Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-31 / 123. szám
KULTÚRA Búcsú Gál Sándortól, a szlovákiai magyar irodalom egyik legolvasottabb alkotójától TALLÓSI BÉLA Életének 84. évében elhunyt Gál Sándor József Attila-díjas író, költő, ezerkesztő, a szlovákiai magyar irodalom és az egyetemes magyar irodalmi élet kiemelkedő alkotója, szervezője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. A Csemadok országos elnökségének sok éven át volt meghatározó tagja, valamint több kulturális és művészeti rendezvénysorozat ötletadóját, fő szervezőjét is tisztelhetjük benne. „Színes és hosszú alkotói pályája a kezdetektől teret adott nemcsak minden münemnek, a lírától a prózán át a drámáig, hanem szinte minden műfajnak, a szépirodalmiak mellett a publicisztikai jellegűeknek is. Egyes monográfiák, kézikönyvek szerint a (cseh)szlovákiai magyar irodalom legolvasottabb alkotói közé tartozik” - olvasható az MMA Gál Sándor halálára szombaton kiadott közleményében. Gál Sándor Búcson született 1937- ben. A család később Újtelepre költözött. A Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1959 és 1969 között újságíróként a Szabad Földműves és lapunk, az Új Szó munkatársa volt. 1969—1971- ben az újonnan alakult kassai Thália Színpad dramaturgja lett. Színpadi szerzővé is itt avatták A szürke ló című mesejátékának bemutatásával. 1971-től ismét visszatért az újságíráshoz, a Hétnek volt a kassai tudósítója egészen a rendszerváltozásig. 1990-től a Keleti Napló munkatársa volt, két esztendő múlva az utolsó lapszámig, 1995 januárjáig a RÖVIDEN Wes Anderson filmje Cannes-ban Cannes. A cannes-i fesztivál hivatalos programjának versenyfilmjei között mutatják be Wes Anderson amerikai rendező The French Dispatch című filmjét. A filmben olyan világsztárok játszanak, mint Bill Murray, Tilda Swinton, Timothée Chalamet, Adrien Brody, Elisabeth Moss, Léa Seydoux és Mathieu Amalric. A romantikus vígjátékot már a tavalyi fesztivál versenyébe is beharangozták, de a seregszemle a koronavírus-járvány miatt elmaradt, ezért a 2021 -es cannes-i versenyben lesz a világpremieije. A Grand Budapest Hotel 52 éves rendezőjének ez a tizedik filmje, a forgatókönyv szerint egy kitalált francia városban a 20. század elején publikált amerikai magazin utolsó számában közzétett történeteket kelt életre. A 74. cannes-i fesztivál július 6-án Marion Cotillard-ral és Adam Driverrel a főszerepben, a francia Leos Carax angol nyelvű, Annette című zenés filmjével kezdődik. Az Arany Pálmát és a többi díjat a július 17-i zárógálán adja át a Spike Lee amerikai rendező által vezetett zsűri. (MTI) főszerkesztője. 1997-ben három évre a Tokaji írótábor kuratóriumának elnökévé választották. Életének 80. évében elhunyt Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke, a nemzet művésze, rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész. Jankovics Marcell népszerűségét - a mindenki által ismert animációs filmjei mellett - közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége - olvasható az MMA méltatásában. Jankovics Marcell vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt, akinek munkássága páratlanul sokszínű és szerteágazó. Életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának - tartalmazza a közlemény. Pályája indulásakor három jelentős művész alkotásmódjával ismerkedett meg: Nepp Józsefnek a képet, hangot és gondolatot egységben érvényesítő humorával, a Kovásznai György-féle festőszemlélettel, a képi gondolatokat egymás mellé fűző, rétegzett, míves kollázsanimációval és Macskássy Gyula jelszerűen tömör, tiszta ábrázolásmódjával. Első verseskötetei, az Arc nélküli szobrok és a Napéjegyenlőség 1964- ben és 1966-ban jelentek meg. Nem 1965-ben rendezőnek nevezték ki, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel készítették a Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A pályája egyenesen ívelt fölfelé. 