Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-19 / 113. szám
www.ujszo.com | 2021. május 19. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Az elemzők nem látják értelmét az állami kiadások 3,4 milliárd eurós növelésének Richard Sulik gazdasági miniszter, az SaS elnöke szerint a költségvetési kiadások ilyen nagy emelését a pártja sem támogatja (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlamentnek tegnap kellett volna tárgyalnia az idei költségvetési hiány látványos megemeléséről. A pénzügyminiszter, Igor Matoviő javaslatát azonban az SaS továbbra is ellenzi, a koalíciós tanács ezért úgy döntött, hogy egy hét haladékot ad az egyeztetésre. Mit szólnak a javaslathoz a gazdasági szakemberek? Alig állt fel a Heger-kabinet, a kormánypártok között újra nő a feszültség. Az elmúlt napokban a legnagyobb médiafigyelmet a vizsgálati fogság hosszának a megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat kapta, amelyen a Za l’udí igazságügyi minisztere, Mária Kolíková és a Sme rodina házelnöke, Boris Kollár kapott össze. Ugyanilyen feszültséget szült azonban a pénzügyminisztérium legújabb javaslata is, amely szerint az idei állami költségvetés kiadásait - főként a járványügyi intézkedésekre hivatkozva - 3,4 milliárddal, 23,9-ről 27,3 milliárd euróra növelnék, ami miatt ugyanennyivel nőne a költségvetési hiány is. Gyorsított eljárás? Matovic szerint a javaslatot gyorsított eljárásban kellene elfogadni, amivel azonban a legnagyobb riválisa, Richard Sulik, az SaS elnöke nem ért egyet. „Mi a felelős költségvetési gazdálkodás oldalán állunk, egy ilyen kérdésről nem lehet egyik napról a másikra dönteni” - állítja Sulik, aki szerint a pártja biztosan nem szavaz majd arra, hogy a javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalják, és arra sem, hogy 3,4 milliárd euróval növeljék a hiányt. Marián Viskupic (SaS), a parlament pénzügyi bizottságának az elnöke szerint pártja csak a járványügyi helyzettel összefüggő kiadásnövelést támogatná, ami nagyjából 2,4 milliárd eurónak felel meg. A gyorsított eljárásról az eredeti tervek szerint tegnap délelőtt szavazott volna a parlament, a kormánypártok azonban még hétfőn sem jutottak egyezségre, ezért a koalíciós tanács a hétfő esti lapzártánkat követően úgy döntött, hogy a parlament ülését egy hétre felfüggesztik, és a képviselők csak jövő szerdán, május 26-án térnek vissza az említett ügyek megvitatására. Elemzői kételyek Valóban szükség van azonban a költségvetés kiadási oldalának az ilyen látványos megemelésére, amely további milliárdokkal növelné a költségvetésen tátongó már így is méretes lyukat? Mit szólnak mindehhez a gazdasági és pénzügyi szakemberek? ,A kiadások növelésének a pénzügy által előterjesztett javaslatát - a már eddig elköltött összeg és a járványügyi helyzet fokozatos javulásának a fényében — indokolatlannak tartom. A javaslat ráadásul homályosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mire is költenék a pluszpénzt. Úgy tűnik, a kormány ezzel csak a jövőbeni pénzszórását próbálja meg bebiztosítani, amíg még hivatkozhat a járványra, miközben erre semmi szükség nem lenne” - állítja Radovan Durana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Az INESS másik elemzője, Martin Vlachynsky konkrét számokkal is érezteti a szaktárca javaslatának az indokolatlanságát. „Az állam 2012- ben az adókon és járulékokon 20 milliárd eurót hajtott be, 2019-ben pedig már 32 milliárdot. Tavaly ez csupán 31 milliárdra esett vissza, idén pedig várhatóan eléri a 33 milliárdot, vagyis nem beszélhetünk katasztrófáról a bevételek