Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-26 / 119. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2021. május 26. I 7 Gépeltérítővel nem tárgyalunk Európa nem tűri tovább a fehérorosz diktátor őrült húzásait Példátlanul kemény szankciókat léptetett életbe az Európai Unió F ehéroroszországgal szemben, miután Lukasenka elnök nemes egyszerűséggel leparancsolta az égről a Ryanair gépét (vadászgépek kíséretében), mivel a fedélzeten egy, a rezsimje számára kellemetlen ellenzéki aktivista és újságíró is tartózkodott. Először még azt állították, a gépen robbanószerkezet lehetett, ám gyorsan kiderült a valódi cél, Raman Prataszevics és orosz állampolgárságú barátnője letartóztatása. Történt mindez egy uniós légitársaságjáratával, két uniós ország fővárosa, Athén és Vilnius között, a gépen pedig több mint száz, többségében uniós állampolgár utazott. Jó hír, hogy ezúttal senki sem vesztette életét, nem úgy, mint 2014-ben a maláj gépen (amelyet Ukrajna fölött lőttek le tévedésből az orosz hadsereg légelhárító rakétájával), vagy 2020-ban, az ukrán géppel (azt Iránban lőtték le, szintén „tévedésből”, és szintén senki nem élte túl a katasztrófát). Az uniónál valószínűleg most telt be a pohár, a korábbi határozottan elítéljük, mélységesen felháborít, vizsgálatot követelünk kezdetű, valójában semmilyen következményekkel nem járó nyilatkozatok, közlemények helyett most a tettek mezejére lépett: kitiltotta az unió területéről a fehérorosz légitársaság járatait, még csak át sem repülhetnek az EU légterén, és az EU-s légitársaságok sem használhatják a fehérorosz légteret, értelemszerűen nem is szállhatnak le ott. Sőt, van olyan ország, amely nem is fogad olyan gépet, amely áthaladt a fehérorosz légtéren. Ezzel első lépésben komoly károk érik a helyi (állami) légitársaságot, és sajnos a lakosokat is, hiszen aki menekülne Lukasenka diktátor elől, annak sokkal nehezebb lesz eljutnia egy uniós országba (a tavalyi fehérorosz választás után azok az ellenzéki aktivisták, akiket nem zártak börtönbe, épp az unióban, főleg Lettországban, Litvániában és Lengyelországban kerestek menedéket). Es az unió szerint ez még csak a kezdet, további szankciók jönnek. Lukasenka valószínűleg elszámította magát, azt hitte, hogy az országa felett áthaladó géppel azt csinálhat, amit akar, legfeljebb pár napig tart majd a felzúdulás, és minden marad a régiben. Ez nem volt teljesen megalapozatlan, hiszen számos eset volt, amikor idegen országok gyakorlatilag játszótérnek használták az EU-s színhelyeket, ha ott merényletet, gyilkosságot kellett végrehajtani -volt itt lőszerraktárrobbantás, mérgezés, gyilkosság, hogy csak néhányat említsünk. Komolyabb következmények nélkül. Most azonban úgy tűnik, az uniónál betelt a pohár, és nemcsak az öreg kontinensen, de a világ többi demokratikus országában is nagy felzúdulást keltett a politikailag motivált állami gépeltérítés. Nem csak azért, hogy az unió jelezze: eddig és ne tovább. Azért is, mert e nélkül olyan eszközt adhattak volna az autokraták és diktátorok kezébe, ami gyakorlatilag lenullázná a repülés biztonságába vetett hitünket. Hiszen ezután bármikor előfordulhat, hogy ha véletlenül valamelyik rezsim által keresett személy utazik velünk egy fedélzeten, akkor könnyen megpillanthatunk egy vadászgépet a gép ablakából. Jobbik esetben, hiszen akár le is lövethette volna... Remélhetőleg az unió kemény lépése után nem fordulhat elő ilyen incidens, és újra biztonságos