Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-03 / 100. szám
RÖVIDEN Oroszország uniós vezetőket büntet Brüsszel. A brüsszeli uniós intézmények vezetői közös közleményükben elítélték és elfogadhatatlannak nevezték Oroszország bejelentését arról, hogy megtiltja a beutazást az Európai Unió 8 állampolgárának, köztük több magas rangú uniós és tagállami tisztségviselőnek. A pénteken bejelentett orosz intézkedés David Sassolinak, az Európai Parlament elnökének, Vera Jourovának, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, igazságügyi biztosnak, valamint hat uniós tagállam tisztségviselőjének tiltja meg a beutazást Oroszországba, mert a Kreml szerint az EU a közelmúltban „illegitim és alaptalan” korlátozó intézkedéseket vezetett be orosz állampolgárok és szervezetek ellen. (MTI) Kisebb előrelépés az atomalku terén Bécs. Sikerült előrelépni az Irán és az USA közötti közvetett egyeztetéseken Washington esetleges visszatéréséről a 2015- ben kötött hathatalmi atomalkuhoz, és a felek megállapodtak abban, hogy pénteken újra tárgyalóasztalhoz ülnek—közölte Mihail Uljanov, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez akkreditált orosz nagykövet. Az Egyesült Államok 2018-as kilépése óta Kína, Németország, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői egyeztetnek Teheránnal. Joe Biden amerikai elnök szeretne újra csatlakozni az iráni atomprogramról szóló megállapodáshoz. (MTI) Biskek és Dusanbe visszavonta seregét Biskek. Kirgizisztán és Tádzsikisztán megkezdte csapatai és fegyverzete visszavonását a határon lévő konfliktusövezetből. A kirgiz-tádzsik határövezetben csütörtökön fegyveres összecsapássá fajult a konfliktus a Golovnoj vízgyűjtő miatt, amelyet mindkét fél sajátjának tekint. A kirgiz egészségügyi tárca szerint a határ menti összecsapásokban 34 ember vesztette életét, és 140-en sebesültek meg. Tádzsikisztán 8 halottról és 31 sebesültről adott hírt. Az összetűzés övezetéből több mint 27 ezer embert menekítettek ki. (MTI) Iraki dzsihádisták több merénylete Bagdad. Négy dzsihádista támadást hajtottak végre Bagdad környékén, a merényletekben 18 ember meghalt, többségében katonák. Az iraki fővárostól 20 kilométerre fekvő Tarmija városban egy katonai konvojt ért támadás, amelyben négy embert öltek meg, majd a helyszínre érkező biztonsági erők és a támadók között tűzharc alakult ki, ami további halálos áldozatokkal járt. A Bagdadtól északra levő Alton Kubre régióban a kurd fegyveres erők hat tagjával végeztek az Iszlám Állam harcosai. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 3. | www.ujszo.com Afgán kivonulás. ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Közel 20 óv után szombaton az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei hivatalosan megkezdtók csapataik kivonását Afganisztánból, miközben a szólsősóges tálibok országszerte fokozzák támadásaikat a kormányerők ellen. Móg a bagrami légitámaszponton is robbantottak. Az észak-atlanti szövetség mintegy 9600 katonája állomásozik még az ázsiai országban. A NATO az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű kiképző misszió keretében segítette az afganisztáni biztonsági erőket 2015.január 1-je óta. Az Egyesült Államok 2500, Németország 1300, Olaszország 895, az Egyesült Királyság 750, Törökország pedig 600 fegyveressel van jelen Afganisztánban. A NATO csapatkivonásának bejelentése óta a tálibok fokozták az afgán biztonsági erők elleni támadásaikat. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja Áfganisztánt, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a kormányrúdhoz. Ha beigazolódnak az aggodalmak, hasonló helyzet alakulhat ki, mint 1992 és 1996 között. Ekkor, a Szovjetunió elleni gerillaháborút követően, Afganisztánban teljesen felbomlott az államrend. A fővárosban végül, véres harcok árán a szélsőséges iszlamista tálib mozgalom vette át a hatalmat, valójában azonban a tálib rezsim befolyása sosem terjedt ki az egész országra, a távolabbi régiókban különféle, főleg etnikai alapon szerveződő milíciák vezetői kormányoztak. Az afganisztáni újjáépítés amerikai finanszírozását felügyelő watálib támadások shingtoni szervezet (SIGAR) arról számolt be, hogy 3 7%-kal megnőtt az idei év első 3 hónapjában az erőszakcselekmények száma Afganisztánban a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva. Á jelentés szerint ezért a kabuli kormány ellen harcoló csoportok, elsősorban a szélsőséges tálibok felelősek. Az ENSZ afganisztáni missziója nem sokkal korábban azt közölte, hogy 2020 első három hónapjához képest 29%-kal nőtt a civil áldozatok száma. A kivonulás megkezdése óta máris két súlyos merénylet történt. Legalább 30 halálos áldozata van egy pokolgépes merényletnek, amelyet a kelet-afganisztáni Logar tartomány Puli-Alám nevű székhelyén követtek el - közölte Haszibulla Sztanekzai, a Logar tartományi tanács vezetője. A robbantás további legalább 60 embert megsebesített. A támadást egy helyi vendégház mellett követték el. Legalább ketten életüket vesztették és 18-an megsebesültek, amikor pokolgép robbant egy mecsetben az afganisztáni bagrami légitámaszponton - közölte Parvan tartomány rendőrfőnökének helyettese. Robbanószerkezetet helyeztek el a mecset tetején, amely szombatra virradóra felrobbant, amikor a katonák az épületben imádkoztak. A támaszpont vigyázza a bagrami börtön biztonságát is. A rendőrfőnökhelyettes elmondta: a bázist egy fal választja el a nemzetközi erők I3agramban állomásozó katonáitól. A két fél körülbelül 500 mételye van egymástól. Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei régóta erősen őrzött, az afgán erőktől elkülönített területen állomásoznak. Ritkán fordul elő hasonló támadás Afganisztánban, biztonsági körök azt gyanítják, hogy belső emberek is részt vettek annak kivitelezésében. (MTI, szer) Heves összecsapások sora történt a munka ünnepén Berlinben a szélsőbaloldaliak demonstrációjakor szabadultak el az indulatok, Párizsban is forrtak az indulatok ’(TASR/ap) Európa több nagyvárosában is összecsapásokba torkollottak a május 1-jei tüntetések. Párizsban könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, Brüsszelben vízágyúkkal oszlatták fel a korlátozások ellen tüntetőket, Berlinben üvegekkel ós kövekkel dobálták meg a rendőröket. Berlin/Párizs/Briisszel. Tüntetők és rendőrök összecsapásaival ért véget Berlinben a munka ünnepére szervezett demonstrációk sora. A rendőrség összesítése szerint a szombat este történt összetűzésekben legalább 30 rendőr megsebesült. A kövekkel, palackokkal dobáló és kukákat borogató, gyújtogató tüntetők közül 240-et vettek őrizetbe. A német fővárosban május 1-jén húsznál is több gyűlést, tüntetést rendeztek. A megmozdulásokon nagyjából harmincezren vettek részt. A napközben tartott demonstrációkon nem volt nagyobb rendbontás. A rendőröknek az utolsó tüntetésen, a szélsőbaloldali színtér Forradalmi május 1-jei Legalább tíz gyerek vagy 18 óv alatti volt azok között az ultraortodox zsidó zarándokok között, akiket pénteken a Meronhegysógben agyontaposott a tömeg egy vallási ünnepségen kialakult tolongásban. Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnapra nemzeti gyásznapot hirdetett. Jeruzsálem. A zsidó naptár lagbeomer ünnepén a Meron-hegységben megrendezett zarándoklaton évek óta százezres ultraortodox tömegek imádkoznak. Tavaly a járvány miatt nem engedélyezték az esemény megrendezését, de a sikeres oltókampánynak köszönhetően idén megtartották, és különösen sokan érkeztek az észak-izraeli Galileába Simon bar Jocháj sírjához. Ez Izrael évente megismétlődő legnagyobb civil rendezvénye, amelyre az egész világról érkeznek zarándokok. Vannak olyan ultraortodox csoportok, köztük a szatmári irányzat hívei, amelyek nem