőszakoskodót vizsgálati fogságba is helyezhetik, így megelőzhető és megakadályozható az áldozat továb­bi kínzása. A törvény viszonylag szi­gorú, a gond az ügyek felderítésével és a bizonyítással van. A meggyötört áldozatok ritkán mennek el a rendőr­ségre feljelentést tenni, és ott sem ve­szik őket mindig komolyan. Az erőszakot a legközelebbi hoz­zátartozók körében, tanúk nélkül, otthon vagy olyan helyen követik el, amelyet a nyilvánosság nem ellen­őrizhet, miközben az áldozat mindig annyira el van szigetelve a külvilág­tól, hogy a támadás alatt esélye sincs segítséget hívni. így a dolgot akár évekig is sikerülhet titkolni - ezzel magyarázható, hogy az emberek mi­ért olyan közömbösek ajelenség iránt, és miért tartják magánügynek. A támadás okai A világjárvány miatti bezártság próbára tette az emberi kapcsolato­kat. A bizonytalanság, a munkahelyi problémák, a munkanélküliség, a be­vételkiesés, a közeli családdal és ba­rátokkal való távolságtartás számos konfliktus forrása lehet. A járvánnyal együtt járó stressz, izoláltság, anyagi és munkahelyi problémák, a távok­tatással összefüggő bonyodalmak következtében becslések szerint az elmúlt egy évben 30-40%-kal nőtt a családi erőszak száma. „A támadás lehet automatikus, betanult reakció. Sokan nem is gondolkodnak, tudat alatt cselekednek. De vannak olya­nok is, akik nem akarnak erőszakos­kodni, tudatosítják, hogy ez rossz do­log, ha nyomás nehezedik rájuk, vagy stressz hatására, rövidzárlatos reak­ciójuk van, mégis automatikusan cselekednek, kiadják a gőzt, meg­könnyebbülnek. így könnyen befe­jezhető egy kiéleződött veszekedés. Csakhogy ez nem oldja meg a prob­lémát, az erőszak később is folytató­dik” — magyarázta Róbert Vavro pszichológus, aki csoportos progra­mokat, terápiákat tart erőszakoskodó férfiaknak. „Az agresszorokkal való munka elsődleges célja nem az ő sze­mélyiségük fejlesztése, hanem az erőszak megszüntetése és az áldozat védelme. Ha az agresszorral nem dolgoznánk, az erőszak nem szűnne meg. Még ha. a támadó elmegy is az eredeti áldozatától, fennáll a veszély, hogy másik nőt fog bántalmazni” - mutatott rá Vavro. Súlyos trauma A rendszeres bántalmazásnak az áldozatokra nézve komoly testi-lelki következményei vannak. Ráadásul rendszerint a gyerekek szeme láttára történik, ami számukra súlyos trau­ma, hosszú időre megbélyegzi őket: egyrészt komoly lelki problémákkal küszködhetnek, másrészt hasonló magatartásformákat sajátíthatnak el, Segélyvonalak ► 112-integrált mentőszolgálat ► 155-egészségügyi mentőszolgálat ► 158-rendőrség 0800 212 212 - a szociális ügyi tárca által működtetett ingyenes segélykérő vonal 0800 500 333 - mindenki számára elérhető nonstop COVID-19 krízisvonal és a saját bőrükön tapasztalt, beteges szociáíis és viselkedési mintákat ké­sőbb saját maguk is alkalmazhatják. Félelem Sok embernek meggyőződése: maguk az áldozatok akarják, hogy kínozzák őket, ellenkező esetben rég otthagyták volna erőszakoskodó partnerüket. Csakhogy nem könnyű elmenekülni. Az áldozatok sokszor nem tudják, kihez forduljanak, és at­tól félnek, mindenki azzal fogja vá­dolni őket, hogy szétdúlták a csalá­dot. Ezenkívül sok áldozatnak már van olyan rossz tapasztalata, hogy kért segítséget, de nem vették őt ko­molyan, nem hittek neki. Nem egy esetben az áldozat annyira fél a tá­madójától, hogy félelmében még el­menekülni sem tud, például a gyere­kei kínzásával fenyegeti. Ráadásul mivel gazdaságilag is a partnerétől függ, gyakran nincs hová menekül­nie. Nem tud saját lakást bérelni vagy venni, ha elszökik a közös háztartás­ból, a szegénység határára kerülhet. „Az önnel vagy a gyerekeivel szem­ben elkövetett erőszak nincs rendben, ez nem az ön hibája, ön ezért nem fe­lelős, még akkor sem, ha az erősza­koskodó az ellenkezőjét állítja - hívja fel az áldozatok figyelmét a Régió­fejlesztési és Informatizációért Fele­lős Minisztérium által működtetett korona.gov.sk portál. - Az agresszor viselkedése elfogadhatatlan és bün­tetendő. A rendőrség és a többi ille­tékes intézmény segítséget nyújt. Nincs egyedül! A feljelentést bárki megteheti, nem csak az áldozat.” Állami támogatás Eduard Heger kormányfő a napok­ban hárommillió eurót különített el a miniszterelnöki tartalékból a csalá­don belüli erőszak áldozatai számá­ra fenntartott válságotthonok támo­gatására. Olyan szervezetek - pol­gári társulások, közhasznú szolgál­tatásokat nyújtó nonprofit