1973-ban elkészült az első egész estés rajzfilmje, a János vitéz, amely a magyar rajzfilmtörténetben mérföldkő. Kiemelt szerepet kap a filmben, mint sok további munkában is, a következetes színdramaturgia. Jankovics Marcell a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert voltam szent című, 1968-ban kiadott könyvével kezdődött szépprózai munkássága. „Alkotói pályája lényegében a kezdetektől töretlen volt: ízig-vérig közéleti gondolkodású és közéleti erkölcsű volta újságíróként éppúgy talált témát, feladatot magának, mind szépíróként, költőként, valamint riporterként, tudósítóként is” - áll az MMA közleményében. Színes irodalmi tevékenysége mellett ötletadója és fő szervezője volt a szlovákiai magyar kulturális és művészeti élet több meghatározó rendezvénysorozatának: az 1964- ben indult Jókai Napoknak, az 1966- tól megrendezett Szenczi Molnár Albert Napoknak, az 1972-ben első ízben megtartott Fábry-napoknak. Gál Sándor munkásságát több rangos kitüntetéssel és díjjal ismerték el. Egyebek mellett kitüntették a Magyar Köztársaság elnökének arany emlékérmével, József Attiladíjjal, átvehette a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, kapott Madách Imre-díjat, a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstplakettjével ismerték el, és a Posonium Díj Életműdíját is megkapta. írói munkájával párhuzamosan futó közéleti szerepvállalásairól Gál Sándor a következőképpen vallott a 80. születésnapja alkalmából lapunkban megjelent, Miklósi Péter által készített interjúban: „Amikor Kassára kerülve megválasztottak a Csemadok járási szervezetének elnökévé, elsősorban a Fábry-örökség életben tartását szorgalmaztam. Létrehoztuk a Fábry-napokat, ahhoz fűződőén a Fábry-díjat, felavattuk Márai Sándor emléktábláját, Kassa főutcáján visszakerült helyére Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid régen hiányzó emléktáblája. Az írás mellett valami belvelük a nemzetközi megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben elkészítette a Küzdők című rövidfilmjét (cannes-i Arany Pálma). A három fekete-fehér rövidfilmje - Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők - egyfajta triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva. 1977-ben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, terveső akarat hajtott, hogy ezeket a dolgokat valakinek kezdeményeznie kell. És ha éppen én voltam az erre alkalmas poszton, akkor nekem. Az örökség őrzése természetes kötelesség. Már le is írt véleményem szerint: amíg valahol két ember magyarul beszél, addig biztosan lesz magyar költészet.” Keletre kerülve is vitte magával a szülőfalu, Búcs értékes örökségét, amit eszmélő gyerekként szívott magába, s amit szépirodalmi munkásságában is megjelenített. Erről így nyilatkozott nyolcvanévesen a már említett interjúban: „A mi időnk lényege annyi, amennyit meg tu„Az örökség őrzése természetes kötelesség. Amíg valahol két ember magyarul beszél, addig biztosan lesz magyar költészet." Gál Sándor dunk határozni. Úgy érzem, az utóbbi tíz esztendőben jutottam el oda, hogy a legmodernebb költői poétikát ötvözni tudjam mindazzal, amit még otthon nyelvben, prozódiában és gondolatiságban az anyámtól versben, népdalban megtanultam. Legalábbis remélem.” Gál Sándor az otthon megtanult prozódiát és gondolatiságot szőtte bele magas színvonalon irodalmi munkásságába: hitelesen tudta érzékeltetni vele (szavait idézve) „a hagyományos paraszti világ hagyományos nyelvi csodáját, a hagyományos gazdálkodás iszonyú mennyiségű szókincsét, a szülőföldképet” az örökség őrzéseként, természetes kötelességként. zőként 2002-ig gondozott. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, hungarikum lett. 1981-ben mutatták be a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hozott. Kisebb animációs munkák után elindult a Mondák a magyar történelemből című sorozat, amely a Képes Krónika világára épül és legfőbb célja a történelmi ismeretterjesztés. Következő egész estés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002), melyet Szörényi Levente felkérésére készített el. Régi terve valósult meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg. Az utóbbi években a Toldi rajzfilmesítésével foglalkozott. Jankovics Marcellnek grafikusi, könyvillusztrátori tevékenysége is meghatározó volt, valamint müvelődéstörténészként is maradandót alkotott. Készített rajzfilmplakátokat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. 2007-ben Méry Gábor fotóművésszel együtt elkezdte feldolgozni a Felvidék templomait és azok számyasoltárait. 2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, melyet egyik legfontosabb írásának nevezett. A Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa volt(1993-1997). (MTI, k) Elhunyt Jankovics Marcell, a nemzet művésze Reneszánsz műveltségű gondolkodó volt (Fotó: MTI)