tekintik szent helynek a Siratótüntetés (Revolutionäre 1. Mai- Demo) elnevezésű hagyományos megmozdulásán estek neki. A francia fővárosban 46 embert vettek őrizetbe, mert néhányuk összecsapott a rendőrséggel: köveket dobáltak, kirakatokat törtek be és kukákat gyújtogattak. A rendőrség szerint a Fekete Blokk nevű radikális falat, de a Merón-hegyi sírokhoz minden évben tömegesen elzarándokolnak. A Merón-hegyen Simon bar Jocháj mellett több más, a zsidó hagyomány számára különösen fontos rabbi sírja található. A tragédia amiatt történt, hogy a bádogfalak között hömpölygő sűrű tömegben egy lefelé tartó csúszós lépcsőn többen felbuktak, és egymásra zuhantak. A szűkös helyen nem tudtak felkelni, kiszabadulni, miközben újabb embereket toltak közéjük. A tömegszerencsétlenségben 45-en meghaltak, és 150-en megsérültek. 32 áldozatot tudtak azonosítani a szombati ünnepnap kezdete előtt, és 22 temetést tudtak elvégezni. Tizenhat embert még kórházban ápolnak, közülük három állapota súlyos. Ez Izrael történetének legsúlyosabb tömegszerencsétlensége. Az egészségügyi tárca irányelvei szerint továbbra sem lehetne 500 résztvevőnél nagyobb rendezvényeket tartani. Sajtóértesülések szerint viszont Benjámin Netanjahu miniszterelnök biztosította szervezet megpróbálta blokkolni a szakszervezetek menetét. A francia belügy szerint az ország nagyvárosaiban összesen 300 tüntetést tartottak, amiken 106 ezer ember vett részt. Leginkább az ellen tiltakoznak, hogy a kormány változtatni akar a munkanélkülieknek járó juttatások rendszerén, valamint gazdasági igazságossáaz ultraortodox vezetőket arról, hogy a vallási ünnepséget ennek ellenére meg lehet majd tartani. A 45 áldozat közül a legfiatalabb kilencéves volt. Az eddigi adatok szerint két család vesztette el két-két gyermekét a tragédiában. A halottak között van négy amerikai, egy kanadai és egy argentin állampolgár is. Izraelben egyre többen követelik hivatalos vizsgálóbizottság létrehozását azzal a céllal, hogy felderítsék a politikusok és a döntéshozók esetleges felelősségét, akik engedélyezték a tömegrendezvény megtartását annak ellenére, hogy az utóbbi években már sokan ismételten figyelmeztettek arra, hogy nem biztonságos körülmények között zajlik a zarándoklat a Meron-hegységben. Szakértők eddig is kockázatosnak tartották, hogy hatalmas tömegek gyűltek össze nagy tűzrakóhelyek körül. Az igazságügyi minisztérium a rendőrség felelősségét kezdte vizsgálni, mert szemtanúk azt panaszolták, hogy a helyszínen felállított rendőrségi kordonok nehezítették a menekülésüket. (MTI) got követeltek. Összecsaptak a rendőrökkel szombaton Brüsszelben egy nem engedélyezett tüntetés résztvevői, akik a vírusjárvány visszaszorítására bevezetett intézkedések ellen tiltakoztak. A köveket hajigáló és kukákat gyújtogató rendbontók csoportját vízágyúkkal oszlatták fel, legalább 15 embert előállítottak. (MTI, ú) Dobrev Klára kormányfőjelölt Budapest. Hivatalosan is bejelentette a Demokratikus Koalíció, hogy Dobrev Klára lesz a párt miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki előválasztáson. „Anyák napján bemutatjuk az embert, aki az elmúlt időszakban megtett 4320 kilométert, felkeresett 39 települést és meghallgatott több száz problémát, hogy bemutassa nekünk a Kevesek Magyarországát” - írták a bejelentés Facebook-eseményénél. Dobrev a bejelentés után elmondta: válaszúihoz érkezett az élete, amikor a DK elnöksége felkérte jelöltnek, de ő készen áll a feladatra, készen áll arra, hogy egyesítse az Orbánnal szemben álló ellenzéket, és „legyőzze Orbánt és velejéig romlott rendszerét.” Szerinte „történelmi árulás” Oroszországhoz vagy Kínához kötni az országot, amit Orbán csinál. Gyurcsány Ferenc felesége 2019-ben kezdte politikai karrierjét, abban az évben megválasztották európai parlamenti képviselőnek. (Telex, ú) Izrael legsúlyosabb tömegbalesete 6 I