esetében. Annál nagyobb a katasztrófa a kiadási oldalon: míg 2012-ben a közkiadások a bruttó hazai termék (GDP) 37 százalékát tették ki, tavaly ez elérte az 50 százalékot” - mondta el Vlachynsky. Durana szerint a pénzügyminisztériumnak ezért inkább olyan javaslatokon kellene törnie a fejét, amelyekkel legalább részben csökkenthetné a már így is hatalmasra duzzadt költségvetési hiányt és államadósságot. Játék a számokkal Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a 3,4 milliárd eurós növelés miatt az idei állami költségvetés hiánya elérné a bruttó hazai termék 9,9 százalékát, az eredetileg tervezett 7,4 százalékkal szemben. „Szerintünk a pénzügyminisztérium ezzel indokolatlanul nagy tartalékot halmoz fel, amire a járvány jelenlegi állása miatt nem lesz szüksége. Valami hasonlónak lehettünk tanúi már tavaly is, amikor a pénzügy 10 százalékos deficittel számolt, végül azonban ez 4 százalékponttal alacsonyabb lett. Mi így továbbra is abban bízunk, hogy az idei hiány is 6 százalék körül mozog majd” - állítja Hornák. „Tény, hogy a világjárvány miatt a tavalyi és az idei költségvetésre nem alkalmazhatunk azonos kritériumokat, mint a korábbiakra, szerintem azonban a kiadások újabb aránytalan növelése és átláthatatlan kezelése megrendítheti az országba vetett bizalmat” — tette hozzá Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. Elégedetlen vállalkozók A költségvetési kiadások látványos megemelését a pénzügyminisztérium ugyan a járványügyi intézkedésekre és a gazdaság megsegítésére fordított hatalmas összeggel magyarázza, az állami támogatások mértékével azonban maguk a vállalkozók sem elégedettek. A járvány okozta gazdasági visszaeséssel együtt járó általános pesszimizmus szinte az összes ágazatra rányomta a bélyegét, amit a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) legfrissebb felmérése is igazol. A vállalkozói környezet minőségét mérő index (IPP) a tavalyi második fél évre 39,50 pontra esett vissza. „A tavalyihoz hasonló romlásra 2012 óta nem volt példa” - nyilatkozta lapunknak Peter Serina, a PÁS ügyvezető igazgatója. Csak összehasonlításképpen: a vállalkozói környezet minőségét mérő mutatót a 2001-es bevezetésénél 100 pontban határozták meg. Az első és a második Dzurindakormány idején töretlen javulásról adhattak számot, a mutató így 2006- ra elérte a 126,5 pontot is, azóta azonban - elsősorban a Ficokormányok idején - látványosan zuhant az index. „A tavalyi második fél évben a vállalkozóknak a politikai rendszer működésével, az állam gazdálkodásával, az állami támogatások folyósításával, a vállalkozók és lakosság tájékoztatásával, a hivatali bürokráciával és a továbbra is lassú jogérvényesítéssel kapcsolatban volt a legtöbb panaszuk” - tette hozzá Serina. (mi, tasr) Döcögve startol a gazdaság MOLNÁR IVÁN A járvány második hulláma ellenére már az idei első negyedévben nőtt a szlovák gazdaság teljesítménye. Az elemzők szerint a tavalyi 5,2%-os visszaesést követően idén 4%-kal nőhet a gazdaság. Pozsony. A koronavírus-járvány második hulláma az idei első negyedévben ugyan rendkívüli erővel csapott le Szlovákiára, a gazdaság teljesítménye ennek ellenére már enyhén javult. A Statisztikai Hivatal kedden közzétett gyorsjelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben 0,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. „Míg tavaly a járvány első hulláma csak márciusban csapott le Szlovákiára, vagyis a gazdaság első negyedéves teljesítményét még nem befolyásolta látványosabb mértékben, a második hullám az idei első negyedév egészét érintette. A jó hír, hogy