Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-05 / 102. szám
www.ujszo.com I 2021. május 5. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Matovic adóemeléssel kapcsolatos ötlete a szakemberek szerint is teljesen elhibázott Igor Matoviő fejéből futószalagon pattannak ki az olyan ötletek, amelyek a vezető kormánypárt, az általa vezetett OLaNO koalíciós partnereiből is rendre hatalmas felháborodást váltanak ki (TASR-feivétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Igor Matoviő legújabb ötletét, amely szerint a családi pótlék növelését az áfaemelésből befolyt összegből finanszírozná, az ellenzék és a kormánypárti politikusok többsége is határozottan ellenzi. Mit szólnak azonban az újdonsült pénzügyminiszter elképzeléseihez a gazdasági szakemberek? Igor Matovic alig egy hónapja vette át a pénzügyminisztérium irányítását, ennek ellenére máris talált egy olyan témát a saját tárcáján belül, amellyel újra sikerült megosztania a kormánykoalíciót. Szokásához híven ezúttal is a közösségi oldalán jelentette be, hogy a fiatalok gyermekvállalási kedvének a növelése érdekében a gyermekek után járó szociális juttatások látványos növelését tervezi. Az előzetes becslések szerint az új intézkedés évi 2 milliárd eurós többletkiadást jelentene, amihez a sajtóba kiszivárgott hírek szerint Matoviő az áfakulcs 20-ról 25 százalékra növelésével teremtené elő a szükséges összeget. A többség nem támogatja A pénzügyminiszter legújabb ötlete ezúttal az ellenzéki és a kormánypárti oldalon is hatalmas felháborodást váltott ki, csak a Matovic által vezetett OEaNO pár képviselője próbált meg a főnöke védelmére kelni. „Hajlandók vagyunk tárgyalni a családok támogatásáról, ezt azonban semmi esetre sem szabadna összekötni az adók növelésével. Az adóemelés az a vörös vonal, amit nem lépünk át, az áfaemeléssel így nem érthetünk egyet” - foglalta össze a parlament pénzügyi bizottságának SaS-es elnöke, Marián Viskupic a pártja és lényegében a parlamenti politikusok többségének a véleményét. Miután a koalíciós partnerei sarokba szorították, tegnap már Matovic is légből kapott ötletnek nevezte, hogy pontosan 25 százalékra szeretné emelni az áfát, az áfakulcs növelését azonban továbbra sem vetette el. De valóban olyan ördögtől való Matovic ötlete? Mit szólnak ehhez a gazdasági elemzők? Dráguláshoz vezetne Matovic ötletét két részre bontva lehet megvizsgálni. Egyrészt, milyen következményekkel járna az említett áfaemelés a lakosság pénztárcájára, másrészt, mennyiben segítené elő a gyermekvállalási kedvet a gyermekek után járó szociális juttatások növelése. „Az áfaemelés természetesen mindig dráguláshoz vezet. Ha valóra válna a pénzügyminiszter ötlete, vagyis az áfakulcsot 20-ról 25 százalékra növelnék, a termékek és szolgáltatások ára több mint 2,5 százalékkal nőne. A drágulás legnagyobb vesztesei pedig épp a kevésbé tehetős családok lennének, amelyeknek már most is súlyos pénzügyi gondjaik vannak” — állítja Lenka Buchláková, a Fin- GO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Hasonló véleményen van Jana Glasová, a 365.bank elemzője is, aki szerint a kormány hatalmas baklövést követne el, ha a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság idején növelné az adókat, további forrásokat vonva el az egyébként is nehéz helyzetben levő cégektől és családoktól. Kilógnánk a sorból „Ha Szlovákia az adóemelés útjára lépne, akkor épp ellenkező irányban indulna el, mint az uniós tagországok többsége, amelyek az adócsökkentéssel próbálják elstartolni *a gazdaságaikat. Ugyanezt szorgalmazzák a szlovák vendéglátóiparban és idegenforgalomban vállalkozók is” - tette hozzá Buchláková. Bulgáriában például 20-ról 9, Csehországban 15-ről 10, Ausztriában pedig 10-ről 5 százalékra faragták le az áfakulcsot a járvány okozta válság miatt. „Az adócsökkentés növelné a gazdaság versenyképességét és a lakosság vásárlóerejét, aminek köszönhetően gyorsabban kilábalhatnánk a jelenlegi válságból. Az adók növelése ennek az ellenkezőjét okozná” - állítja Buchláková. Ha az áfakulcsot valóban 25 százalékra emelnék, Szlovákia a második helyre lépne elő a legnagyobb áfakulccsal rendelkező országok toplistáján. Ennél magasabb, 27 százalékos kulcsra csak Magyarországon van példa. „Az áfakulcs növelése ráadásul az államkassza szempontjából sem biztos, hogy jó döntés lenne, hiszen az ezzel járó drágulás a lakossági fogyasztást is visszavetné, az adóbevételek így nem nőnének olyan mértékben, mint arra a pénzügyminiszter számít” - tette hozzá Glasová. Gyermekvállalási kedv Az elemzők szerint nem hozná meg a várt eredményt a szociális juttatások látványos növelése sem, ez ugyanis csak korlátolt mértékben járulna hozzá a fiatalok gyermekvállalási kedvének a növeléséhez. „A negatív demográfiai trendek visszafordítására több olyan európai ország is kísérletet tett, amelyeknek vészesen öregszik a lakossága. Általános recept azonban nem létezik, és egyáltalán nem biztos, hogy a családoknak juttatott pluszpénzzel ez megoldható” - nyilatkozta Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár vezető közgazdásza. Szerinte a családi pótlék mellett ugyanolyan fontos a bölcsődék és óvodák számának a növelése, vagy például az anyasági szabadságról a munkapiacra visszatérő nők támogatása. „A rendelkezésünkre álló tanulmányok alapján elmondhatjuk, hogy a családi szociális juttatások növelésének nincs számottevő hatása a gyermekvállalási kedvre. Ennél jóval bonyolultabb a dolog. A gyermekvállalás ugyanis függ például az iskolázottság mértékétől is. Egyre több fiatal jár főiskolára, egyetemre, későbbre tolva a családalapítást, ráadásul a gyermeknevelés is egyre nagyobb költségekkel jár” - tette hozzá Buchláková. Segítsenek a nőkön Peter Helexa, az IstroAnalytica Közép-európai Tanulmányok Intézetének az ügyvezető igazgatója szerint a fentieket figyelembe véve, az adóemelés tovább rontana a helyzeten. „A magasabb áfakulcs miatt a lakosság kénytelen lenne csökkenteni a fogyasztását vagy még a mostaninál is nagyobb mértékben adósodna el” - állítja Helexa, aki szerint az ő számításaik azt mutatják, hogy az említett áfaemelés a lakosságot a megtakarításaik akár 6 százalékától is megfoszthatná. Az adóemelés helyett így Helexa is azt ajánlja, hogy az állam fordítson nagyobb figyelmet a gyermekeiket nevelő nők helyzetének a javítására. „A gyermekeket nevelő nők például továbbra is hátrányos helyzetben vannak a nyugdíjbiztosítás szempontjából azokkal szemben, akik inkább a karriert választják, miközben ennek épp ellenkezőleg kellene lennie, hiszen az előbbiek nagyobb értéket teremtenek a társadalomnak azzal, hogy felnevelik a gyermekeiket” - vallja Helexa. (mi, TASR) Idén is nőnek a szlovákiai lakásárak GAZDASÁGI HÍRMORZSA MOLNÁR IVÁN A lakásárak növekedését a járványhelyzet idei első negyedéves látványos romlása sem akasztotta meg. Épp ellenkezőleg, a lakóingatlanok több mint 1596-kal drágultak az egy évvel korábbihoz képest, miközben a legnagyobb drágulást ezúttal Nyitra és Trencsén megyében mérték. Pozsony. „A lakásvásárlást fontolgatók számára továbbra sincsenek jó híreink. A lakóingatlanok ára az első negyedévben 15,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben ezúttal az ország összes régiójában drágulást mértünk” - nyilatkozta Roman Vrbovsky, a szlovák jegybank elemzője az általa kidolgozott legfrissebb felmérésre hivatkozva. A lakóingatlanok négyzetméterenkénti átlagára csak A járványhelyzet megakasztotta a lakásépítést, így az elkövetkező időszakban a lakóingatlanok további drágulása várható (TASR-felvétel) az első negyedévben 77 euróval nőtt, elérve az 1930 eurót. Az egyes ingatlanok között azonban látványos különbségek vannak. Míg a lakások négyzetméterenkénti átlagára 53 euróval, 2179 euróra emelkedett, a családi házak árában 102 eurós növekedést mértek, az utóbbiak négyzetmétere így átlagosan 1471 euróba kerül. „Ä lakások közül a legnagyobb árvágtát az egyszobásaknál mértük, az átlagosnál nagyobb mértékben ugrott meg azonban a négyszobás lakások ára is” - tette hozzá Vrbovsky. Szerinte a lakóingatlanok árának a csökkenésére az elkövetkező időszakban sem számíthatunk. „Ilyen ingatlanból az idei év első hónapjaiban 10 százalékkal kevesebb épült az egy évvel korábbinál. Az alacsonyabb kínálat pedig épp az árak további növekedéséhez vezethet” - vallja a szlovák jegybank elemzője, aki szerint az aktuális munkapiaci helyzet és a bérek visszafogottabb növekedése miatt az elkövetkező időszakban romlanak az ingatlanhoz jutás esélyei. A vártnál is nagyobb lehet a pénzszórós Pozsony. Míg a költségvetési tör: vény szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi 6,2-ről idén 7,4%-ra nő, az uniós helyreállítási alappal kapcsolatos nemzeti csomagtervben a pénzügy már 9,9%-os deficittel számol - figyelmeztet a dennikn.sk, amely szerint a szaktárca ezt a járványhelyzet év eleji romlásával magyarázza, (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8677 KJ Lengyel zloty 4,5584 Cseh korona 25,841 KJ Magyar forint 360,31 Horvátkuna 7,5408 Román lej 4,9275 Japán jen 131,26 KJ Svájci frank 1,0980 Kanadai dollár 1,4836 KI USA-dollár 1,2021 Privatbanka 1,23-1,17 26,44-25,15 Postabank 1,24-1,17 26,85-24,79 374,30-345,51 Szí. Takarékpénztár 1,24-1,16 26,55-25,08 376,25-343,85 Tatra banka 1,25-1,16 26,70-24,89 377,72-341,74 CSOB 1,24-1,17 26,48-25,16 AltalánoaHltalbank 1,24-1,16 26,68-25,02 376,23-343,82 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