lesz a repülés, még ha ezért néhány ország légterét el is kell kerülni... Alighanem végül Lukasenka is kénytelen lesz felfogni, hogy gépeltérítővel nem tárgyal az EU, és elengedi az ellenzéki aktivistát. Ha gond lenne, a következő meccsen igazi nagyágyúkat is készek bevetni (TASR/AP felvétel) A lengyelek is oltási lottót indítanak Lengyelországban is csökken az oltási hajlandóság, szórt nyereményjátékot indít a kormány. Emellett pénzjutalmat kapnak a „legoltottabb" községek is. A nyereményjátékot a lengyel állami lottótársaság indítjajúlius 1-től az állami cégek és önkormányzatok közreműködésével. Díjmentesen részt vehet benne mindenki, akit beoltottak, azok is, akiket már a nyereményjáték meghirdetése előtt megkapták a vakcinát. A nyereményjátékra 140 millió zlotyt (több mint 31 millió eurót) szánnak. 11 ezer eurót, valamint más tárgyi nyereményeket hetente sorsolnak ki, nagyobb sorsolást havonta egyszer szerveznek, akkor két-két szerencsés beoltott 1 millió zlotyt (222 ezer euró) nyer fejenként, továbbá hibrid gépkocsikat sorsolnak. Sorsolás nélkül minden kétezredik beoltottnak 111 eurónak megfelelő zlotyt kézbesítenek. Emellett az oltást népszerűsítő kampányra minden község 2200-8900 eurónyi összeget kap, és pénzjutalomban részesülnek a legnagyobb oltási arányt elérő önkormányzatok. A tömeges kulturális és sportrendezvényeken is oltani fogják a jelentkezőket, előzetes regisztráció nélkül. Az oltást bárhol meg lehet majd kapni, tekintettel a nyári szabadságokra és az utazásokra. Az utóbbi időben heti 2 millió oltást végeztek Lengyelországban, tegnapig összesen 18,3 millió adag oltóanyagot adtak be, ezen belül több mint 5 millió ember már teljes oltásban részesült a 38 milliós országban. A legutóbbi felmérések szerint a lengyelek mintegy 70 százaléka akaija beoltatni magát, de a fiatalabbak körében alacsonyabb az oltási hajlandóság - ezzel indokolja a kormány az oltási lottót. (MTI) Orbán, Dzurinda és az idecsábított tőke DUDÁSTAMÁS i F rdekes pengeváltás zaj lőtt nemrég Orbán Viktor magyar kor-Emányfő és Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő között. Az egész egy Orbán Viktor-interjúval kezdődött, melyben a magyar kormányfő hosszan ecsetelte jövőképét a Postoj internetes hírportálnak. Ezután a Postoj kérésére több volt szlovák kormányfő hozzászólt az orbáni jövőképhez, elsősorban ahhoz a gondolathoz, hogy a visegrádi négyek váljanak a német-francia hatalmi tengely ellenpontjává. Dzurinda ezt a javaslatot károsnak tartja, mert szerinte ez az uniós egység további bomlását jelentené. A volt szlovák kormányfő szavaira Orbán levélben válaszolt, mely szlovák fordításban is megjelent. Orbán Viktor központi érve, hogy már elég volt abból, hogy az EU balekjei legyünk, és eljött az ideje, hogy a visegrádi négyek összefogjanak, és közösen álljanak ki érdekeikért. Közép-Európa negatív megkülönböztetését az unióban a magyar kormányfő több olyan adattal támasztja alá, melyeknek érdemes komolyabb figyelmet szentelni. Az első adatsor azt mutatja, hogy míg egy francia állampolgár számára évente 1074 euró többletjövedelmet ad az uniós közös piac, egy szlováknak csak 537 eurót, egy magyarnak pedig 408-at. Ez elsőre tényleg rosszul hangzik, de az összkép ettől lényegesen árnyaltabb. Orbán Viktor nem közölte az adatok forrását, de a számok nagy valószínűséggel a német Bertelsmann alapítvány 2019-ben megjelentetett tanulmányából származnak, melyben a szerzők megpróbálták modellezni