ennek ellenére már az év első három hónapjában beindult a gazdasági növekedés az egy évvel korábbihoz képest” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte azonban Az autóipar csaknem 10%-kal növelte a termelését (TASR-feivétel) az egyes ágazatok között kiugróan nagy különbségek vannak. „A bezárásra ítélt üzletek és szolgáltatások hatalmas veszteségeket könyvelhettek el. Az első negyedéves növekedés így nagyrészt az autóiparnak köszönhető, amely csaknem 10 százalékkal növelte a termelését. így az sem csoda, hogy a kivitelünk márciusban meghaladta a 8 milliárd eurót, ami történelmi rekordnak számít” - tette hozzá Sadovská. A gazdasági növekedés a foglalkoztatáson egyelőre nem érezteti a hatását. Az első negyedévben 2,36 millió embernek volt munkája, 2,5 százalékkal kevesebbnek az egy évvel korábbinál. „A most közzétett adatokat érdemes óvatosan kezelni, a járványügyi helyzet okozta nehézségek miatt ugyanis a későbbiekben még a szokásosnál nagyobb mértékben módosíthatunk rajtuk” - figyelmeztet Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője, aki szerint az első negyedévvel kapcsolatos részletes adatokat június 4-én teszik közzé. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az előttünk álló hónapokban a GDP további növekedése várható, persze csak abban az esetben, ha a járványhelyzet már nem romlik látványosabban. A munkanélküliek száma ugyan még a második negyedévben is nőhet, a jó hír azonban, hogy az év második felében már a munkanélküliségi mutatók is javulhatnak” - állítja Sadovská. „Mi eredetileg azzal számoltunk, hogy idén 2,7 százalékkal nőhet a szlovák gazdaság, a jó első negyedéves adatokat figyelembe véve ezt azonban hamarosan 3,5^f százalékra módosíthatjuk” - nyilatkozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Nagyjából 4 százalék körüli növekedéssel számol Jana Glasová, a 365.bank elemzője is, aki szerint a gazdasági növekedést idén elsősorban a kivitel hajtja majd, a második fél évtől azonban már a hazai kereslet is nőhet. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Veszélyes termékre figyelmeztet az IKEA Pozsony. Az IKEA visszahívja a Heroisk és Talrika tányérokat, tálakat és bögréket, törés és égési sérülés veszélye miatt - adta hírül az áruház. Az IKEA arra kéri minden vásárlóját, hogy aki ilyen termékeket vásárolt, ne használja azokat, és vigye vissza bármelyik IKEA áruházba, ahol visszakapja a termékek teljes vételárát. Ehhez a vásárlást igazoló nyugta bemutatása sem szükséges. Az áruház szerint elővigyázatosságból hívja vissza az említett termékeket, mivel azok forró anyaggal, étellel vagy itallal megtöltve eltörhetnek, és égési sérüléseket okozhatnak. Az áruház szerint ugyan valamennyi termékét szigorú teszteknek veti alá, hogy ellenőrizze, megfelelnek-e a vonatkozó szabványoknak és jogszabályoknak, mindezek ellenére több bejelentés is érkezett az említett termékek töréséről. A vásárlók a részletekről a társaság honlapján (ikea.sk) vagy a 02/48 226 111-es telefonszámon tájékozódhatnak. (Tasr) aktuAlis középárfolyamok Angol font 0,8599 Lengyel zloty 4,5243 Cseh korona 25,427 H Magyar forint 350,50 Horvátkuna 7,5205 Hl Román le) 4,9273 Hl Japán jen 133,09 Svájci frank 1,0963 Kanadai dollár 1,4693 Q USA-dollár 1,2222 Privatbank« 1,25-1,18 26,07-24,80 Poatabank 1,25-1,18 26,47-24,43 366,44-338,25 Szí. Takarékpénztár 1,26-1,18 26,05-24,65 366,29-334,74 Tatra banka 1,26-1,17 26,33-24,55 369,56-334,36 CSOB 1,25-1,18 26,10-24,81 Áitalánoa HHalbank 1,25-1,18 26,24-24,61 367,72-336,05 : első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