intézmé­nyek, egyházak, törvény által léte­sített jogi személyek, költségvetési szervezetek - pályázhatnak, ame­lyek szerepelnek a területileg illeté­kes kerületi önkormányzat regiszte­rében, és amelyeknek van az igaz­ságügyi tárca megfelelő akkreditá­­ciója. Bentlakásos szolgáltatásokra 370 euró igényelhető ügyfelenként egy hónapra, az ambuláns szolgál­tatások ára pedig egy óra tanácsadá­sért 10 eurót lehet kérni. A pályáza­tokat május 26-ig lehet benyújtani. A támogatást a 2021. j anuár 1. és 2021. december 31., illetve a 2022. már­cius 31. közötti időszakra lehet igé­nyelni. (sza) Mit tehet a kívülálló szemtanú? A családi erőszakot nem szabad tolerálni. A kívülálló is sokattehet. ► Tudjunk meg minél többet a problémáról! ► Bátorítsuk az áldozatot, hogy az erőszakról minél többet beszéljen! Figyelmesen hallgassuk, de ne hibáztassuk, hanem pszichikailag támogassuk, és próbáljuk meggyőzni, hogy az ellene elkövetett erőszak nem az ő hibája, hogy ezért kizárólag az erőszakoskodó személy a felelős! Beszéljünk vele arról, hogyan lehetne változtatni a helyzeten. Segítsünk intézkedni a hivatalokban és gondoskodni az áldozat gyerekeiről! ► Ne kerüljünk nézeteltérésbe az erőszakoskodóval, ne akarjuk jobb belátásra bírni! ► Ne habozzunk kihívni a rendőrséget és jelenteni a dolgot, főleg, ha gyerekek is vannak az áldozatok között! Mindig a lehetőségekhez mérten nyújtsunk elsősegélyt! ► Ha szemtanúi vagyunk az incidensnek, tegyünk vallomást a rendőrségen! Javasolt biztonsági stratégiák az áldozatok számára Mindenkinek joga van az erő­szak nélküli élethez, senkinek nincs joga kínozni másokat. Az erőszak magától nem szűnik meg - ne várjuk meg, amíg a helyzet rosszabb lesz! Vannak, akik tudnak segíteni, ha meg akarjuk változtatni az életünket - ne féljünk segítséget kérni! Szakemberek összeállítottak né­hány biztonsági stratégiát, melyeket az áldozatok alkalmazhatnak. A támadás előtt Felírom, megjegyzem a fontos se­gélyhívó számokat. Előkészítek egy készenléti táskát, amelyben lesz ruhanemű, készpénz, pótkulcs az au­tóhoz, a legfontosabb dokumentu­mok. A csomagot egy megbízható személynél hagyom, vagy elrejtem a házban, a munkahelyemen. Elkez­dem gyűjteni a bizonyítékokat a sé­rüléseimről: fényképeket készítek, naplót vezetek, félreteszem az orvosi leleteket. Találok otthon egy bizton­ságos búvóhelyet. Begyakorolom a biztonságos labda pozíciót. A prob­lémámról beszélek a családommal vagy akiben megbízok, és felhívom rá a gyerekeim iskolájának a figyelmét is. Kialakítok egy kódot, amelyből a kívülállók azonnal tudni fogják: se­gítségre van szükségem. Kérjük meg a szomszédokat, hogy ha furcsa han­gokat, veszekedést hallanak, azonnal hívják ki a rendőrséget! Elmagyará­zom a gyerekeimnek, hogyan hívják fel a 158-as számot. Megtanítom ve­lük azt is, hogyan hagyhatják el ti­tokban és biztonságosan a lakást, hogy segítséget hívhassanak. Elter­vezem, hogyan menekülnék a lakás­ból, majd begyakorolom. Nem hor­dok olyan ruhát és ékszert, amely egy támadás során sérüléseket okozhat. Ha lehetséges, beszerzek még egy mobiltelefont, amelyről segítséget hívhatok, vagy a menekülés során használhatom. Akkor töltöm, amikor a partnerem alszik, vagy nincs ott­hon, és elrejtem. Az incidens alatt Hallgatok a megérzéseimre. Ha a helyzet nagyon súlyos, megadom a támadónak, amit kér. A támadás so­rán összegömbölyödök (labda pozí­ció). Használom a titkos segélykérő kódot, amelyből a gyerekek és a kül­ső környezet tudhatja: azonnal segít­ségre van szükségem. Ha lehet, hí­vom a rendőrséget. Ha támadásra számítok, elbújok a gyerekekkel a tit­kos rejtekhelyre. Mihelyt lehet, elha­gyom a lakást, egy megbízható ro­konnál vagy barátnál keresek mene­déket, illetve felkereshetek egy vál­ságközpontot is. Az elmenekülés után A kollégáimat tájékoztatom a ki­alakult helyzetről. A munkahelyem­re több útvonalon járok, tömegköz­lekedéssel is. Nem mindig ugyanott vásárolok, váltogatom a boltokat. Bankot és bankszámlát váltok. Ami­kor elhagyom az új lakóhelyemet, vagy hazafelé tartok, megbizonyo­sodom róla, hogy senki sem követ. Mindig nálam lesznek a legfonto­sabb telefonszámok (iskola, munka­hely, megbízható barát, család, se­gélyhívó vonal). (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: PÉNZÜGYI TANÁCSOK ■ HOGYAN TAKARÉKOSKODJUNK, MIT JELENT A HITELEK ÁTFINANSZÍROZÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom