Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-20 / 114. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Jakab Póter furcsa tiltakozása Budapest. „Az igazságot elhallgattatni nem lehet! ”—mindössze ennyit írt éjjel feltöltött Facebook-videójához Jakab Péter. A Jobbik elnöke és miniszterelnökjelöltje arról közölt videót, hogy egy csapat készenléti rendőr veszi körbe. Kiderült, mi adott okot az intézkedésre. „Fizessenek meg a tolvajok!” - Ezt a feliratot vetítette ki Jakab Péter a parlament falára, a feliratot pedig Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc képével illusztrálta. (Mancs) Minszk lecsapott az ellenzéki portálra Minszk. A fehérorosz hatóságok őrizetbe vették a TUT.by független médium legalább 13 munkatársát, köztük a vezérigazgatót és a főszerkesztő-helyettest - adta hírül maga a portál, miután korábban letiltották honlapját és szerkesztőségében házkutatást tartottak. Őrizetbe vették Ljudmila Csekina vezérigazgatót, Olga Lojko helyettes főszerkesztőt, a cég főkönyvelőjét és annak helyettesét. A TUT.by az ország fő független médiuma, amely a rendszerellenes tüntetésekről és az azt követő megtorlásokról tudósított. A portál azt állítja, naponta akár 20 millió egyéni látogatója is lehet. Már a múlt év végén bírósági úton próbálták kihúzni a talajt a médium alól. A gazdasági bíróság akkor elfogadta a tájékoztatási minisztérium keresetét, amelynek értelmében törölték a TUT.by-t a jegyzett tömegtájékoztatási eszközök listájáról. (MTI) Terrorszervezet lesz Navalnij csapata Moszkva. Elfogadta az orosz parlament alsóháza első olvasatban annak a törvénymódosításnak a tervezetét, amely megfosztaná a „terror- és szélsőséges szervezetek” tagjait vagy munkatársait attól a lehetőségtől, hogy a szövetségi törvényhozás tagjaivá válasszák őket. A moszkvai ügyészség kezdeményezte 3, Alekszej Navalnijhoz kötődő szervezet szélsőségessé minősítését. Az indoklás szerint a Navalnij Törzsei mozgalom, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa és jogutódja, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványa a társadalmi és politikai helyzet destabilizálásának feltételeit akarja megteremteni. Oroszországban szeptember 19- re tűzték ki a következő parlamenti választást. (444.hu) Megölték a FARC volt parancsnokát Bogotá. Megölték Jesús Santrichot, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillaszervezet egyik legismertebb egykori parancsnokát, aki elutasította a 2016-os békemegállapodást a bogotái kormánnyal. A volt gerillavezérrel, akit az USA is próbált kézre keríteni, Venezuelában kolumbiai kommandósok végeztek. (MTI) Magyar különül Izrael témájában Heiko Maas német külügyminiszter furcsállja Budapest különcségét (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Brüsszel. Izrael tizedik napja támadja nagy erőkkel Gázát, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a támadások évekkel vetették vissza a szélsőséges Hamászt. Magyarország az uniós államok között egyedüliként nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraelipalesztin konfliktus ügyében. Netanjahu kormányfő szerint a Hamász olyan mértékű csapásokat szenvedett el, amire nem számítottak, és az izraeli hadsereg támadásai folytatódni fognak mindaddig, amíg helyre nem állítják a nyugalmat minden izraeli lakos számára. Az elrettentés sikertelensége esetén nem zárható ki a leszámolás a Gázai övezetet vezető Hamász palesztin mozgalommal - tette hozzá. A palesztin egészségügyi minisztérium szerint eddig legalább 215 ember, köztük közel 100 nő és gyerek halt meg Gázában az izraeli légicsapások következtében. Izrael azt közölte, hogy a Gázában meghaltak közül legalább 150 ember milicista volt. A palesztin oldalról átlőtt rakétáknak Izraelben 12 áldozata volt, köztük két gyerek. Izraeli becslések szerint a konfliktus kirobbanásakor a két palesztin militáns szervezetnek mintegy 12 ezer rakétája lehetett Gázában. Eddig mintegy 3300 rakétát lőttek ki Izrael felé, de ebből 450-500 még Gázában csapódott be. Négy rakétát lőttek ki Libanon déli részéről Izraelre, az izraeli hadsereg tüzérségi támadással válaszolt. Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben általános sztrájkot tartottak a palesztinok, hogy így tiltakozzanak Gáza bombázása ellen, a sztrájkok átterjedtek az ország azon részeire is, ahol az izraeli arabok vannak többségben. Magyarország az uniós államok között egyedüliként nem támogatta az EU közös nyilatkozatát az izraeli-palesztin konfliktus ügyében. A dokumentumot végül az uniós főképviselő nevében közölték: arányos fellépést kémek Izraeltől és fontosnak nevezik a civilek védelmét. „Ez egy nem hivatalos tanácskozás volt, így a záródokumentum sem hivatalos dokumentum. Magyarország volt az a tagállam, amely ellenezte- ezt” - nyilatkozta Josep Borrell uniós főképviselő, hozzátéve, hogy „őszintén nem érti”, hogy nem tud egyetérteni egy ország ezzel a nyilatkozattal. Borrell így foglalta össze a nyilatkozat lényeget: „Elítéljük a Hamász és más terrorszervezetek rakétatámadásait az izraeli területek ellen. És teljes mértékben támogatjuk Izrael jogát az önvédelemhez, de úgy gondoljuk, hogy ennek arányosan, a nemzetközi emberi jogi normák figyelembe vételével kell történnie.” Az Európai Unió nagyon egységes a konfliktus elmélyülésének megítélése ügyében, ezt mutatja, hogy a 27 tagország közül 26 támogatta a közös álláspontot a külügyminiszterek tanácskozásán - nyilatkozott a német diplomácia vezetője. Heiko Maas elmondta, „csupán Magyarország látta ezt másként, ki tudja, miért.” Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyoldalúnak nevezte az uniós nyilatkozatot. Szerinte a korábbi, Kínával kapcsolatos nyilatkozatok sem változtattak semmit, vagyis mi értelme lett volna meghozni egy újabbat. Budapest a közelmúltban többször is megvétózta, hogy az EU közös külpolitikai nyilatkozatokat adjon ki (legutóbb Kína esetében, a hongkongi szabadságjogok eltiprása miatt akartak kiadni közös nyilatkozatot). (MTI, 444) Andrej Babis volt a téma az Európai Parlamentben Az Európai Parlament plenáris ülésén Andrej Babii cseh kormányfő gazdasági és politikai szerepevállalásának összeférhetetlensége ügyében folytattak vitát. Brüsszel. Civil szervezetek az Európai Bizottsághoz fordultak, és vizsgálatot kértek a miniszterelnök ellen, azzal vádolva Babist, hogy az ország vezetőjeként befolyásolja a tulajdonában lévő Agrofert holding működését, és ő a haszonélvezője a cégeihez irányuló állami és uniós támogatásoknak. Babis tagadja az állításokat, arra hivatkozva, hogy vagyonát 2017 elején az összeférhetetlenségi törvény szerint különleges vagyonkezelői alapba helyezte, és azóta nincs semmiféle befolyása annak tevékenységére. A vita keretében az Európai Bizottság részéről Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos elmondta: a bizottságot komolyan aggasztják azok az érdek-összefonódások, amelyek a cseh miniszterelnök személyével kapcsolatban kerültek napvilágra. Mint mondta, az uniós költségvetést szigorú szabályok védik, a bizottság alkalmazza minden jogi eszközét annak érdekében, hogy megvédje az adófizetők pénzügyi érdekeit, és megelőzze az esetleges visszaéléseket. A biztos kifejtette, hogy a cseh hatóságok a bizottsági és tanácsi ajánlásokat átültették a nemzeti ellenőrző rendszerükbe a jövőbeni érdek-összefonódások elkerülése végett. Hozzátette, hogy a bizottság továbbra is várja a cseh hatóságok vizsgálatának eredményeit az ügyben, miközben a testület is tovább folytatja a vizsgálatot, „azonban eddig nem derült fény arra, hogy nagy összegek folytak volna el”. Közölte azonban, hogy a bizottság felfüggesztette a Regionális és Fejlesztési, illetve a Szociális Alap kifizetéseit Csehország számára. Az Európai Bizottság kizárja azon szereplőket a finanszírozásból, akikkel kapcsolatban felmerült az érdek-összefonódás gyanúja. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a költségvetési rendelet szabályaihoz fogja mellékleni a bizottság. Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a vitához való hozzászólásában elmondta: „Magyarországon Orbán Viktor, Csehországban Babis, aki a magyar miniszterelnököt másolva építi le a jogállamot és ássa alá Európát.” (MTI) Ezrével toloncolják ki a menekülteket Ceutából Újraindították az eljárást emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt Spanyolországban Brahim Ghalival, a Marokkóhoz tartozó Nyugat- Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front vezetőjével szemben. Több mint 4800 határsértőt toloncoltak vissza Ceutából Marokkóba. Madrid/Couta. A Polisario vezetője komoly diplomáciai viszályt geij esztett Marokkó és Spanyolország között. Szakértők szerint a rabati vezetés azzal adott hangot elégedetlenségének, hogy szándékosan 8000 menedékkérőt engedett át a napokban illegálisan az észak-afrikai spanyol exklávé, Ceuta területére. A marokkói hatóságok csak kedden szigorították meg ismét a határ ellenőrzését. Ghali ellen évekkel ezelőtt nyújtottak be keresetet disszidens marokkóiak emberiesség elleni bűncselekmények, a többi között gyilkosságok és kínzások elkövetése miatt. Marokkó saját területének követeli a vitatott hovatartozású nyugatszaharai régiót, amelyet 1975-ben annektált. A 266 ezer négyzetkilométeres, foszfátban és halban gazdag területen a Polisario Front kihirdette a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot, és fegyveres harcot indított az államalakulat önrendelkezéséért, a szomszédos Algéria támogatásával. Marokkó jelenleg az egykori spanyol gyarmat nagyjából kétharmadát tartja ellenőrzése alatt. Marokkó a spanyol kormány fontos szövetségese az illegális migráció feltartóztatásában. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök televíziós nyilatkozatában igyekezett eloszlatni azokat az aggályokat, hogy a diplomáciai viszály kihatással lehet a migrációügyi együttműködésre. Több mint 4800 határsértőt toloncoltak vissza eddig a hatóságok az észak-afrikai spanyol exklávé, Ceuta területéről Marokkóba - közölte a spanyol központi kormány ceutai képviselete. Ä nagyobb problémát a kiskorúak jelentik, ők legkevesebb 1500-an vannak és mivel a ceutai törvények a védelmük mellett szólnak, őket nem küldhetik haza ennyire egyszerűen. Több spanyol lap a helyiek beszámolóira alapozva arról ír, hétfő óta gyakorlatilag megszűnt a közbiztonság Ceutában, rablási és betörési kísérletek, kődobálások voltak. Hétfő óta mintegy nyolcezren jutottak át a spanyol fennhatóságú autonóm városba a tenger felől úszva vagy evezve, de sokan másztak át a határvonalon húzódó, kerítéssel ellátott mólón is. Az érintett partszakasz őrizetét kedden megerősítette a spanyol hadsereg, amelynek hatására mérséklődni kezdett a marokkói partokról útnak indulók száma. Jelentős csökkenés azután következett be, hogy a marokkói hatóságok felvonultak a határ túloldalán. (MTI, MN)