a közös piac hatását az uniós tagországokra 2010 és 2016 között. A tanulmány eredményeit áttekintve valóban igaz, hogy az egy főre eső jövedelmi hatások valóban nagyobbak voltak a nagyobb termelékenységgel rendelkező nagy, nyitott gazdaságokban. De ha a jövedelem növekedését százalékos arányban hasonlítjuk össze, a középeurópai tagállamok lemaradása szinte teljesen eltűnik. Míg Franciaországban az egy főre eső jövedelem 3,11 százalékkal növekedett, Németországban pedig 2,74 százalékkal, addig Magyarországon 3,43 százalékkal, Szlovákiában 3,59 százalékkal és Lengyelországban 3,4 százalékkal. A magyar kormányfő második érve az, hogy a multinacionális vállalatok sokkal több forrást visznek ki nyereség formájában a régióból, mint amennyi uniós forrás Közép-Európába érkezik. Ezekkel az adatokkal nem lehet vitába szállni, Thomas Piketty ismert francia közgazdász néhány éve már parázs vitát keltett velük. Ne feledjük azonban, hogy maguk a visegrádi négyek a gazdasági stratégiájukat már több évtizede a külföldi működőtőke bevonzására építik, és ez a stratégia sokáig működött is. Ez egyaránt megfigyelhető volt a gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben, az exportnövekedésben, de még a bérek növekedésében is. Ennek a stratégiának azonban ára is van, mégpedig éppen a nyereségkiáramlás. Itt adja magát a kérdés, hogy mit tett Orbán Viktor az elmúlt 11 évben azért, hogy Magyarország ne a külföldi zöldmezős beruházásokra épülő gazdaság legyen. A magyar kormány még 2018-ban is jelentős befektetési támogatást volt hajlandó ajánlani a BMW vállalatnak, hogy az Debrecenben építse fel új autógyárát. Az elmúlt két évtizedre visszatekintve az EU-tagság volt a legjobb dolog, ami a közép-európai országokkal történhetett. Ezért visszás az a narratlva, hogy a nyugat-európai tagállamok csak kihasználnak minket. A másokra mutogatás helyett inkább azon kellene gondolkodnunk, mit tehetünk azért, hogy a jövőben egyenrangúbb szerepet játszunk az unióban. Ebben szerepe lehet a visegrádi együttműködés megerősítésének is, de korántsem ez az egyetlen út. FIGYELŐ Nem lehet Londonból Bócsbe repülni Angliából sokan a bécsi repülőtéren keresztül térnek haza Szlovákiába, júniustól azonban erre nem lesz lehetőség. Ausztria az indiai koronavírusmutáció szigetországi teijedése miatt leszállási tilalmat vezet be a Nagy-Britanniából érkező repülőgépek számára. Ezen túlmenően Ausztria az Egyesült Királyságot „vírusmutációs területté” nyilvánította, ami azt jelenti, hogy onnan is csak olyan rendkívül szigorú feltételekkel lehet beutazni Ausztriába, mint például Brazíliából, Indiából és a Dél-afrikai Köztársaságból. Lényegében csak az ott dolgozó osztrák állampolgárok léphetnek be, és kötelező a karantén. (úsz, MTI) Orosz tengeralattjárók a brit partoknál Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Királyságra - jelentette ki a brit védelmi miniszter a The Telegraph-nak. Ben Wallace azon méltatlankodott, hogy az orosz tengeralattjárók folyamatosan köröznek a brit sziget körül, emellett a hadiflotta is hajókat küld ki megfigyelésre. „Rendszeres látogatók nálunk a betolakodó orosz tengeralattjárók” -mondta Wallace, hozzátéve, hogy Nagy-Britannia igyekszik mérsékelni a feszült viszonyt, de ez Moszkva viselkedése miatt lehetetlen. A brit haditengerészet legutóbb 2020 decemberében közölte hivatalosan, hogy kilenc orosz tengeri jármű, köztük tengeralattjárók heteken át megfigyelést folytattak. (TASR)
